Barna lyányka szép fejéről
Kaptam e hajfürtöt én.
Én s e fürt együtt pihentünk
A leányka kebelén.

A bucsúnak órájában
Adta emlékül nekem;
A bucsú órája óta
Mindig itt volt szívemen.

Oh ha nézem e hajfürtöt:
Minden perc eszembe jut,
Melyben a boldogság szárnyán
Mennybe nyilt előttem ut;

A letűnt szerelmi órák
Körülöttem lengenek,
Mint vidám csillagsugáros
Túlvilági szellemek.

Nézlek, nézlek, drága hajfürt.
Hosszan nézlek tégedet,
Aki üdvem holt időjét
A sírból kivezeted.

Hosszan függenek terajtad,
Oh szép hajfürt, e szemek,
Hosszan... hosszan... és... utószor...
Minthogy már... mást szeretek.

Pest, 1845. augusztus


Elemzések

A Petőfi Sándor által írt "Egy hajfürt" című vers theológiai szempontból is érdekesen értelmezhető. A versben megjelenő hajfürt szimbolikusan képviselheti a szeretetet, az emlékeztetést vagy akár az örökkévalóságot is.

Bibliatudomány szempontjából a hajfürt jelentős lehet, mivel a haj sokszor Isten ajándékaként vagy kegyelemként jelenik meg a Bibliában. Például a 2. Kön 2:23-ban a keményszívű Gusztáv elátkozza Elizeust, és azután medvék támadnak rá a "két medve kijött az erdőből és kettétépte közülük a negyven-két gyermeket". Tehát a haj a gyengédséget, az irgalmasságot és a védelmet is képviselheti.

A patrisztika - azaz az egyházi atyák időszaka - kontextusában a hajfürtöt a szépség és az elragadó nőiesség jelképének is tekinthetjük. Például Szent Ágoston is sokat írt a női szépségről, és a hajat gyakran az ideális női erények jellemzőjének tekintette.

A skolasztika nézőpontjából a hajfürt metaforikus értelmezése a szeretet és a múló idő kérdésére is kiterjedhet. Például Aquinói Szent Tamás gondolatai szerint a szeretet az idő megsemmisítő hatása miatt az örökkévalóságra irányul.

Természetesen a vers más nézőpontokat is érdemelhet, például a romantikus vagy az egyéni érzelmi megélések perspektíváját. A versben megjelenő érzelmek – a boldogság, a múlt örömteli emlékei és az új szerelem felfedezése – mind fontos tényezők lehetnek az élet személyes tapasztalatában, függetlenül a teológiai értelmezéstől.

A vers nem tartalmaz közvetlen utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, mivel Petőfi Sándor 1845-ben írta. Azonban, ha a verset természettudományos szempontból vizsgáljuk, néhány érdekes kapcsolatot találhatunk a vers és a modern természettudomány között.

1. Az érzékszervek és emlékek: A versben megjelenik az érzékszervek és az emlékek kapcsolata. A költő a hajfürt látásán, tapintásán és emlékeken keresztül kapcsolódik a leánykához. A modern idegtudomány jelentős felfedezéseket tett az érzelmi emlékek kialakulásának és az érzékszervek közötti kapcsolatoknak a megértésében.

2. Az emlékek és a neuronális hálózatok: A versben a hajfürt a bucsú órájában történt események emlékét idézi fel. A modern agykutatás kimutatta, hogy az emlékekhez neuronális hálózatok kapcsolódnak az agyban, amelyek újraaktiválódhatnak és emlékeket hozhatnak elő.

3. A boldogság és a szerelmi élmények: A versben a boldogságot és a szerelmi pillanatokat említik, amelyek emlékké válnak. A modern pszichológia és az agykutatás felfedezéseket tett a boldogsághormonok és az agyi aktivitás kapcsolatában, amelyek összekapcsolhatók a boldog pillanatok érzetével.

Bár a Petőfi Sándor által írt vers nem tartalmaz közvetlen utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, vannak olyan témák és jelenségek, amelyek kapcsolatba hozhatók a modern természettudomány által felfedezett ismeretekkel. Az emberi érzékszervek működését és az emlékek kialakulását, valamint a boldogság és a szerelmi élmények idegi hátterét vizsgáló tudományágak eredményei relevánsak a vers témáival.

A vers magyar irodalomtörténeti szempontból is fontos, hiszen Petőfi Sándor, a magyar romantika kiemelkedő alakja írta. A vers egy szerelmi emlékábrázolás, melyben egy hajfürt szerepe dominál. Ez a motívum több szempontból is jelentős lehet a verselemzés során.

Először is, a hajfürt mint jelkép az európai romantikában is gyakran használt elem. A romantikus költők és festők általában nemes, ártatlan és gyengéd elemként kezelték a hajat, és fontos szerepet tulajdonítottak annak. A haj a női szépséget szimbolizálta, és az így kapott hajtincseket gyakran a szerettüktől kapták ajándékba, mint emléket. Ezért a hajfürt lehet egy szeretet jelképe a versben, ami a szerző érzéseit és emlékeit idézi fel.

A versben a szerző megemlíti, hogy a hajfürtöt a bucsú órájában kapta. Ez a bucsú és az emléktárgy tovább erősíti a szerelmi érzelmeket, valamint a múlandóság és az elmúlás motívumait is jeleníti meg. Ez a tematika szintén jellemző a romantikára, és hasonlóan jelenik meg más romantikus alkotásokban is.

A versben a boldogság pillanatairól és az emlékek felidézéséről beszél a hajfürt kapcsán. Ez a motívum a nemzetközi szépirodalomban is ismert. Például William Wordsworth angol romantikus költő "lyrical ballads" sorozatában többször leírja a természet és a szépség kapcsolatát az emlékek és boldog pillanatok felidézésével.

A vers végén pedig látható az örökkévalóság vágya, a halál és a szerelem kapcsolatának bemutatása. A hajfürt szerepén keresztül a szerző arról beszél, hogy a kapcsolatuk a sír túloldalára is átnyúlik, és a szeretet révén lehetőség van a halál utáni találkozásra. Ez egy olyan motívum, amely a világirodalomban is gyakran előfordul, például Dante Infernójában vagy Shakespeare szonettjeiben.

Mindezek alapján látható, hogy a vers számos irodalmi összefüggést mutathat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A hajführtes emlék, a bucsú és az emlékezés motívumai, valamint a halál és a szerelem kapcsolatának bemutatása mind romantikus tematikák, amelyek széleskörűen megjelennek a világirodalomban.