Miként elpusztult Jeruzsálem,
El fogsz pusztulni Ausztria,
S mint Jéruzsálemnek lakói,
Földönfutók lesznek császárjaid,
Földönfutók és üldözöttek!
Készüljetek,
Ti fölfuvalkodott félistenek,
Az óra kondul s futnotok kell,
Hogy el ne zúzzanak
Az omló trónus romjai...
Ott veszni nem szabad tinektek,
Tinektek élni, hosszan élni kell a
Bukás után
Nyomorban, végetlen nyomorban!

Hiába mossátok kezeiteket,
Ti Poncius Pilátusok,
Ámíthatjátok a világot,
De lát az isten s ismer bennetek,
S nincs számotokra többé kegyelem;
Vagy érdemeltek-e
Csak annyit is az ég kegyéből,
Amennyitől egy hajszál meghajol?
Nem! - Birodalmatok
A szabadság kálváriája,
Uralkodás volt minden vágyatok,
Ezért emeltetek Munkácsokat,
Hogy a szellem világát, melegét,
A rabbilincsek e fölolvasztóját
Elrejtsétek mélységes föld alá,
S fölötte a sötétségben buján
Tenyészhessék a zsarnokok virága,
A test- s lélekzsibbasztó butaság...
Elrablottátok a népek jogát,
És elloptátok kincseit,
Ti bíboros haramják,
Ti koronázott tolvajok!

De a lopott vagyont
El nem viszitek magatokkal;
Félmeztelen
Fognak kiverni titeket
A fölemelkedett alattvalók,
Mint a tűzkardos angyal
Ádámot-Évát a paradicsombul.
Kolduljatok, miként
Koldultak milliók miattatok!
Koldulni fogtok és
Nem nyertek alamizsnát,
Mert akihez fordultok, az mind
Gazságitoknak áldozatja volt,
Rátok köp, elrúg bennetek,
És undorodva fordul el!
S ha ekkép éhen vesztetek,
Dögtestetekre hollók szállanak,
Mert nem lesz és ne légyen ember az
Utálat miatt, aki eltemessen;
A hollók gyomra lesz majd sírotok
És szemfedőtök a népeknek átka!

Pest, 1848. június


Elemzések

A vers teológiai szempontból a vallási hatalom és a földi hatalom korlátairól és bukásáról szól. A költő Ausztriát hasonlítja Jeruzsálemhez, és megjósolja, hogy Ausztria is el fog pusztulni, ahogyan Jeruzsálem is elpusztult a történelem során. A versben megjelenik a hatalmasok arroganciája és elbizakodottsága, akik földönfutókká és üldözöttekké válnak a bukás után.

A bibliai kontextusban az elpusztulás és az üldözés a bűn következményeit jelentheti. Ez összhangban áll a bibliatudományi nézőponttal, amely azt hangsúlyozza, hogy Isten büntetése éri azokat, akik meghátrálnak a bűnökben.

A patrisztika perspektívája szerint a versben megjelenő fölfuvalkodott és arrogáns hatalmasság a világi hatalom bukását és a keresztény értékek elfojtását jelképezi. A patrisztikus gondolkodásban az emberiség bukásának hátterében a bűn és a kísértés áll, amelyeket a földi hatalom könnyen elkövethet.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő hatalmi struktúra a világi hatalom korlátait és bukását szimbolizálja. A skolasztika hangsúlyozza a helyes uralkodás fontosságát és az erkölcsi alapelvek betartását a hatalomban.

Ezenkívül az is érdekes megfigyelni, hogy a versben a bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokon túl a társadalmi igazságtalanság és a gazság elítélése is jelen van. A versben a hatalommal visszaélőknek, mint például a bíborosoknak és a koronázott tolvajoknak, megkérdőjelezik a jogosultságát és elítélik a hatalommal való visszaéléseiket.

Összességében a vers teológiai szempontból az emberi hatalom korlátairól, a bukás és büntetés lehetőségéről, valamint a társadalmi igazságtalanságról és a hatalommal való visszaélésekről szól.

Ausztria című vers Petőfi Sándor egyik politikai költeménye, amely a Habsburg Birodalom ellen irányul. A költeményben természettudományos szempontból az alábbi témákra lehet utalás:

1. Jeruzsálem pusztulása: Az első sorban az ószövetségi Jeruzsálem pusztulására való utalással képekkel kifejezi Ausztria végzetét és közelgő bukását. A természettudomány legfrissebb felfedezései közül ide kapcsolódhatnak azok az események és kutatások, amelyek az ókori városok pusztulásának okait vizsgálják, például a régészeti leletek és kutatások, vagy a régészeti genetika és paleogenetika módszerei.

2. Földönfutók lesznek császárjaid: Ezzel a sorral Petőfi a Habsburg császári családot és hatalmi pozíciójuk elpusztulását jövendöli meg. Természettudományos szempontból ezt a részt összekapcsolhatjuk az evolúciós biológiával és a genetikával, amelyek a populációk változását és a genetikai diverzitás átalakulását tanulmányozzák.

3. A szabadság kálváriája: Petőfi a versben a Habsburgok uralkodását és az általuk korlátozott szabadságot kritizálja. A modern politikai filozófia és politikai elméletek az emberi szabadság és jogok kérdését kutatják, ideértve a természeti jogot és a társadalmi egyenlőséget.

4. Rablott vagyon és kincsek: Petőfi a Habsburgok által ellopott népek vagyonára utal ebben a részben. A vers természettudományos szempontból ezen részét az aranybányák és ásványi kincsek kitermelésének, a felszín alatti erőforrások kiaknázásának, valamint az ezekkel járó társadalmi-gazdasági hatások és a környezeti károsodás elemzése kapcsán vizsgálhatjuk.

5. A földalatti zsarnokok virága: Az utolsó előtti versszakban Petőfi a zsarnokság és az elnyomás terjedését és jelenlétét írja le. A modern politikai és társadalmi kutatásban az elnyomás, a diktatúra és a hatalom koncentrációja elemzések tárgya.

Fontos megjegyezni, hogy a természettudományos szempont itt inkább metaforikus vagy átvitt értelemben értelmezhető, és a vers egésze korabeli politikai és társadalmi összefüggések kritikus ábrázolása.

A vers Petőfi Sándor Ausztriáról szóló kritikáját fogalmazza meg. Az irodalomtudományi szempontból értékelve a verset, számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik ilyen összefüggés a bibliai utalások. A versben gyakran hivatkozik Jeruzsálem pusztulására és Poncius Pilátusra, azaz a Jézus Krisztus keresztre feszítésének történetére. Ez a bibliai utalás hozzájárul a kritikához, amely szerint Ausztria hasonló sorsra van ítélve, mint Jeruzsálem.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a vers politikai jelentőséggel is bír. Petőfi a versekben szereplő "fölfuvalkodott félistenek" kifejezéssel a Habsburg császárságra utal, amely ellen a forradalmi hangulatban megható verset írt. A versben a nemzetek jogainak megsértésére, a zsarnokságra és a hatalom elnyomására hívja fel a figyelmet.

A versnek továbbá van költői elem is, amelyek a romantika stílusához kapcsolhatók. Az ügyes metaforák, a képek és a hangsúlyos szóhasználat mind a romantikus irodalomra jellemzőek. Ez a romantikus stílus segít Petőfinak kiemelni érzéseit és gondolatait Ausztriaval kapcsolatban.

A magyar irodalom területén a vers kapcsolódik a 19. századi magyar nemzeti irodalomhoz, amelynek fontos darabja volt Petőfi műve. A versben megjelenő témák és gondolatok a magyar nemzeti identitást és önállóságot erősítik. Emellett a versek a forradalmi időszakban keletkeztek, és a magyar történelmi eseményekre, például az 1848-as forradalomra utalnak.

Nemzetközi szépirodalmi szempontból is érdekes összefüggéseket találunk a versben. Például a zsarnoksággal, az elnyomással és a népek jogainak megsértésével kapcsolatosan más nemzetek és kultúrák irodalmában is találhatók hasonló témájú művek. Ez például Orwelly "1984" című regényére, a Gulág-archipellág regényére, vagy akár a francia forradalommal kapcsolatos irodalmi művekre is utalhat.

Összességében a Petőfi verse a XIX. századi magyar politikai és társadalmi eseményekhez kapcsolódik. A romlatlan forrongó érzelmek, a politikai és társadalmi kritika, valamint a költői stílusbeli jellegzetességei miatt jelentős mű a magyar irodalom történetében. Emellett a vers nemzetközi kapcsolatokat is sugall, amelyek az elnyomás és a politikai kontextussal kapcsolatosak.