Mit ugattok, mit haraptok
Engemet, hitvány ebek!
Torkotokba, hogy megfúltok,
Oly kemény koncot vetek.
Nyirbáljatok üvegházak
Satnya sarjadékain;
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.

Nem verték belém tanítók
Bottal a költészetet,
Iskolai szabályoknak
Lelkem sosem engedett.
Támaszkodjék szabályokra,
Ki szabadban félve mén.
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.

Nem virítok számotokra,
Árva finnyás kóficok!
Kiknek gyönge, kényes, romlott
Gyomra mindjárt háborog;
Van azért, ki ép izléssel
Üdvezelve jön elém.
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.

Hát azért nekem örökre,
Szépen békét hagyjatok;
Ugysem sok gyümölcsü munka:
Falra borsót hánynotok.
S kedvetek ha jön kötődni,
Ugy kapkodjatok felém:
A természetnek tövíses
Vadvirága vagyok én.

Pest, 1844. december


Elemzések

A vers Petőfi Sándor A TERMÉSZET VADVIRÁGA címet viseli. A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozva, a versben megjelenik a korlátlanság és a szabadság motívuma, ami a természetben rejlő lehetőségekre, változékonyságra utal.

Az első versszakban Petőfi a természettel kapcsolatosan szól a kutyákhoz, mint példák a természeten kívüli, behatárolt világra. Ezt követően megjelenik a "torkotokba, hogy megfúltok" sor, ami eltér a megszokott természettudományos szövegezéstől, ugyanakkor a természeten kívüli, fojtó és sofőtt világ megtestesítésére utalhat.

A második versszakban a költészet és az iskolai szabályok megjelenítése a korlátozottságot, a természetből adódóan kötetlen kreativitást kifogásolja. A "szabályokra támaszkodók" és azok, akik félnek a szabadságotól, azok akik "szabadban" tartózkodnak, szembenállítása tovább erősíti ezt a képet.

A harmadik versszakban a "gyönge, kényes, romlott" jelzők mellett megjelenik az "ép izléssel üdvezelni" gondolata. Ez a megfogalmazás utal a fejlődő környezetvédelmi és egészségügyi gondolatokra, illetve a természeti erőforrások megőrzésére.

Az utolsó versszakban a gyümölcsösség jelentéstartalma, amely a munkára utal, kapcsolódik a természetben rejlő végtelen lehetőségekhez. Az utolsó két sor pedig a természet a természetében való értékelését fejezi ki, ami a természettel való kapcsolatban új értelmet ad a Vadvirágnak.

Összességében a vers a természethez és az ember természettel való kapcsolatához fűződő gondolatokat közvetít az évszázadokkal ezelőtt íródott művön keresztül. Ez a szemléletmód pedig ma is előtérben álló kérdéseket vet fel a fenntarthatóság, az ökológia és a természeti erőforrások kihasználása kapcsán.

A vers teológiai szempontból elemezve, kifejezi a költő viszonyát az emberi kultúra és természet közötti ellentétre. A költő természetes, vad és szabad lényként látja magát, ellentétben az emberi társadalom és annak normáival. Az ebek, akik a költőt érdeklődéssel figyelik, az emberi konvenciók és korlátok jelképei lehetnek. A vers hangsúlyozza, hogy a költészet és alkotás szabadságot kíván, és nem engedheti magát korlátozni.

A bibliatudomány szempontjából a vers a természet adottságainak megértésére és értékelésére utal. Az emberi kultúra és szabályok megkérdőjelezésével a költő a természetes rendet és természetes törvényeket preferálja. A versben látható az emberi szabályok és a természeti törvények közötti feszültség, amely azt sugallja, hogy a természet szabadabb és valódiabb, mint az ember által teremtett rend és társadalom.

A patrisztika, illetve a korai keresztény teológiai nézetek felől vizsgálva a vers érzékeltetheti azt az általános elképzelést, hogy a természet a teremtésből fakadóan Isten akaratát tükrözi. A költő az ember által kitalált szabályokat és konvenciókat elveti, és inkább Isten teremtett világában keresi az inspirációt és a szabadságot. A természetes világban való helytállását az Isten igéjén keresztül kommunikált parancsokkal és normákkal egyezteti össze. A költő így kiemeli az emberi kultúrában, közösségben vagy vallásban általánosan elfogadott normák és szabályok helyett az Isten által megnyilvánított természeti rend és törvények fontosságát.

A skolasztika nézőpontjából az elemzés során figyelembe vehetjük a természetre és az emberi kultúrára vonatkozó különbségeket. Az ember a skolasztikus gondolkodásban különleges és megkülönböztetett helyet foglal el azáltal, hogy az isteni képmásban teremtett lény. Az ember tehát felelős azáltal, hogy az isteni rendet és szabályokat tiszteletben tartja. A versben azonban látható, hogy a költő nem tartja fontosnak ezeket az ember által elfogadott szabályokat és inkább a természet adta szabadságban és kreativitásban hisz. Ebben az értelemben a vers egyfajta támadást jelenthet a skolasztikus értékekkel szemben.

Minden nézőpontból nézve azonban a vers alapvetően az ember és a természet közötti konfliktust hangsúlyozza. A költő a természet vadvirágaként határozza meg magát, amely ellentmond a kulturális és társadalmi szabályoknak és normáknak. A vers kifejezi a költő vágyát a szabadságra és az önállóságra, elutasítva a korlátokat és konvenciókat.

A vers irodalomtörténeti szempontból Petőfi Sándor egyik lírai alkotása, amely a természethez való kapcsolódást és az egyéni szabadságot hangsúlyozza. Az alábbiakban bemutatjuk a versezet lehetséges összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Petőfi Sándor és a magyar romantika: A vers jellegzetes jellemzői az érzékenység, az életigenlés és a szabadság iránti vágy, ami a magyar romantika jegyeire utal. Petőfi több romantikus elemet használ, mint például a természet metaforáinak alkalmazása és a szabadság jelentősége.

2. Szimbolizmus: A versben a természet virága egyéni identitást és szabadságot szimbolizál. Ez hasonló a szimbolizmus egyik alapvonásához, miszerint a természeti elemek és tárgyak rejtett jelentéseket hordoznak.

3. Természet-ember kapcsolat: A vers a természethez való viszony kapcsán reflektál az ember természettel való kapcsolatára is. Ez egy olyan gyakori témakör a szépirodalomban, amely sok alkotást inspirált.

4. Indulatok és érzelmek kifejezése: Az indulatok és érzelmek intenzív ábrázolása Az üzenet ereje a versekben szintén egy túláradó érzelmeket ábrázoló stílusra utal, ami szépirodalmi hagyományokra utal a világirodalomban is.

5. Szembenézés az élet nehézségeivel: A vers néhány sorában a költő egyfajta szembesülést fejez ki a külvilág negatív hatásaival és a támadásokkal szemben. Ez a témakör található meg a világirodalomban is, ahol a költők és írók kihívásokkal néznek szembe, így a költői szabadságjog jelentőségét hangsúlyozzák.

A magyar és nemzetközi irodalomhoz való kapcsolódás segít értelmezni és értékelni Petőfi Sándor A TERMÉSZET VADVIRÁGA című versét, és rávilágít arra, hogy a költő milyen hatást gyakorolt a kortársaira és a későbbi nemzedékekre. A vers általános témaköre, valamint a szépirodalmi stílus és technikák használata széles körben értelmezhető és kapcsolható más irodalmi alkotásokhoz is.