A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár Petőfi Sándor nem túl mélyrehatóan és explicit módon foglalkozik vallási témákkal. Azonban a versben megtalálhatóak olyan elemek, amelyek kapcsolódhatnak a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához is.
A bibliai kontextusban lehetünk az "elválás" szimbolikájánál. A vers első soraiban a költő szorongása, szenvedése kifejezésre jut, és felmerül benne a kérdés: miért nem reped meg a keble az így elszenvedett fájdalomtól? Ez a kérdés felidézheti a Biblia szenvedéssel kapcsolatos tanításait, például a Jób könyvét, amelyben Jób hasonlóan szenvedésben van, és kétségbeesetten kérdezi, hogy miért kell neki ennyi fájdalomot elviselnie.
A versben szerepel a "sors nagybevágása" is, amelyre a költő már nem remél semmilyen viszonérzeményt. Ez a sorsfogalom bibliai és teológiai aspektusait is felidézheti, ahol a sors az ember életének alakulását jelképezi, és a végzet, Isten akarata, a teremtő hatalom szerepelhet a háttérben.
Ha pedig áttérünk a patrisztikára, a versben érezhető a személyes érzelmek és az elválás ismétlődő motívuma, amely összekapcsolható a szentek és Isten közötti elválás vagy távolmaradás témájával. A patrisztika és a korai keresztény teológia gyakran foglalkozott a hívők és Isten közötti kapcsolat témájával, ahol az elszakadás érzése, a fizikai távolság, a szenvedés és a háborgás jelenhettek meg.
A skolasztika szemszögéből nézve pedig a versben található "titkos érezet" és "szívem pokla, szívem édene" is nyelvi és filozófiai paradox vagy ellentmondás lehet. A skolasztika a középkori filozófia és teológia iskolája, amelyet Thomas Aquinas és más középkori teológusok hoztak létre. A skolasztika gyakran foglalkozott az ellentmondások, paradoxok és a hit és értelem kapcsolatával. A versben a szerelem és a fájdalom közötti paradox található meg, ahol a költő szívét szenvedésnek érzi, ugyanakkor vonzódik is hozzá.
Ezen túlmenően, ha általánosabban tekintünk a versre, az elválás és a távozás motívuma a vallásos tapasztalathoz kapcsolódhat. Az elválás és a távozás lehet a földi életből és a halandó világból, ahol az ember visszatér az isteni otthonba. Ez egy olyan teológiai kérdés, amellyel a költő a versben foglalkozhat.
Mindent összevéve, Petőfi Sándor "Elválás" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A bibliai, patrisztikai és skolasztikai szempontokhoz hasonlóan a versben is fellelhetők olyan elemek és motívumok, amelyek kapcsolódhatnak a vallásos tapasztalathoz és a teológiai témákhoz.