Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.

Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.

Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.

A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.

Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.

A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.

A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.

Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya. -

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.

Pest, 1844. július

Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva különböző elemekre fókuszálhatunk.

Elsőként érdemes megemlíteni a tájleírást, amelyben a következő természeti jelenségek és elemek kerülnek bemutatásra: fenyvesek, rónák, Dunától Tiszáig nyúló róna kép, szellők lágy ölében ringatózó búza, smaragd színű környék, nádasokból felbukkanó vadlúdak, törpe nyárfaerdő, királydinnyés homok, árvalyányhaj és szamárkenyér virágai, valamint a homályban kék gyümölcsfák.

Ezen kívül a következők is természettudományos vonatkozásokkal rendelkeznek:

- A vadludak migrációjának említése a nádasokból.
- A különböző állatok hangjainak leírása: gondolatban felröpülő ember, csikósok kurjantása, szellők lágy ölében ringatózó búza.
- A délibáb bemutatása a kis-Kunságon.
- A csárda és a betyárok említése.
- A környezetvédelem szempontjából fontos növények, mint a törpe nyárfaerdő és az árvalyányhaj megjelenése.
- A városok templomainak tornyainak megjelenése és az urbanizáció következményeire utalás.
- A sírkő említése, ami a halandóságra és az emberi életciklusra természeti környezetben utal.

Az időtengelyt figyelembe véve láthatjuk, hogy a vers 1844-ben keletkezett, tehát az abban leírt széles rónák és természeti környezet várhatóan a 19. századi Alföldre vonatkozik. A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozva felmerülhet a kérdés, hogy milyen változások történtek ezen a területen azóta. Ilyen változások lehetnek például az élővilágban, a klímában, a mezőgazdasági és ipari tevékenység hatására az ökoszisztémákban, valamint a területen elhelyezkedő városok és települések kialakulása, növekedése és az urbanizáció hatása a természeti környezetre.

A vers teológiai szempontból többek között az istenhit és a természetközelség témájával foglalkozik. A költő megemlíti a Kárpátok hegyeit, de számára sokkal inkább vonzó a tenger sík vidéke, az Alföld. Megjegyzi, hogy nem csak csodálja, hanem szereti is ezt a tájat, ami a költő szemében jelentheti Isten megjelenését. Az Alföldet szabad fogságból szabadult sas lelkéhez hasonlítja, ami arra utal, hogy a közvetlen természettel való kapcsolat felemelő, és szabadságot jelent számára.

A versben megjelenik a bibliatudomány nézőpontja is, amikor a költő a környező táj szépségét és harmoniáját részletesen és képekkel írja le. Az alföldi tájat gyakran hasonlítja a paradicsomhoz vagy a bibliai történetekhez, amikor a gazdagság és bőség képeként ábrázolja a vidéket.

A patrisztika és skolasztika nézőpontjai az istenhittel és a természettel való kapcsolat mélyebb megértésével kapcsolódnak a vershez. Az Alföld természeti szépsége és harmóniája a teremtés szépsége és tökéletessége iránti tiszteletet tükrözi. A természetben megjelenő jelenségeket, mint például a szél, a folyók vagy a madarak repülése, a skolasztika nézőpontjából az isteni rend és terv megnyilvánulásainak tekinthetjük.

A versben megjelenő természetkapcsolat és vallásosság általában összekapcsolódik a romantika jellegzetes vonásaival is, mint például a természet tisztelete, a belső spirituális tapasztalatok vagy az isteni jelenlét.

Egyéb ötletként meg lehet említeni a vers a kiegyensúlyozottsággal és az otthonossággal kapcsolatos témákat is. Az Alföld számára otthon és biztonságos helynek jelentkezik, és a költő különösen kötődik ehhez a tájhoz, hiszen itt született és nevelkedett.

Összességében, a vers teológiai szempontból az istenhit, a természet Isten jelenlétével való kapcsolata és a természeti szépség témáit boncolgatja. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemszögből meg lehet közelíteni a verset az isteni rend, terv és szépség, valamint az ember és természet kölcsönhatásának megértése révén.

Petőfi Sándor Az Alföld című versét irodalomtudomány szempontjából is meg lehet vizsgálni. A vers tartalmilag és formailag is sokszínű, és több összefüggésben is értelmezhető.

Elsőként a verselemzés sok tekintetben a magyar irodalomhoz kapcsolódó összefüggéseket vizsgálhatja. Petőfi Sándor, mint a magyar romantika kiemelkedő alakja, a kor romantikus szépirodalmát képviseli. A romantika fő jellemzői (érzelmek, természet szeretete, a szabadság, az egyéni érzések kifejezése) jelennek meg a versében is.

A vers központi témája az Alföld, ami magában foglalja a magyar identitás kulcsfontosságú elemeit. A magyar irodalomban az Alföld számos műben központi szerepet kap, mivel tájjal, kultúrával és történelemmel egyaránt kapcsolódik. Az Alföld a magyarság őshazájaként ismert, és ebben a versben az a motívum is megjelenik, hogy a szereplőnek az Alföld az otthona, ahol megszületett és felnőtt.

A természet is rendkívül fontos szerepet kap a versben, ami szintén jellemző a romantikára. Petőfi leírja az Alföldön található természeti jelenségeket, mint például a fenyvesekkel borított hegyek vagy a környéket koszorúzó smaragd színű búza. Emellett a vadludak és a gyíkok természeti jelenségként jelennek meg.

Formailag a Petőfi vers különleges, mivel szondákat alkalmaz, ami az Alföld kilátástalanságát is tükrözi. A vers ritmusa és rímek használata kedvez a szavalatnak és felolvasásnak, ami a magyar irodalom hagyományos műfját jelenti.

A vers továbbá nemzetközi irodalmi összefüggésekkel is rendelkezik. A romantika mozgalomévek szerint más európai országokban is jelentős hatást gyakorolt. A természet szeretete és a természeti jelenségek ábrázolása az angol romantika egyik fő vonása, és a versekben gyakran megjelennek a pusztaságok, síkságok, szél és állatok. A Petőfi versében is megtalálható ez a motívum.

A versben található alkotói képek és szimbólumok (például a visító vércse, a többek között a szabadságot vagy a költői képzeletet jelképező sas) továbbá párhuzamba állíthatók más nemzetközi romantikus művekkel is. Az Alföld számos nemzetközi irodalmi műben is felbukkan, például Herman Melville amerikai író Az Ahab-komplexus című regényében.

Mindezek alapján Petőfi Sándor Az Alföld című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet értelmezni mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A verse jelentősége a magyar romantika kontextusában kiemelkedő, de a romantika irodalmi mozgalomba kapcsolódva összemérhető más európai romantikus művekkel és témákkal is.