Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. -

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.

Vác, 1848. február


Stílusok

Én, Vajda János vagyok méltó szerzőmnek,
Petőfi Sándor híres versét itt elmondjam én.
Hallgasd hát érted, hogy az egyszer asszony,
Aki a tyúkokat otthon tartja bizony!

Ó, micsoda csoda! Bent a szobában lakik?
Az Isten jót tehet, amit ő már itt kapik.
Fölszáll az anya tyúk, ide-oda rohan,
Sőt még a ládára is fel szalad, oh micsoda csoda!

Kotkodácsolva emlékezve boldogan,
És a szobából senki sem űzi ki őt gonoszan.
Igen, senki nem űzi ki, nem bántja őt senki,
Mint a galambot gondozzák, mint király élvezi!

Ezért hát, kedves asszony, érdemeld meg tisztességed!
Iparozz, hogy anyának tojása ne legyen kevély.
Morzsa, te kutya, figyeld itt ezt az új kérést,
Hadd beszéljek veled néhány szóban némi kérelemmel.

Te hűséges cseléd, aki sokáig szolgáltál,
Légy továbbra is jó, ne vágysz a tyúk húsára valljával.
Legyél barátságban a tyúkkal, hiszen ők értékesek...
Anyám ő, egyetlen jószága a gazdaságunknak.

Vác, 1848. február

Ej, emberöcsém! tyúkanyám,
Szobánkban húsz lábútya dbán,
Hál' Isten, jó sorsa kaltja,
Feltették kendnek hóba járja.

Itten szaladgál, futkosva,
Még tetejére kukorékolva,
Gondolja maga, kotkodákol,
S nem taszítják, mint lucskábol.

Sehogysem taszítják, taszítják!
Mint galambot táplálnak, kapják,
Válogat a kukoricában,
Királynak sem elég jobban.

Ezokért most, édes jótyúkám,
Legjobban ragaszkodjam hozzám,
Igyekezzék, ne adjon már,
Tojás helyettéhez előbb jutni.

Morzkának, kedves jó fülem,
Mesélek most öreg őszülém,
Hűséges cseléd voltál máig,
Mindig emberként, ha szóltál.

Ezentúl is maradj, Morzsa ckám,
Maradj jó barátja a tyúkának,
Éljek a tyúkkal harmóniában...
Anyám legdrágább javadalma.

Vác, 1848. február


Elemzések

A Petőfi Sándor "Anyám tyúkja" című versének teológiai értelmezésekor érdemes a következő aspektusokra koncentrálni: Isteni gondviselés, az ember és állat kapcsolata, az emberi és állati élet értéke, valamint az anyaság és gondoskodás jelentősége.

A vers első sorában található "Ej, mi a kő!" kifejezés kezdeti meglepettséget fejez ki a tyúk megjelenése miatt a szobában. Ez Isteni gondviselésre utalhat, hogy az állat nagy szerencsére, vagy esetleg csodára utalva, bekerült a házba. Ez a gondviselés az egész versben jelen van, hiszen a tyúkanyó minden jó dologban részesül, mint a jó isten ajándéka.

A versben a tyúk szabadsága is hangsúlyos, ahogy szaladgál és még a ládára is fölszáll, ezzel megmutatva, hogy önállóan dönthet és mozoghat az emberi területeken anélkül, hogy elüznék vagy megszabnák neki a határokat. Ez kifejezheti az ember és állat kapcsolatát, hogy nyitottság és együttműködés lehetséges.

A versben a tyúknak a kendermagban való válogatása összefüggésbe hozható a Tyúkhusáról és a szentírásokból ismert, hogy még a verebeknek is gondoskodik Isten, ami azt jelenti, hogy az állatok is részesülhetnek az isteni gondviselésben és gondoskodásban.

A versben hangsúlyt kap az anya, ahogy arra kéri a tyúkot, hogy jószágát gondoskodja jól, és ne legyen állandóan szűkösen tojásokban az anya. Ez hangsúlyozza az anyaság és gondoskodás jelentőségét, és Isteni tervét, ami szerint az anyák a legjobb forrásai a gondoskodásnak.

A bibliatudomány szempontjából a versben fellelhető gondviselés és az anyaság szerepe kapcsolódhat a Teremtés könyvének (1 Mózes 1:26-27) gondolatához, miszerint Isten az embert saját képmására teremtette, és megbízta őt, hogy uralkodjon az állatokon és a földön. Ezen keresztül a vers képezi azt az összhangot és harmóniát, amely az ember és állat közötti kapcsolatban rejlhet.

A patrisztika nézőpontjából a vers megfelelhet a keresztényi világban az állatok iránti törődés, mint Isten teremtményeinek tiszteletben tartása koncepciójának. Az állatok szeretete és gondozása a katolikus vallásgyakorlatban és közösségekben is fontos érték.

A skolasztika perspektívájából a versben megjelenő elemek párhuzamba hozhatók a skolasztikus etikával, amely hangsúlyozza a szeretetet és gondoskodást minden teremtmény iránt. Az állatok iránti felelősségvállalás fontos eleme lehet a skolasztikus étikának, amely az állati élet értékét hangsúlyozza.

Mindezek mellett más értelmezésekre is lehetőség van a versen belül, például az önszabadság és autonómia kérdése, vagy az otthontalanság és vágy a biztonságra, ami a szobában való tartózkodást jelzi az állat számára.

A vers témája egy szimpla hétköznapi jelenet, ahol a költő az anyja tyúkját megfigyelve reflektál a természeti jelenségekre és a természettudomány legfrissebb felfedezéseire.

Az első sor kérdőmondattal kezdődik, ami csodálkozást és meglepetést fejez ki a költő részéről. A versben megemlített "tyúkanyó" megfigyelésekor arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy a tyúk a szobában lakik, ami nem megszokott hely számára. Ez arra utalhat, hogy a természettudomány legújabb kutatásai vagy felfedezései megváltoztatták a korábbi nézeteket a természet rendjét illetően.

A második versszakban a tyúk mozgása kerül előtérbe. A versben megemlített láda és a fölé szállás arra utalhat, hogy a tyúk képes repülni vagy ugrálni a magasba. Ez utalhat a legszilárdabbnak vélt tudományos elvek átalakulására és az állati kommunikációt tanulmányozó legfrissebb kutatások eredményeire.

A harmadik versszakban a tyúk táplálkozásáról beszél a költő. A költő megemlíti, hogy a tyúk válogat a kendermagban, és azt is megjegyzi, hogy a kiskirálynál sem él jobban. Ez a megfigyelés összefüggésbe hozható a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos kutatásokkal és az élelmiszer-lánc vizsgálatával.

A negyedik versszakban a költő az anyja tyúkja iránti megbecsülését fejezi ki. Kifejezi, hogy az anyja gondoskodjon arról, hogy ne legyen hiány az anyák tojásában. Ez utalhat a tojás termelést tanulmányozó és optimalizáló kutatásokra, amelyek az állattenyésztési ipar területén is hasznosak lehetnek.

Az ötödik versszakban a költő a háznál lévő kutya, Morzsa részére szól, aki jókapcsolatot kell ápoljon a tyúkkal. Ez utalhat az állatok közötti kapcsolat és kommunikáció tanulmányozására, valamint a háziállatok viselkedésének kutatására.

A vers adatai (1848. február) az időbeli kontextust is megadják. Ebben az időszakban folytak a forradalmak és az ipari forradalom korai szakaszában jártunk. Ez az időszak azután következett, hogy elképzelhető lett a korábbi természettudományos megfigyelések, teóriák és felfedezések alapján, hogy a természetet új szemszögből is meg lehet vizsgálni, és az emberek kezdtek rádöbbeni arra, hogy a természeti jelenségek és az emberi élet közötti kapcsolatok mélyebbek lehetnek, mint először gondolták.

Összességében a vers természettudományos szempontból megfigyeléseket és észrevételeket tartalmaz, amelyek a kor természettudományos kutatásaival és felfedezéseivel összefüggésbe hozhatóak. A promóció utáni korszakra való utalása és az állatok viselkedésére vonatkozó észrevételek a természettudomány aktuális témáinak és felfedezéseinek reflektálását tükrözik.

A vers Petőfi Sándor szerzője, és az egyik korai magyar romantikus költő. A vers címe "Anyám tyúkja". A vers egy egyszerű, hétköznapi tárgyról, egy tyúkról szól, azonban az allegorikus jelentések és mélyebb értelmek is jelen vannak benne.

A vers elején a költő megemlíti, hogy a tyúk a szobában lakik. Ez meglehetősen furcsa lenne, hiszen a tyúkok általában a szabadban élnek. Ez az ellentét az emberi és állati világ között egy lehetséges megfejtése lehet a vers allegorikus jelentésének. A tyúk a szobában megtestesítheti a költő által elnyomottságot vagy bezártságot érző személyt.

A költő folytatja a verset, és bemutatja, hogy a tyúk felszabadultan mozog a szobában. Ez azt jelzi, hogy a tyúk szabadon él és nem korlátozzák. Ez a szabadság lehet a költő vágya a verseiben, vagy általában egy olyan szimbólum, amely a korabeli társadalmi korlátok ellen való fellépést jelképezi.

A versek harmadik versszakában a költő folytatja a tyúk megszemélyesítését, és azt mondja, hogy válogat a kendermagban. Ez lehet egy utalás a költő választási lehetőségeire és a szabadságára. A költő itt olyan képet fest a tyúkról, amely hasonlít egy kiskirályhoz. Ez a kép lehet a költő vágya a függetlenségre és az elismerésre.

Az utolsó versekben a költő arra kéri a tyúkot, hogy jól bánjon az anyjával, és az anyja legyen boldog. Ez azt sugallhatja, hogy a költő megbecsüli és tiszteli az anyját, és örül annak, hogy neki van egy jószága, ami gondoskodik róla.

A vers időpontja és helyszíne, hogy Vác, 1848. február. Ez a dátum és helyszín lehet kapcsolatban a forradalmi időkkel és a költő közvetlen környezetével. Ebben az időszakban a magyarok kiálltak az elnyomás ellen, és a vers lehet, hogy a közérzetet és a reményt fejezi ki ebben az időszakban. Ez a vers egy olyan politikai és társadalmi kontextusban áll, amelyet egy irodalomtudós vagy történész szemlélni fog.

A vers magyar irodalomtörténeti szempontból jelentős, mert Petőfi Sándor a magyar romantika mozgalom legjelentősebb képviselői közé tartozik. Az 1848-as forradalom idején írt számos politikai célú versével emlékezetes maradt, és ebben a versben is vélhetően megjelenik ez a politikai kontextus.

Azonban a vers tartalmazhat olyan elemeket is, amelyek nemzetközi összefüggésekhez kapcsolhatók. Számos irodalmi műben előfordul a háziállatok megidézése vagy megszemélyesítése, és ezért a vers olyan példákat hozhat az antik szerzőktől, például Aiszkhülosz vagy Hesiodosz műveiből. Ezenkívül az ember és az állat közötti kapcsolat témája szintén szerepelhet más nemzetközi költők, például William Shakespeare vagy Pablo Neruda verseiben.

Egyébként Petőfi Sándor neve ismert nemzetközi irodalmi körökben, és életműve sok kutatást és elemzést inspirált világszerte. A "Anyám tyúkja" című vers is sok nyelvre lefordítva elérhető, amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi kutatásokat és elemzéseket.