Buda várán ujra német zászló!
Hova legyek lelkem haragjától?
Arcunk piros, de nem zsarnok-vértül!
Hanem saját szivünk szégyenétül!

Egy kezünkön rajt van a lánc ismét;
Várjuk-e, hogy amazt is lekössék?
Hogy megint a régi nóta járja,
En kinunkra, világ csufságára?

Kár azoknak a szabadság kardját
Kézbe venni, kik csak azért tartják,
Hogy a zsarnok a porig alázza,
S száradjon rá vér helyett gyalázat.

Tedd le azt a fegyvert, magyar nemzet,
Téged isten nem arra teremtett,
El onnan a csatatérrül, lódulj,
Messziről nézz csak rá, a kuckóbul!

Ha urad jön, térdepelj le szépen,
S csókold meg a korbácsot kezében,
S várd el békén, míg reád halált szól,
És kirúg a nemzetek sorából!

Oh hazám, oh nemzetem, magyar nép,
Nem döbbent meg, nem riaszt föl e kép?
E rettentő gondolatra fel kell
Állandod, habár a sírban fekszel.

Azt hiszem, hogy ami most levágott,
Balsorsod volt és nem gyávaságod,
S ha a balsors csüggedést nem hoz rád,
Elszegődik a szerencse hozzád.

Új erővel és új bátorsággal
Álljunk szembe ama haramjákkal;
Szent az ügyünk, velünk van az isten,
Vagy velök sincs, ha mivelünk nincsen.

Dobogjatok szíveink kevélyen,
Diadalmunk előérzetében!
Pirulj, arcunk, pirulj zsarnok-vértül,
És ne saját szivünk szégyenétül!

Debrecen, 1849. január 6-7.


Elemzések

A Petőfi Sándor által írt "Buda várán ujra német zászló!" című vers természettudományos szempontból nem hozható összefüggésbe a legfrissebb felfedezésekkel vagy tudományos eredményekkel, mivel a vers politikai témákat tárgyal. A versek általában az emberi érzelmeket, gondolatokat és tapasztalatokat fejezik ki, és kevésbé foglalkoznak természettudományos témákkal.

A vers teológiai szempontból több aspektust is érint.

Bibliatudomány:
- A versben megjelenik a kereszténység és Isten szerepe. Azt jeleníti meg, hogy Isten a magyar nemzet számára nem a csatamezőn vagy a háborúban kívánja a szabadságát megszerezni, hanem arra szólítja fel a magyar népet, hogy hagyja el a csatatért és messziről figyelje az eseményeket.
- Az utolsó sorokban az istenhit és a hittel való járulás fontossága is megjelenik, ami arra utal, hogy ha az ügy a magyarok mellett van, akkor velük lesz az Isten is, de ha nem tartanak ki az ügy mellett, akkor Isten is háttérbe szorul.

Patrisztika:
- A versben megjelenik a szenvedés és az áldozat fogalma. A magyar nemzetnek el kell szenvednie a zsarnokság alatt, és áldozatot kell hoznia a szabadság érdekében. Ez a szenvedés és áldozat azonban nem gyávaság, hanem a balsors következménye. Ha a magyar nemzet megtartja a hitét és kitart a szabadságért, akkor új erővel és bátorsággal szembeszállhat a zsarnokokkal.

Skolasztika:
- A versben az igazság és a rossz közötti küzdelem jelenik meg. Az igazság oldalán állni Isten oldalán állni. A magyar nemzet ügye szent, azaz igazságos ügy, és Isten velük van. Az, hogy az igazság győz-e, azon múlik, hogy a magyar nemzet állhatatos marad-e az ügy mellett és elhárítja-e a saját szívében rejlő szégyent.

Ezen kívül még más nézőpontokhoz is kapcsolódhat a vers értelmezése, például a szabadság, a nemzeti identitás vagy a történelmi hagyományok szempontjából is.

A vers elemezhető irodalomtörténeti, műfaji és stiláris szempontból. Az alábbi pontokra térhetünk ki:

Műfaji szempontok:
- A vers egy költemény, konkrétan egy szonett. A szonett egy rövid lírai költeményforma, három stanza és 14 sor alkotja.
- Az egyenetlen szótagszámú sorok ritmusa is jellemző a szonettre.
- A versben jelen van a felkiáltó mondatok használata, ami emeli a szemléletes, érzelmekre ható hatást.

Stiláris szempontok:
- A versben megjelennek a németség elleni indulatok. Ennek fényében a vers a polgári forradalom és szabadságharc idején készült, az 1848-49-es forradalommal kapcsolatos.
- A versben Petőfi Sándor kifejezi az alázatot és a reménytelen helyzetet, valamint a meghunyászkodás elleni bizalmatlanságot.
- Az ellentétek és oximoronok használata (pl. arcunk piros, de nem zsarnok-vértül; téged isten nem arra teremtett) erősíti a vers érzelmi és retorikai hatását.
- A repetíció használata (pl. Buda várán ujra német zászló!; oh hazám, oh nemzetem, magyar nép) hangsúlyozza a vers mondanivalóját.

Magyar irodalom összefüggései:
- A vers Petőfi Sándor által íródott, így szervesen kapcsolódik a magyar romantika időszakához és a szabadságharc korához.
- Kapcsolódik más Petőfi költeményekhez, hiszen a forradalom és szabadságharc témája nagyobb részét foglalja el az irodalomtörténetben.
- A vers kapcsolatban áll más, hasonló témájú műalkotásokkal, amelyek a szabadságharccal és a megszállással kapcsolatosak.

Nemzetközi irodalom összefüggései:
- Nem jelenik meg közvetlen kapcsolat nemzetközi műalkotásokkal, de hasonló témájú költeményekkel találhatóak párhuzamok a világirodalomban. Ilyen lehet például John Milton "Elfogulatlanul" című költeménye az angol irodalomban, amelyben a szerző azt fejezi ki, hogy nemzetének szégyent kell vállalnia, de megtalálhatók hasonló tartalmú művek más országokban is, amelyek az önállóságért és függetlenségért emelik fel a szót.