Hol jó bort érezek, betérek;
Ne térnék hát Egerbe?
Ha ezt a várost elkerülném,
Az isten is megverne.

Egyúttal azt is megtekintem,
Hol vítt Dobó nagy lelke;
És felköszöntöm, aki őt oly
Dicsőn megénekelte.

S ha majd, amint hiszem, a bortól
Hatalmas kedvem lészen;
Még verset is csinálok - Pesten
Eladhatom jó pénzen.

Áll a határzat, áll erősen,
Be kell Egerbe mennem!
Mert ennyi édes vonzerőnek
Szívem nem állhat ellen.

Andornak, 1844. február


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elsősorban a földrajzi és történelmi elemekre koncentrál. Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy a vers mely elemekkel hozható összefüggésbe a mai természettudománnyal.

1. Geográfia: A versben Eger városa kerül fókuszba, amely a mai Magyarországon található. A város neve a természettudományban is előfordul, például Eger folyó nevében. Ezen kívül, a versben említett határzat is a földrajzi határokkal és területi egységgel kapcsolatos. Természettudományos értelemben a földrajz a Föld bolygó fizikai jellemzőivel, felszíni formáival és területi eloszlásaival foglalkozik.

2. Történelem: A versben említett Dobó István a tizenhatodik századi történelmi alak, aki hősiesen védelmezte Eger városát az Oszmán Birodalom támadása ellen. A történelem a természettudomány egyik ága, amely a múlt eseményeit, kulturális és politikai folyamatait tanulmányozza.

3. Kémia: A versben említett jó borra való utalás a kémia területéhez kapcsolódik. A bor kémiai folyamatok során készül, amelyben a cukrok erjedése alkoholt eredményez. A mai természettudományban a kémia a anyagok szerkezetét, tulajdonságait és reakcióit tanulmányozza.

4. Irodalom és kommunikáció: A versben a költészet szerepel, amely az irodalom és kommunikációterületébe tartozik. A költő, aki szereti a bort és Eger városát, verset is szándékozik csinálni Pesten. A kommunikáció a természettudományban fontos szerepet játszik az adatok és információk megosztásában és az eredmények megértésében.

Összességében tehát a vers természettudományos szempontból csak néhány közvetlen kapcsolatot mutat. Azonban a természettudomány fontos háttérként szolgál a belső tartalomhoz és a költő életének kontextusához.

Petőfi Sándor "Eger Mellett" című versét teológiai szempontból is értékelhetjük. A versben megjelenik az istenszerelem és az emberi vágyakozás kapcsolata.

Bibliatudomány szempontjából a vers általános mondanivalója illeszkedik a Bibliában is megtalálható gondolatokhoz. Az istenfélő ember számára fontos, hogy a jó bort érezze, vagyis örömét lelje az élet apró örömeiben is. Az isten azonban láthatóan megverné azt, aki elkerüli ezt a várost, vagyis azt a lehetőséget, hogy örömét lelje az élet kínálta jó dolgokban. Ez megegyezik a Bibliában is megtalálható tanítással, hogy Isten ajándékait örömmel vegyük és élvezzük. A bort a Bibliában is gyakran használják szimbólumként, amely az örömmel és élettel való kapcsolatot jelképezi.

Patrisztikus szempontból a versben megjelenik a hős, Dobó István, mint aki az isteni akaratot és üzenetet hordozza magában. A versben említett nagy lelkével és dicső megéneklésével őt az egyházi hagyományok szerint a szentek sorába emelik. Ez a gondolatrendszer arra épít, hogy az isteni üzenetet az ember közvetíti a földi világban, és ezáltal Istent tükrözi. A versben a hős megemlékezésén és felköszöntésén keresztül megjelenik az ember imádatának és tiszteletének motívuma is, ami a patrisztikus tanításokban is fontos szerepet játszik.

Skolasztikus szempontból az általános igazságok és összefüggések a filozófiai gondolkodásmódban fontosak. A versben megjelenik az emberi vágyainak és ösztöneinek az ereje, amit a bortól való megnövekedett kedvritség példázza. A vers megjeleníti a vágyakozásnak az emberi természetre gyakorolt hatását és a vágyakozás alapvető szerepét az ember életében. A vágyakozás fűti és mozgatja az embert, és ezt a skolasztika gondolkodásmódjában erről az emberi tulajdonságról sok filozófiai és teológiai gondolat született.

Összességében tehát a vers igazolja a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjainak összefüggéseit és tanításait, amelyek a vallásos és filozófiai hagyományok részét képezik.

A vers Petőfi Sándor Eger városával kapcsolatos érzéseit és gondolatait fejezi ki. Az alábbi elemzés során megvizsgáljuk a vers formai és tartalmi jellemzőit, valamint összehasonlítjuk más magyar és nemzetközi szépirodalmi művekkel.

1. Formai jellemzők:
- A vers strófaszerkezete 5 stanzából áll, amelyek mindegyike 4 sorból áll.
- Az első és a harmadik sorok 7 szótagosak, a második és a negyedik sorok 8 szótagosak.
- A vers szimmetrikus rímképleteket használ: AABB.

2. Tartalmi jellemzők:
- A vers első állítása megfogalmazza az író vágyát, hogy egy jó bor ízére Egerbe térjen be. Ez a vágy az egri bor hírnevével és kiváló minőségével függ össze.
- Ezután Petőfi említést tesz Dobó Istvánról, Eger hőséről, akire büszke lehet a város. Megemlíti azt is, hogy Dobó életrajzát valaki dicsően megénekelte.
- A versben az is szerepel, hogy ha Petőfi jó kedvet kap a borról, akkor még verset is írhat Péstről, amit aztán jó pénzen eladhat.
- A vers utolsó része arról szól, hogy az író szívét hívja Eger, és mintegy vonzza őt az állítólag édes, megkapó erő, amiért mennie kell a városba.

3. Összehasonlítás magyar irodalommal:
- A vers kiemeli a magyar borok jó minőségét és fontosságát, amely témát már többen feldolgoztak a magyar irodalomban. Például József Attila is írt a magyar borkultúráról és a borkészítés művészetéről.
- Petőfi egyik középkori hősünket, Dobó Istvánt is megemlíti, ami rávilágít a magyar nemzeti hősiességre és a történelmi múltra.

4. Összehasonlítás nemzetközi szépirodalommal:
- A versben megjelenő vágy, hogy egy jó borhoz térjen be Petőfi, az emberi vágyak és kielégülés témáját érinti, amely általános motívum a világirodalomban.
- A versnek van egy romantikus vonulata is, amely a természet és az érzelmek találkozását fejezi ki.
- Az alkotásnak van egy utazási tematikája is, ami szintén jelen van számos nemzetközi irodalmi műben, például Goethe "Vándorévek" című művében.

Összességében a vers megragadja Petőfi Sándor érzéseit Eger városával és annak kulturális hagyományaival kapcsolatban. A vers egyéni és érzelmekkel teli, de tartalmában és formailag is kapcsolódik a magyar és a nemzetközi szépirodalomhoz.