Még ugy csak megjárja, ha az ég
Fellegetlen, holdas, tisztakék.
Ablakomra rákönyökölök,
Hosszú szárból sűrűn füstölök,
S elmerengek majdnem reggelig...
Nekem ebben nagy kedvem telik.
De mikor hold, csillag nem ragyog,
Akkor én végkép odavagyok.
A tyukokkal el nem alhatom,
Hát galléron csíp az unalom,
S összenyaggat irgalmatlanúl...
Az időm fut, mint a sánta nyúl.
Véghetetlen kínom közepett
Mit tehetnék ekkor egyebet?
A tintába mártom tollamat,
Vagyis: megpendítem lantomat,
S kong belőle oly szeráfi dal,
Hogy, ki hallja, rögtön szörnyethal.
Én azonban folytatom dalom,
Míg az álom és az únalom
Egymással fölöttem hajbakap,
S csakugyan az első markosabb. -
Máskép mulnak éjeim bezeg,
Majd ha feleségre szert teszek.

Pest, 1844. szeptember


Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzése során a legfrissebb felfedezések és kutatási eredmények alapján különböző aspektusokra lehet fókuszálni.

1. Hold és csillagok: A versben megjelenik a hold és a csillagok szerepe az éjszakában. A mai tudomány szerint a hold fényét a Napból visszaverődő napfény okozza. A csillagok pedig a világegyetemben található más galaxiákban lévő csillagok, amelyek fénye hozzánk ér az űrbejárás és a fénysebesség következtében.

2. Idő: A költeményben a "Máskép mulnak éjeim bezeg" sorban az idő múlásának a jelentősége is megjelenik. Az idő azonban ma már relativisztikus módon értelmezhető az idődilatáció és a fénysebesség hatásai által.

3. Tinta és toll: A költő a versben említi, hogy tinta és toll segítségével kifejezi gondolatait és érzéseit. A tintát és a tollat ma már különböző kutatási eredmények alapján fejlesztik, például a tintasugaras nyomtatók vagy a tollhegyek, hogy kényelmesebben és hatékonyabban lehessen velük írni.

4. Álom és unalom: A versben említett álom és unalom kutatás területe a tudományban. Az alvás és álom folyamatait ma már részletesen tanulmányozzák, és az unalom pszichológiai és mentális hatásait is kutatják különböző témakörökben.

5. Feleség: A végén a költemény megemlíti, hogy az éjei másképpen telnek majd, ha feleségre tesz szert. A mai társadalomban a párkapcsolatok kutatása, a szerelem kémiai és hormonális hatásai, valamint a családi élet és boldogság vizsgálata számos tudományág részét képezi.

A fent említett elemzések csak néhány példa arra, hogy a Petőfi Sándor versét természettudományos szempontból hogyan lehet összekapcsolni a legfrissebb felfedezésekkel és kutatási eredményekkel. A természettudomány sok területe kapcsolódhat az irodalomhoz és a művészethez, és ezáltal új perspektívákat nyithat a versek és más alkotások értelmezéséhez.

Petőfi Sándor "Éjszakáim" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, több összefüggésre is rá lehet mutatni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Romantikus elemek: A versben megjelenik a romantikus irodalomra jellemző éjszakai hangulat, melyet a hold, csillagok és az éjszaka nyújtott csendes, elgondolkodtató atmoszféra jelenít meg. A lírai én éjjeli elmélkedései és az egyedüllét motívuma is romantikus jellegű.

2. Szerelmi és érzelmi állapotok: A versben az első két sor romantikus szerelemmel kapcsolatos képet mutat be, amelyet a tiszta égboltra vetít. Az "odavagyok" kifejezés a lírai én szenvedélyes érzelmi állapotát tükrözi, amikor a hold és a csillagok hiánya miatt unatkozik és kínlódik.

3. Introspektív elemek: A lírai én belső érzéseit és elgondolásait a versben a gondolatokra támaszkodó monológ formájában közvetíti. Az éjszaka és az egyedüllét lehetőséget ad arra, hogy a lírai én mélyen átgondolja életét és érzelmeit.

4. Lírai önreflexió: A költeményben a lírai én megemlít egy közbevetett mondatot, amelyben elgondolkodik azon, hogy mit tehetne a végtelen kínszenvedés közepette. Ez az önkifejezést és művészi alkotást hangsúlyozza, hiszen a vers megírása és az éneklés a lírai én számára lehetőség a szorongás leküzdésére és a hagyományos értelembe vett éjszakai unalom elkerülésére.

5. Dualitás és ellentét: A versben megjelenik a dualitás és az ellentétek motívuma, például a költészetet vagy a dalolást felváltja az unalom, az álom és a szenvedés. A markosság is ellentmond az unalomnak és az álomnak, ez pedig a lírai én elhatározását és akaratát hangsúlyozza.

6. Történelmi és kulturális kontextus: A vers Pesten, 1844-ben íródott, ezért a történelmi és kulturális tényezők befolyásolhatják a vers értelmezését is. Például a korabeli polgári társadalom elvárásai és a szerelem, házasság témájának jelenléte a versben.

A nemzetközi szépirodalomban hasonló elemeket lehet felfedezni, például a romantikus irodalomban számos vers és mű foglalkozik az éjszaka hangulatával és a gazdag belső érzelmekkel. A lírai én belső élményei és az önkifejezés jelentősége az egyéb nyelvű költészeti alkotásokban is gyakori téma lehet.

A vers Petőfi Sándor Éjszakáim címmel az éjszakai hangulatot és az éjszakával járó érzéseket közvetíti. Teológiai szempontból vizsgálva több értelmezési lehetőséget is felvethetünk.

Egy lehetséges megközelítés a bibliatudomány nézőpontjából lehet. A vers elején, amikor az ég holdas és tisztakék, az éjszaka az Isten teremtő erejét és tökéletességét jelenítheti meg. Az égkék szín a transzcendenciára és az isteni hatalomra utalhat. A füstölő ablakon át a költő talán Istennel való kapcsolatba kerül és elmereng az éjjelben. Az éjszaka az emberi szellem elmélyülését, spirituális tapasztalatokat is jelentheti.

Azonban ahogy a vers folytatódik, amikor a hold és a csillagok elhalványulnak, a költő elkeseredett és magányos érzéseket fogalmaz meg. Az "unalom" és "ídőm fut, mint a sánta nyúl" kifejezések arra utalnak, hogy az éjszaka és az elszigeteltség a lelki készségek elaprózódását és a hiányt idézik elő. Ebben a kontextusban a skolasztika nézőpontját is felvethetjük, amelyben a magányosság és az unalom a bűnbeeset következményeit jelentheti. Az unalom jelentősége és következménye az emberi életben ebben a kontextusban kerülhet értelmezésre.

A patrisztika perspektíváját is figyelembe véve, a versben megjelenhet a lelki harc és a kísértések témája. A költő két szélsőséges érzelmet fogalmaz meg: az érzéki boldogságot amikor az ég fellegetlen és holdas, illetve az elkeseredést és unalmat amikor nincs fény és a tyukokkal sem tud elaludni. Az éjszaka és az érzések közötti küzdelem és ellentétek az emberi lélek bűn és erény közötti feszültségét hozhatják elő.

Ezen felül, a versek utolsó soraiban megjelenik a házasságra való utalás: "Majd ha feleségre szert teszek". Ennek a mondatnak több értelmezése is lehet. Egy lehetőség, hogy a házasság mint egyesülés az éjjeli szenvedéstől és magányosságtól mentesítheti a költőt, és így eljuthat a békéhez és boldogsághoz. Egy másik értelmezés az, hogy a házasság által a költő spirituális teljességet ér el, és ezért válik képesnek a folytatásra és a dalolásra.

Összességében, a vers teológiai megközelítése az éjszaka és a lelki állapotok közötti összefüggéseket és konfliktusokat tárhatja fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjaira építve. A versben megjelenik a tökéletesség és a transzcendencia jelképei, valamint az emberi bűnbenesés és a lelki harcok. Az éjszaka, az érzések és az elszigeteltség közötti ellentétek az emberi lélek különböző állapotainak és vágyainak kifejezése lehet.