Shelley után angolból

          1

A jégeső szakad,
Fehérek a habok,
A tajték táncol, és
A villámlás ragyog -
El, el!

A mennydörgés ropog,
A forgószél kereng,
Harangok zugnak és
Az erdők rengenek -
El, el!

Mint tenger, mozg a föld,
Rajt minden rombadől,
Ember, állat, madár
Elbújt a vész elől -
El, el!

          2

"Egy vitorlánk van... a
Kormányos halovány;
Ki merne szállani
Most csónakunk után?"
Az ifju szólt.

A lány felelt: "Evezz,
Taszítsd a csónakot!"
S jégzápor és golyók
Borítják útjokat
A tengeren.

A kék őrtűz lobog;
Némán villámlanak
Az elsűlt fegyverek;
Elnyelte hangjokat
A fergeteg.

          3

"És látsz-e? s hallasz-e?
S nem retteg-e szived?
S nem szállunk szabadon
A vad tenger felett
Én és te?"

Egy tengerészköpeny
Fölöttök a fedél;
Együtt ver kebelök,
És suttognak kevély
Örömben.

Mozgó hegyekbül áll
A vészes óceán,
Kelnek s enyésznek a
Habok egymásután
Köröskörül.

          4

A várudvarban, a
Kapusnéhoz közel,
Áll, mint megvert kutya,
És szégyen marja fel,
A vőlegényt.

Rémes kisértetként
A zsarnok őszapa
Áll a toronytetőn...
Hangjához képest a
Vihar szelíd;

S hallatlan átkokban
Kívánja a halált
Lyányának, ki legjobb
És legszebb s a család
Végtagja volt.

Szalkszentmárton, 1846. január


Elemzések

A vers témája a vihar közepette menekülő emberek helyzetét és érzéseit ábrázolja. A teológiai szempontból nézve a versben jelen vannak a természeti elemek, melyek a teremtés és az isteni hatalom megjelenítői. Az isteni jelenlét először a mennydörgés, villámlás és a vihar képében tárul elénk. A versben megjelenő viharban való menekülés és halál közti kontrasztok a patrisztika nézőpontjairól is árulkodnak, melyek a földi lét folyamatos küzdelmes természetét és a mennybéli boldogságot hangsúlyozzák.

A bibliai aspektusról nézve a versben megjelenő természeti elemek és a menekülő emberek helyzete emlékeztethet az Ószövetségben található Noé történetére. Noé bárkaépítő kijelöltje volt az Isten által tervezett világvégnek, és a bárkán kívül mindenki elpusztult, akik nem hittek Isten igéjében. A versben is megfigyelhető, hogy a jég és a víz pusztít, és egyedül a menekülők - az ifjú és a lány - vállaira száll az isteni kegyelem.

A skolasztika aspektusából nézve az isteni gondviselés és a természeti erők közötti kapcsolat is megjelenik a versben. A versben megfigyelhető, hogy a vihar közben az ifjú és a lány együtt maradnak, és követik az isteni irányt. Ez a skolasztikus nézőpont szerint a természet törvényeivel összhangban van, melyeket az isteni teremtő rendelt. A skolasztika hangsúlyozza az embernek a természettel való harmóniáját, és a versben az ifjú és a lány a veszély közepette is teljes bizalommal vannak Isten védelmében.

Összefoglalva, a vers teológiai szempontból a természeti erők, az isteni jelenlét és az emberi sors kapcsolatát ábrázolja. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaiból is értelmezhetők ezek a kapcsolatok, a menekülők helyzete és az isteni gondviselés szerepe. A természeti erők közötti menekülés és az isteni irány befogadása az emberi élet folyamatos harcát és a hit szükségességét hangsúlyozza.

A vers természettudományos szempontból néhány fontos témát érint. Az alábbiakban részletesebben ismertetem ezeket a témaköröket:

1. Időjárásjelenségek: A vers első részében a jégeső, a villámlás, a mennydörgés és a forgószél szerepelnek. Ez a rész utal az időjárás erőteljes hatására a természetre. Ma a meteorológia fejlődése sokkal pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé az ilyen jelenségekről, és felfedezéseik és kutatásaik során a tudósok jobban értik annak okait és hatásait.

2. Természeti katasztrófák és következményeik: A versben említett időjárási jelenségek (jégeső, forgószél) pusztítást okoznak a természetben, az emberben és az állatvilágban egyaránt. Ma a tudomány kiterjedt kutatásokat végez természeti katasztrófák tanulmányozására és kísérletezik azok megelőzésével vagy enyhítésével, így próbálva minimalizálni a károkat.

3. Tengeri viharok és navigáció: A vers második részében a tengeren zajló vihar és a navigáció nehézségei jelennek meg. A mai modern technológia, mint például a műholdak, a radarok és a helymeghatározó rendszerek, lehetővé teszik a hajósoknak és a tengerészeti szakembereknek, hogy előre lássák a viharokat, figyelmeztetéseket adva és biztonságos útvonalakat javasolva.

4. Természeti jelenségek és az emberi élet: A vers harmadik része a víz és az óceánok körül forog, és az emberi élet törékenységét hangsúlyozza. A modern természettudomány fejlődése lehetővé teszi a szakemberek számára a víz ökoszisztémájának és a tengeri életnek a tanulmányozását, valamint a tengerszennyezés és más emberi tevékenységek hatásainak vizsgálatát.

5. Emberi kapcsolatok és természeti környezet: A versben a vőlegényt és a lányt az óceán felett lebegve ábrázolják. Ez a rész utalhat az emberi viszonyokra a természettel, valamint az ember és az élőhelyei közötti kölcsönhatásokra. A tudomány ma intenzív kutatásokat végez az ökológia és a fenntarthatóság területén, megértve az emberi tevékenységek hatásait a környezetre és próbálva megteremteni az ember és a természet egyensúlyának megfelelő kereteket.

Overall, a vers több természettudományos témát karcol meg, de a modern tudomány felfedezései és kutatásai nagyobb mértékben hoznak kapcsolatot ezekkel a témákkal.

A "A szökevények" című verset Petőfi Sándor írta. A vers tíz négy soros strófákból áll, amiknek ríme a három sorban azonos és a negyedik sorban eltérő. A vers első része (I-III. strófák) egy viharos időjárást ír le, ahol a természet ereje és erőszakossága dominál. A második rész (IV-VI. strófák) egy szerelmespárt mutat be, akik a veszélyek között is egymás mellett maradnak.

A versben megjelenő szimbolikus elemek a vihar, a tenger és az erdő. Ezek az erőteljes, természeti képek kifejezik a küzdelmet és a félelmet, valamint az ember természetfeletti erejét és elszántságát.

Az első három strófa kifejezi a természeti erők erejét és kiszámíthatatlanságát. A viharos időjárás hangulatát és a természeti jelenségek erejét érzékeltetik, amelyek általuk felfoghatatlanok és megfélemlítőek.

A következő három strófa egy szerelmespár történetét meséli el, akik a viharos időben csónakukon menekülnek. A lány tanácsa segít a fiúnak megragadni a kezdeményezést, és bátorítja őt a veszélyek között. A közös útra való készültség kifejezi a szeretet és a bizalom erejét.

A versek három és négy közötti sorok a lány és a fiú kapcsolatát mutatják be, akik a veszélyben összetartoznak és erősítenek egymást. Ezek a sorok azt sugallják, hogy bár a világ körülöttük változik és veszélyes, a szeretetük és egymás iránti elkötelezettségük állandó.

A negyedik rész (VII-IX. strófák) a szülői konfliktust mutatja be. A vőlegényt a kapusné megveti és megszégyeníti, míg az apját egy elnyomó személyként mutatják be, aki átokkal fenyegeti a lányt, aki a család legjobbjaként és legszebbjeként volt ismert.

A vers gyakran interpretált interpretációja az a jelképes ábrázolása a szabadság és az elnyomás harcának, valamint a szeretet erejének a viharban.

A vers a romantika időszakából származik, és Shelley hatása is érezhető benne. A természeti képek, a vihar és a tenger motívumai, valamint a szerelem és emberség témái mind tipikusak a romantikus irodalomban.

A versben használt képek, ritmus és rímszerkezet mind Petőfi stílusának jellemzői. A rövid, erőteljes sorok és a váratlan fordulatok a versekben tipikusak számára.

A "A szökevények" versének magyar irodalomtörténeti összefüggései között említhetők a romantika jellemző képei és motívumai, valamint Petőfi Sándor többi művei. Nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket lehet találni Shelley romatikus stílusával és a természeti motívumokkal való párhuzamokkal.