Földön hó, felhő az égen -
Hát hiszen csak hadd legyen!
Rajta nincsen mit csodálni,
Télen ez már ígyen megyen.
Én ugyan nem is tudnám, hogy
Tél vagyon,
Ha ki nem pillantanék az
Ablakon.

Itt benn űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.

Kedvemnek ha magja volna:
Elvetném a hó felett.
S ha kikelne: rózsaerdő
Koszorúzná a telet.
S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett! -

Idelátszik a hegy is, hol
Dobó a hír könyvibe
Nagy neve örök betűit
Török vérrel irta be.
Hej, az volt ám még az ember,
Biz az ám!
Míg olyan lesz, sok víz elfoly
A Dunán.

Elvirúlt már a magyarnak
Tettvirágos tavasza!
Hosszu gyáva tespedésben
Pang, sínlődik e haza.
Megjövend-e még az elszállt
Kikelet?
Lesz virány e régtől puszta
Hon felett?...

Eh de hagyjuk, hagyjuk ezt most!
Úgyis ritkán vígadok;
E napot ne háborítsák
Legalább a bánatok.
S a sopánkodásnak ugysincs
Sikere,
S mit tehet mást a lant gyönge
Embere?

El tehát a hon bajával,
Most ez egyszer el vele!
A kitört bút minden ember
Új pohárral öntse le.
Új pohár bort hát, barátim,
Új pohárt!
S ismét újat, az előbbi
Ha lejárt.

Igy!... de ím, mit veszek észre?
Egy század minden pohár;
A jelen hátam mögött van,
Lelkem a jövőben jár.
A jövőben vígan élek,
Boldogon!
Mert nem árva már az egykor
Árva hon.

Eger, 1844. február


Elemzések

A verselemzés során fontos megjegyezni, hogy a 19. században íródott Petőfi Sándor Egri hangok című verse. Mivel a kérdés a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez kapcsolódik, érdemes figyelembe venni, hogy ezek a felfedezések a költő élete és az ő korában még ismeretlenek voltak, ezért a versben nem találunk konkrét hivatkozásokra a természettudomány területéről.

Azonban a versben több olyan elem található, amelyek az emberi természettel, az emberi érzelmekkel, és az emberi lélekkel kapcsolatosak, és ezeket ma már pszichológiai, és neurológiai értelemben is vizsgálják és kutatják.

Például a vers kezdésében a költő a téli időjárást megfigyeli az ablakból, ami a természet megfigyeléséhez és a tudományos megközelítéshez kapcsolódik. Ugyanakkor a télhez kapcsolódó hangulat is megjelenik a versekben, ami az emberi hangulat és érzelmek vizsgálatával is kapcsolatba hozható.

A versben szereplő jó barátok és jó bor fogalmai is a társas kapcsolatok és a boldogság témáját érintik, amelyek ma már a pszichológia kutatási területei közé tartoznak. Az emberek közötti kapcsolatok és az emberi boldogság pszichológiája terén ma is zajlanak friss kutatások az életminőség és a társas érintkezés kapcsolatával kapcsolatban.

A versben megjelenő képzeletbeli virágültetés is az emberi kreativitáshoz és képzelőerőhöz kapcsolódik, amelyeket a kognitív pszichológia területén vizsgálnak és tanulmányoznak.

A költő emellett arról is ír, hogy elhagyja a haza bajait és a bánatokat, és új poharakat kíván feltölteni. Ez a kifejezés az emberi kitartás és a coping stratégiák témaköréhez kapcsolható, melyekkel az emberek megküzdhetnek a nehéz időkkel és a stresszhelyzetekkel.

Végül a versben megjelenik a remény és a jövőbe vetett hit témája, amelyek az emberi pszichológia és a személyiségfejlődés terén is vizsgált területek.

A fenti elemzés során tehát megfigyelhetjük, hogy a vers bizonyos értelemben visszatükrözi az emberi természettel és érzelmekkel kapcsolatos kérdéseket, amelyeket a ma természettudománya is vizsgál és kutat.

A vers címe és tartalma alapján elsőre nem látszik, hogy teológiai témával foglalkozik. Azonban, ha a verset teológiai szempontból vizsgáljuk, számos összefüggést találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

Bibliatudomány szempontjából a versben található bibliai utalások közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatók bibliai helyekkel, vagy éppen kifejezik a szerző vallási meggyőződését.

A versben a téli havazást és felhőket természetes jelenségként fogadják el. Ez utalhat arra, hogy a szerző elfogadja Isten teremtésének természetes rendjét, amelyben a hó és az égi jelenségek részei. Ez talán egy bibliai hittel megegyező nézet is lehet, hiszen a Biblia tanítása szerint Isten teremtette a természetet és megállította az időjárást (pl. Zsoltárok könyve 135:7).

A vers második részében a szerző a meleg szobában ülve élvezi a jó barátok társaságát és Egri borát. Itt találhatunk egy patrisztikus nézőpontot is, amely hangsúlyozza az isteni ajándékok értékét és kiemeli az isteni szeretet és közösség fontosságát. Az, hogy egymás társaságában a jó ital élvezésével töltik az időt, lehet, hogy a közösségi élet és az öröm fontosságára utal, ami szintén egy patrisztikus értéket tükrözhet.

A vers harmadik részében a szerző kifejezi a maga boldogságát és a meglevő bánatok elhagyását. Ez a skolasztikus nézőponttal is összhangban lehet, mely hangsúlyozza az emberi boldogság és lélek javítására való törekvést, azaz hogy el kell hagynunk a bánatot és törekednünk kell a boldogságra. A skolasztika arra tanít, hogy az ember boldogsága Istenhez való kapcsolatában található meg.

A vers záró sorában a szerző boldog és bizakodó jövőbeli életét képzeli el. Ez azt sugallhatja, hogy hite és reménye van a jobb jövőről és a megváltásról. Ezek a gondolatok a bibliai tanításokra és a keresztény hittel való kapcsolatra utalnak.

Ezenkívül az ötödik versszakban az "elszállt kikelet" és "virány e régtől puszta hon felett" kifejezések arra is utalhatnak, hogy a szerzőben megvan a hit és remény a hazája megújulására, a beállt változások megfordítására.

Végül, a vers záró sorában az "árva hon" kifejezés azt is jelentheti, hogy a szerző szomorúságot érez a korabeli politikai vagy társadalmi helyzet miatt, és arra vágyik, hogy az ország és a nép egysége és boldogsága helyreálljon.

Ezek az elemzések a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mögötti összefüggéseket mutatják be. Más nézőpontok is értelmezhetőek a versben, de ezek az analízisek segíthetnek a vers teológiai kérdéseinek megértésében.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból részletekben:
1. Műfaj: A vers egy lírai műfajhoz, az elégiai költeményhez tartozik, amelyben a költő személyes érzéseit fejezi ki.
2. Tematika: A vers hangulata melankolikus és nosztalgikus. A költő a tél és az elszállt tavasz motívumai segítségével ábrázolja a magyar haza állapotát a kor társadalmi-politikai körülményei között.
3. Stílus: A vers köznapi nyelvezetet használ, ami megnevetteti az olvasót és közvetlenebb kapcsolatot teremt a költővel. Ugyanakkor a vers elején található rímek és ritmusok költői hatást is keltnek.
4. Szimbolizmus: A versben szimbolikus elemeket találunk. Például a hó és felhők az elszigeteltséget és a hidegséget jelképezik, míg az Eger borai a boldogságot és az együvé tartozást szimbolizálják.
5. Motívumok: A versben több motívum is jelen van, mint például a táj, az ablak, a barátok, a bor és a magyarság. Ezek a motívumok segítenek kiemelni a versben ábrázolt érzéseket és gondolatokat.
6. Történelmi és politikai összefüggések: A versnek politikai és történelmi vonatkozásai is vannak, például a Török Bálint név említése a török megszállásra utal, valamint az karácsonyfára emlékeztető kifejezések a keresztény ünnepkörre utalnak.
7. Strofikus szerkezet: A vers háromszor ismétlődő hangulati egységeket tartalmaz, amelyek az élményeket erősítik és a költő belső világát ismertetik.
8. A hagyományokhoz való kapcsolódás és az egyéni hang: A versben a költő saját érzéseit és gondolatait fejezi ki a társadalmi és politikai helyzetet érintve. Ugyanakkor a versben megjelennek a korai magyar költészet hagyományos elemek is, amelyek a költők korábbi műveiben is megjelentek.
9. Nyelvi eszközök: A versben számos nyelvi eszköz található, mint például rímek, hasonlatok és alliterációk. Ezek az eszközök a monotonitás vagy a kiemelés céljával vannak használva, és a vers költői hatását fokozzák.
10. Hatás az olvasóra: A vers az erős érzelmek, a nosztalgia és az identitáskeresés által hat az olvasóra. Az olvasó együttérzést érezhet a költővel, és a hátrahagyott múlt utáni vágyat tapasztalhatja.
11. Petőfi Sándor stílusának jellemzői: A versben megfigyelhető Petőfi Sándor egyéni stílusa, amelyben a közvetlenség és az őszinteség dominál, valamint a köznapi nyelvezet és az elrettentő csattanók.
12. Nemzetközi kitekintés: Bár a vers elsősorban a magyar társadalmi-kulturális környezetre koncentrál, a problémák (pl. politikai konfliktusok, identitásvesztés) univerzálisak és megfigyelhetők más nemzetek irodalmában is. A vers például emlékeztethet az angol romantika verseire, amelyekben a természet és a táj használata hozzájárul a költő belső érzéseinek kifejezéséhez.

Összességében a Petőfi Sándor "Egri Hangok" című versét irodalmi és történelmi kontextusokkal egészítve kell értelmezni. A versben megjelenő érzelmek, motívumok és stilisztikai elemek segítenek a költő korabeli gondolatainak, társadalmi-kulturális környezetének és a magyar irodalom hagyományainak megértésében.