Fiú valék még, iskolás fiú,
Tizenöt éves; és az iskolázás
Rám nézve nyűg volt, nagy nehéz nyűg, amely
Rajtam napestig szomorún csörömpölt,
S még álmaimból is föl-fölriasztott.
Lerázni vágytam e nyűgöt magamról,
Lerázni vágytam minden áron azt.
Már akkor, akkor úgy szerettelek,
Olyan világ-fölgyujtó szenvedéllyel,
Mint most szeretlek, drága szent szabadság! -
Gondolkodám a mód felől: miként
Szakíthatnám le rólam a bilincset?...
Szinészek jöttek, s elhatározám
Közéjök állni és elmenni vélök,
El, habár a földhözragadt nyomor
Mindkét kezével átölelne is,
Habár apámnak átka és anyámnak
Könyűi lesznek útitársaim,
Csak hogy szabad, hogy független legyek.
S elmentem volna, ámde megtudá
E lázadó szándékomat tanítóm,
S az indulásnak napján elfogott,
És rám csuká szobámnak ajtaját,
S rab voltam, míg a színésztársaság
Határunkon túl messze, messze járt.
Sírás, könyörgés, lárma, mindhiába!...
Nem az fájt már, hogy nem leszek szinész,
De hogy maradni kényszerítenek.
A kényszerítés égett lelkemen,
Mint a görögtűz, olthatatlanúl.
Itt tettem első esküvésemet,
Nagy és szent esküt mondék börtönömben,
Hogy életemnek egy főcélja lesz,
S ez: a zsarnokság ellen küzdeni.
S ez eskü most is olyan szent előttem,
Amilyen volt az első pillanatban,
S verjen meg engem a hatalmas isten,
Verjen meg még a másvilágon is,
Ha valaha ez esküt elfelejtem!

Pest, 1847. április


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve nem tartalmaz közvetlen utalásokat vagy témákat. Azonban az alábbiakban bemutatok néhány olyan területet, amivel a mai természettudományos felfedezések kapcsolatba hozhatóak lehetnek:

1. Kognitív tudomány: A versben a fiatal Petőfi gondolkodásának és vágyainak leírása található. A kognitív tudomány a mentális folyamatokat, például a gondolkodást és a döntéshozatalt vizsgálja, amelyekkel a fiatal Petőfi is küzd a versben.

2. Genetika: A versekben a genetikai öröklődés szerepe vagy a genetikai változások hatása a személyiség kialakulására nem jelenik meg, de a modern genetika segíthet megérteni, hogy a személyiség és a tulajdonságok mennyire befolyásoltak genetikai tényezők által.

3. Pszichológia: A versben a főszereplő belső érzései és állapotai kerülnek bemutatásra, amelyek kapcsolódhatnak a modernebb pszichológiai elméletekhez és kutatásokhoz.

4. Neurológia: A versben a fiatal Petőfi belső konfliktusa és vágya a szabadságra leírása található. A neurológia segíthet megmagyarázni az emberi agy működését és a döntéshozatali folyamatokat, amelyek a döntéshozatal és a személyes preferenciák kialakulása mögött állhatnak.

5. Társadalomtudomány: A versben a főszereplő harca a zsarnokság ellen és a függetlenség iránti vágya található. A társadalomtudományok (pl. politológia, szociológia) segíthetnek megérteni a hatalmi struktúrákat és a társadalmi változásokat, amelyek aztán lehetővé tehetnék a függetlenség elérését.

Fontos megjegyezni, hogy a vers történelmi és személyes jellegű, amely inkább kulturális és szociológiai szempontokhoz kapcsolódik. Bár a természettudományok fejlődése és a mai kutatási területek fontosak és érdekesek, nem minden művészeti vagy irodalmi alkotás közvetlenül kapcsolódik ezekhez a területekhez.

A vers teológiai szempontból az emberi szabadságról és a vallásos kötelességekről szól, és dilemmákat vet fel az egyén és a közösség viszonyáról.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik az emberi szabadság témája, amely az isten akaratával való szembeszegüléssel kapcsolatos. Az ebben a kontextusban szereplő "szabad" és "független" igény az ember vágyát fejezi ki, hogy rugalmasan és saját elvei szerint éljen. Az "első eskü" arra az ígéretre utal, hogy az embernek főcélja az lesz, hogy harcoljon a zsarnokság ellen. Ez az eskü kifejezi az emberi igazságosság és szabadság fontosságát, valamint az egyénnek az előítéletektől, szűklátókörűségtől és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelmét.

A patrisztika szempontjából a versen megjelenik az emberi szabadság és kötelesség szoros kapcsolata. Az "első eskü" az egyén tehetségének és képességeinek az isten akaratával való összhangban való felhasználására utal. Az embernek kötelessége, hogy a hozzáadott értéket és lehetőséget , amit Istentől kapott, felhasználja az igazságosság és a jó érdekében, még akkor is, ha ez ellentmond az adott társadalom vagy hatalom akaratának.

A skolasztika nézőpontjából a versben jelen van az emberi akarat és az emberi erkölcs kérdése. Az "első eskü" egy szent ígéret, amely kötelezi az egyént arra, hogy a legjobb erőfeszítéseket tegye a zsarnokság elleni küzdelemben. Ez a skolasztika világképéhez kapcsolódik, ahol az emberi akarat és választások fontos szerepet játszanak az erkölcsi cselekedetekben és a magatartásban. A vers arra ösztönöz, hogy a hatalmi magatartásnak ellenállva és az igazságra és a szabadságra törekedve küzdjünk.

Más szempontból nézve a vers arra utalhat, hogy a szabadság és a függetlenség elérése nem mindig könnyű és sok áldozatot igényelhet. Az elnyomás és a szorongás által kiszolgáltatott helyzetekben is meg lehet őrizni az emberi méltóságot és az erkölcsi elveket.

A vers Petőfi Sándor "Első eskü" címmel íródott, és egy személyes élményen alapul. Egy tizenöt éves fiúról szól, aki iskolába jár, de a tanulás nehezére esik neki és szeretne megszabadulni a nyűgtől. A fiú nagyon szerelmes volt abban az időben, és a szabadság vágya hajtotta arra, hogy megszabaduljon a bilincsektől. Úgy dönt, hogy színész lesz, és el akar indulni egy színésztársasággal, de elárulják a terveit, és bezárják a szobájába. Az elkeseredett fiú megesküszik, hogy harcolni fog a zsarnokság ellen, és ez az eskü mindörökre szent és elköteleződött marad számára.

Magyar irodalmi összefüggések:
- A vers nagyon jellemző Petőfi stílusára, amely tele van indulattal, szenvedéllyel és a forradalmi gondolatokkal. Az időszakban, amikor Petőfi írta ezt a verset, az országban politikai feszültség volt, és a fiatal költő ebben az időben kezdte el forradalmi és szabadságszerető nézeteket megfogalmazni a verseiben.
- A versekben megjelenő motívumok, mint a szabadság, a bilincs és a börtön gyakoriak Petőfi műveiben, amelyek a korabeli politikai környezetet és a költő saját érzéseit és gondolatait tükrözik.

Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A vers középpontjában az egyéni szabadságvágy áll, ami egy olyan téma, ami számos más irodalmi műben is megjelenik. Az emberi szabadság témája számos irodalmi stílusban és műfajban megtalálható, például az antik tragédiákban, a romantikus költészetben és a modern regényekben.
- A verseben megjelenő lázadás és a zsarnokság elleni küzdelem motívumai szintén nemzetközileg elterjedtek az irodalomban. A lázadó hősök és a forradalmi gondolatok témája számos kultúrában és korszakban megtalálható irodalmi művekben.
- A versben megjelenő lírai én konfliktusa a külvilággal és a saját vágyaival és érzéseivel egy olyan téma, ami szintén megtalálható más irodalmi művekben is. Az identitás és az önazonosság keresése vagy az egyéni vágyak és a társadalmi elvárások közötti feszültség szerepelt egyéb költők és regényírók műveiben is.

Összességében, a vers számos olyan jellemzővel rendelkezik, amelyeket a magyar és a nemzetközi irodalom területén is megtalálhatók. Az emberi szabadság, a lázadás és a zsarnokság elleni küzdelem, valamint az identitás és a külvilággal való konfliktus motivációi mind olyan témák, amelyek általánosak és sokszínűen megjelennek a világirodalomban.