Vándorszinész korában Megyeri
(Van-e, ki e nevet nem ismeri?)
Körmölgeté, mint más, a színlapot.
Kapott
Ezért
Egyszer vagy öt forintnyi bért,
Amint mondom, vagy öt forintnyi bért.

Először is hát tintáért megyen,
Ha ismét írni kell, hogy majd legyen.
A tintás üveget pedig hová
Dugá?
Bele
Kabátja hátsó zsebibe,
Amint mondom, kabátja zsebibe.

S hogy pénzre tett szert, lett Megyeri vig,
S hazafelé menvén, ugrándozik.
Hiába inti őt Szentpéteri:
"Kari,
Vigyázz!
Kedved majd követendi gyász,
Amint mondom, majd követendi gyász."

Úgy lett. A sok ugrándozás alatt
Kifolyt a tinta; foltja megmaradt.
Megyeri elbusúl - kedvét szegi
Neki
A folt,
Mivel csak egy kabátja volt,
Amint mondom, csak egy kabátja volt.

Mi több: kabátja éppen sárga volt,
És így annál jobban látszott a folt.
"Eldobnám - szólt - de mással nem birok;"
Ez ok
Miatt
Hordá, mig széjjel nem szakadt,
Amint mondom, mig széjjel nem szakadt.

Pest, 1844. szeptember


Stílusok

Megyeri, a jámbor színész,
(Szinte mindneki e nevet jól ismeri.)
Megkapta, mint más, a kis bérét,
Azért,
Egész öt forintnyi bért,
Ahogy mondom, vagy öt forintnyi bért.

Első helyen tehát tintáért megy,
Ha ismét írni kell, hogy legyen.
A tintás üveg hová lesz elrejtve?
Dugná be
Kabátjának rejtett zsebébe,
Ahogy mondom, kabátja zsebébe.

Hogy pénzt szerzett, igen vidám Megyeri,
Hazafelé ugrálva halad.
Szentpéteri figyelmezteti hiába:
"Kedves barátom,
Vigyázz!
Bánat következik szertartásod után,
Ahogy mondom, bánat következik után."

Igen, úgy lett. Az ugrások közben
Kifröccsent a tinta; folt maradt.
Megyeri elszomorodik - megkeseríti
A folttal
Egyetlen kabátja,
Ahogy mondom, egyetlen kabátja.

Sőt, a kabátja éppen sárga volt,
Így a folt még jobban láthatóvá vált.
"Eldobnám - mondja -, de nem tudok nélküle élni;"
Ezért
Viseli, amíg szét nem szakad,
Ahogy mondom, amíg szét nem szakad.

Pest, 1844. szeptember

Vándorszínész korában Megyeri nevező,
(Ki nem ismeri ezt a nevet szívebe?
Körmölte ő is a színlapot,
Mint mindenki más,
S ezért kapott egyszer vagy öt forintnyi bért,
Ahogy hallod, vagy öt forintnyi bért.)

Majd tintáért siet, ha írni kellett,
Hogy legyen mivel papírra vetett.
De hová dugja a tintás üveget?
Az lesz a kérdés,
Belesimítja kabátjának hátsó zsebébe,
Ahogy hallok, kabátja zsebébe.

S így szerezve pénzt, Megyeri boldogul,
Hazafelé menet pedig ugrándozik.
Hiába inti őt Szentpéteri:
"Figyelj csak,
Boldogság után majd jön a bánat,
Ahogy mondok, majd jön a bánat."

Így is lett. Az ugrándozás közben,
Kicsordul a tinta, foltja rám marad.
Megyeri elszomorodik, elfogja a bánat,
A folt miatt,
Mert csak egyetlen kabátja volt neki,
Ahogy mondok, csak egyetlen kabátja volt.

Továbbá, a kabátja épp sárga volt,
Így még jobban látszott a folt.
"Elhagynám" - szól - "de nem tudok másra váltani";
Ezért hordja,
Míg szét nem szakad az egész,
Ahogy hallom, míg szét nem szakad az egész.

Pest, 1844. szeptember


Elemzések

A vers a XIX. századi Magyarországon játszódik, ahol a főszereplő, Megyeri, egy színész. A vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudományhoz és friss felfedezésekhez, azonban a természeti jelenségeket és azok hatásait is megfigyelhetjük benne.

Először is, a versben szerepel a tinta, ami a természettudományok területéhez tartozik, különösen a kémiahoz. A tintás üvegben tárolják és használják a tintát, ami ebben az esetben az írás eszközeként szolgál. Az írás és az íráseszközök fejlődése is kapcsolódik a modern technológiához és a tudományos kutatásokhoz, például a tintapatronok és a digitális technológiák fejlődése.

A folt, amit Megyeri a kabátjának megszentségtelenítésére okoz, az anyagok tulajdonságai és a nyomok elemzése során jelenik meg. A sárga kabát és a rajta lévő folt színének megfigyelése és analízise színészeti szempontból is fontos lehet a jelmezkészítés során.

A vers említi a pénzszerzést is, amely a gazdasági és pénzügyi tudományokhoz kapcsolódik. A pénz megszerzése és megtartása Megyeri számára fontos, ahogy ezt a versben is láthatjuk, amikor vigyázni próbálnak rá, hogy ne veszítse el.

A természettudományok nem közvetlenül jelennek meg a versben, de a természeti jelenségek és az anyagok tulajdonságaihoz köthető részletek megfigyelhetők a versben. A tudományos kutatások és felfedezések azonban nagy mértékben befolyásolják mindennapi életünket és a világot, amelyben élünk, és ezeket a hatásokat figyelembe kell vennünk a művek elemzése során is.

Petőfi Sándor A TINTÁSÜVEG című versét irodalomtudományi szempontból értékelhetjük és elemzhetjük. A versek véletlenül gráfikusan is megegyeznek az úgynevezett kúpos téglalap alakú időszakokkal az elbeszélő költészetben és a klasszikus verseknél, ezért ebből az aspektusból megfigyelhetjük a versek szerkezetét és formai tulajdonságait.

A vers hagyományosabbabb költői nyelvezete és a rímes szerkezet szintén külön figyelmet érdemel. A rímes sorok a magyar költészet tradícióinak megfelelően készültek, ami megmutatja Petőfi Sándor klasszikus költészeti stílusát és gazdag nyelvhasználatát.

A vers témája és tartalma egy átlagos ember, Megyeri, kalandjait mutatja be, akinek egy tintás üvege van. Petőfi itt a mindennapi élet szituációit és az emberi természetet ábrázolja a versen keresztül. Szentpéteri figyelmezteti Megyerit, hogy vigyázzon a tintákkal, de Megyeri figyelmetlen és kicsordul a tinta. Ez végül foltokat hagy a sárga kabátján, ami miatt köztarasággal megszakadt.

A versben szereplő karaktereket megfigyelhetjük a magyar és nemzetközi irodalomban is. A klasszikus alakok, mint Megyeri és Szentpéteri, a mindennapi embereket képviselik, akikkel az olvasó könnyen azonosulhat. Ebben a paradigmatikus alakban a versek kifejezik az emberi természetet, a figyelmetlenséget és a sors kegyetlenségét.

A versben megtaláljuk az élet apróbb részleteit és a mindennapi problémákat, amelyek széles körűen ismertek minden kultúrában. A kabát például a külső megjelenést és a társadalmi helyzetet jelképezi. A tintás üveg és a kifolyt tinta ebben a történetben szimbólumként is értelmezhető, amelyek az emberi mulasztásokat és hibákat testesítik meg.

A versnek egyes elemei hasonlíthatnak más nemzetközi irodalmi művekben előforduló szimbólumokra vagy témákra. Például a figyelmetlenség és az apróbb problémák által okozott sorsfordulatok olyan témák, amelyeket sok más költő is megérintett a világirodalomban.

Összességében Petőfi Sándor A TINTÁSÜVEG verse értékes irodalmi mű, amely számos irodalomtudományi összefüggést és aspektust tartalmaz. A költő sajátos stílusa és nyelvhasználata, valamint a mindennapi élet apróbb, de jelentőségteljes pillanatainak bemutatása gazdag kultúránk fontos részét képezik.

A TINTÁSÜVEG című vers Petőfi Sándor korai versei közé tartozik, amelyben egy történetet mesél el egy vándorszinészről, Megyeri Jánosról. A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen bibliai és vallási motívumokat tartalmaz. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segítenek a mélyebb összefüggések feltárásában.

A versben Megyerit, a vándorszínészt megkülönbözteti az emberektől az, hogy "Körmölgeté, mint más, a színlapot." Ez a kifejezés arra utal, hogy Megyeri képes a dolgok mélyebb jelentésének felfedezésére és megjelenítésére, színészi tehetségének köszönhetően. A bibliatudomány szempontjából fontos megjegyezni, hogy a szó szoros értelmében az emberi szív is olyan, mint egy "színlap", és Jézus számos alkalommal beszélt a szív megtisztításáról és megújulásáról. Megyeri tehát egy olyan szimbolikus figurát képvisel, aki képes a külső dolgok mögé látni és mélyebb jelentéseket felfedezni.

A patrisztika (az egyházi atyák gondolkodása) szempontjából fontosnak tartani Megyeri inkább "tintáért megyen, ha ismét írni kell" gondolatát. Ez a versben egyfajta spirituális szükségletre utal, amikor Megyeri újra számít a szolgálatára. A patrisztikus gondolkodásban nagy hangsúlyt kap az ima, a lelkületek megújulása, és az, hogy minden ember hivatott arra, hogy hívőként és keresztényként éljen. Megyeri ezért keresi a tintát, a lelki táplálékot, hogy méltó módon szolgálhassa a közönségét.

Skolasztikus (középkori filozófiai irányzat) szempontból azonosítható Megyeri küzdelme, amikor a tintás üvegben tárolja a tintát. A skolasztika nagy hangsúlyt fektet a tudásra, a tanításra és az elméleti munkára. Bizonyos szempontból az üveg a tudást és a könyveket jelképezi, amelyeket Megyeri az övébe rejti. Ez egyfajta szimbólum lehet a skolasztikus tanítási módszerre, amelynek fő célja a különböző ismeretek és elméletek tárolása.

A vers további részeiben a történet számos egyéb teológiai jelentést és motívumot is magában hordoz. Például amikor Megyeri "kabátja éppen sárga volt", ez megjeleníti őt a közösségtől való elkülönülésben és a megbélyegzésben. Az emberek gyakran hajlamosak azokra figyelni, akik valamilyen módon kiemelkednek vagy eltérnek a tömegből. Ez a szimbolikus megjelenítés a jezsuita iskolákban, amelyek a világtól való elkülönülést és a tisztaságot hangsúlyozták, ismerős lehet.

A TINTÁSÜVEG tehát több szempontból értelmezhető teológiai szempontból is. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika perspektívái segítenek a mélyebb jelentések felfedezésében, amelyekben Megyeri szimbolikusan megtestesíti a spirituális küzdelmeket és a vallásos tapasztalatokat. Ez egy olyan vers, amely a korai Petőfi Sándor műveinek jellegzetességével rendelkezik, és a vallásos motívumok által hozza létre a mélyebb értelmet és utalásokat.