Istenem, be várva-várom
Azt az órát, amidőn,
Kit nekem rendelt a végzet,
A leány ölembe jön.

És ugyan ki és minő lesz
Majd az én szerelmesem?
Ugy sovárgok tudni, mint még
Nem sovárgá senki sem.

Szőke, barna lesz-e fürte?
Szeme kék vagy fekete?
Felnyúló-e, mint a cédrus,
Gömbölyű-e termete?

Szép a szőke, szép a barna,
Mind a kettő szép, ha szép;
Hátha még a bájjal aztán
A jóság is frigybe lép!

Isten, ilyet adjsza nékem,
S nem bánom - csak ilyet adj -
Akár szőke, akár barna,
Akár kicsiny, akár nagy!

Pozson, 1843. május


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, nem tartalmaz közvetlen utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire vagy tudományos ismeretekre. Inkább az érzelmek kifejezésére és a személyes vágyak kifejezésére összpontosít.

A vers első sorai az idő kimagasló jelentőségét hangsúlyozzák. Az idő múlásának vágya mögött az állhat, hogy a legfrissebb tudományos felfedezéseket használható információkkal és ismeretekkel folytonosan frissítik és bővítik.

A szerelmesének tulajdonságairól szóló részben a természettudományos összefüggések hiányoznak, inkább csak a lány fizikai jellemzőiről van szó (szőke vagy barna haja, kék vagy fekete szeme, termete). Aztán a vers következő része a szépség szubjektív jellegét hangsúlyozza, ami nem feltétlenül kapcsolódik a természettudomány aktuális felfedezéseihez.

Összességében elmondható, hogy a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudományos felfedezésekhez. Az inkább az emberi érzelmek és vágyak kifejezésére összpontosít, ahol a természettudomány csak periférikus szerepet játszik.

Petőfi Sándor "Az én Mátkám" című versét irodalomtudományi szempontból elemzve, számos összefüggést tehetünk ki magyar és nemzetközi szépirodalom területén is.

Az első észrevehető összefüggés az, hogy a vers egy szerelmi vallomás, amely a romantika korának jellemző jegyeit hordozza magán. A romantikus irodalom a 19. században jelent meg, és a szerzők gyakran a természet, az érzelmek és az egyéniség középpontjába helyezték műveiket. Petőfi versében is visszaköszön ez a romantikus szemlélet, hiszen a költeményben az érzelmekre, a vágyakozásra és a vágyott találkozásra fókuszál.

A versekben gyakran megjelenő szerelmi ideális alak jellemzése is szerepet kap a versben. A szerelem tárgya a versben egy még meg nem ismert, de vágyott leány, akinek tulajdonságairól és megjelenéséről álmodik a költő. Ez a fajta vágyott, ideális szerelem számos irodalmi műben megjelenik világszerte, például William Shakespeare "Rómeó és Júlia" című drámájában is.

Vizuális képekkel és képi hasonlatokkal teli verssorok találhatók a költeményben, amelyek szintén irodalmi elemek. A szőke vagy barna haj, a kék vagy fekete szem és a vázlatosan leírt test alakja mind a költészet eszközeinek részét képezik, amikkel az író képes érzékletesebbé tenni és kifejezőbbé tenni a mondanivalóját.

A költeményben az idő és a helyszín is megjelenik, ami nemzetközi összefüggéseket is hoz a verssel. A vers végén említett Pozsony a mai Szlovákia fővárosa, és ez a helyszín is hozzájárul az irodalmi értékek terjesztéséhez és az irodalmi párbeszéd kialakításához.

Petőfi Sándor "Az én Mátkám" című versét tehát irodalomtudományi szempontból számos összefüggésre lehet kapcsolni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A romantikus szemlélet, a szerelmi ideális alak, a vizuális képek, valamint az idő és helyszín mind olyan elemek, amelyek a vers irodalmi értékeit és hatását növelik.

Petőfi Sándor "Az Én Mátkám" című versében a szerző várakozása és vágya a kiszemelt partnerére, akit még soha nem látott, de már most szeretne megismerni. A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és kapcsolódik a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz.

A bibliatudomány szerint az emberi kapcsolatok és a házasság az Isten teremtése része, aki "egyetlen nőt" adott az első embernek (1Mózes 2,18). Ezért, amikor Petőfi Istenhez fordul a verse elején, azt várja, hogy az általa megálmodott ideális társat kapja, mert úgy hiszi, hogy Isten a boldogságára teremtette.

A patrisztika, elsősorban a gondolkodó atyák, az egyházatyák nézőpontjából vizsgálhatjuk a verset. Az atyák hangsúlyozták az emberi test és lélek kapcsolatát, és azt tanították, hogy a házasság Isten akarata szerint kell, hogy működjön. Ezért a versben felmerülő kérdések, mint a külső jegyek (szőke vagy barna haj, kék vagy fekete szem stb.), méltányolhatóak, de fontosabb az ember lelki értékei és a jóság, ami domináljon a kapcsolatban.

A skolasztika szempontjából a középkori teológusok az értelem és a hit összehangolását hangsúlyozták. A versben Petőfi felteszi a kérdést, hogy milyen lesz az ő szerelmesének a külső megjelenése, de azt is megjegyzi, hogy a külső szépség mellett a jóság és a báj is fontos. A skolasztikusok szerint a szépség lényeges, de nem elégséges, mert a belső értékek és karakter nagyobb jelentőséggel bírnak a szerelmi kapcsolatban.

Ezen túlmenően, a versben felmerülő vágy, vágyakozás és izgalom is kapcsolódnak a teológiai gondolkodásmódhoz, amelyben az emberi vágyakat és érzelmeket Isten ajándékaként tekintik.

Ezen értelmezések mellett a versben egyéb szempontok is megfontolandók lehetnek. Például, a romantika és az érzelmi intenzitás, amely Petőfi műveiben jellemző, és melyek önmagukban is befolyással lehettek rá az élményekre és a vágyakozásra. Emellett a XIX. század társadalmi normák és várakozások is hatással lehettek a versre, hiszen a házasság és a szerelmi kapcsolatok nagy jelentőséggel bírtak a korabeli társadalmi struktúrákban.

Összességében a "Az Én Mátkám" című vers teológiai szempontból is érthető, és kapcsolódik a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz. A versben megjelenik a vágyakozás az ideális partner után, a külső és belső értékek fontossága a szerelmi kapcsolatban, valamint a teológiai gondolkodásban gyökerező érzések és vágyak.