Esik, esik, esik,
Csókeső esik;
Az én ajakamnak
Nagyon jólesik.

Az eső, az eső
Villámlással jár;
A szemed, galambom,
Villámló sugár.

Mennydörög, mennydörög
A hátunk megett;
Szaladok, galambom,
Jön az öreged.

Pest, 1844. december


Elemzések

A vers az esőről szól, és a négy versszakban bemutatja a szerző érzéseit és észleléseit az esővel kapcsolatban. Az eső természeti jelenség, így természettudományos szemlélettel is meg lehet vizsgálni ezt a verset.

1. versszak:
- Az esőzés egy atmoszferikus jelenség, amely a vízcseppek lehullásával jön létre.
- A cseppek a verse szerint "csókesők", vagyis apró cseppek, amelyek az ajkakat érintve jólesnek. Ez a rész a vízcseppek fizikai tulajdonságával (például nedvesség) és hatásával (kellemes érzés) kapcsolatos.

2. versszak:
- Az eső villámlással jár, ami villámcsapással járó viharokra utal.
- A verse szerint a szem sugárzik, ami a villám fényére utal. Ez a rész az elektromágneses sugárzás és a villámok létrejöttével kapcsolatos jelenségeket érinti.

3. versszak:
- A versben említett mennydörögés a mennydörgés, ami a villám kísérő hanghatása.
- Az "öreg" utalhat a viharra vagy a villámok szokásos időtartamára, mivel a vihar általában gyorsan elvonul.

Összességében a vers által bemutatott esőzés és vihar kapcsolódik a természeti jelenségekhez és a természettudományos megfigyelésekhez. Az eső, a villámlás és a mennydörgés mind olyan jelenségek, amelyeket a természettudomány kutat és magyaráz.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is felvet. Az első az, hogy az eső és az ajkak csókolása metaforázhatja az isteni áldást és kegyelmet, amely a világban végbemenő események formájában hullik ránk. Az eső nagyon jólesik az ajkaknak, azaz a hívőknek, mert az isteni áldás megnyilvánulása örömet és boldogságot hoz.

Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a versben leírt eső és villámlás; illetve a dörgés és a jövendő órája az isteni harag és az utolsó ítélet jelképei legyenek. Az eső jelképezheti Isten haragját, míg a villámlás és a dörgés a végítéleti eseményeket. A szaladás és az öregedés pedig az idő múlását és a halált szimbolizálhatja.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő képek és metaforák kapcsolódhatnak az Ó- és Újszövetség egyes részeihez. Az esőnek és a villámlásnak a teremtéskor, Noé idején és a pusztító eseményekben játszott szerepe lehet megemlítve, míg a dörgés és az öregedés az utolsó ítéletre utalhat.

A patrisztika és a skolasztika szempontjából a versben leírt eső és villámlás lehet a metaforája az isteni kinyilatkoztatásnak és az isteni igazság megértésének. Az emberi lélek vágyakozása az isteni kegyelemre és megvilágosodásra jelenhet meg a versben.

Ezáltal az idő múlását és a halált jelképező szaladás és öregedés a halandóság érzékeltetésére, valamint a lélek örök életre való vágyakozására utalhat.

Az összefoglalásban a vers alkalmas annak bemutatására, hogy a természeti jelenségek és az emberi érzelmek metaforikus ábrázolásán keresztül hogyan kapcsolódnak a teológiai és bibliai gondolatokhoz. A vers az emberi tapasztalatok és az isteni misztériumok összekapcsolásának példája lehet.

Petőfi Sándor "Esik, esik, esik" című versének irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggése lehet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként érdemes megvizsgálni a vers nyelvezetét és stílusát. Petőfi Sándor a romantika korának jelentős magyar költője volt, és ezt a versét is a romantikus stílus jegyei jellemzik. A romantika egy érzelmekkel és természeti elemekkel átitatott, szubjektív költészeti irányzat, melyre például a versekben gyakran fordul elő szerelem, halál, természeti jelenségek és a költő személyes élményei.

A versben megjelenő eső és a villámlással kísért eső jelentős szerepet kap. Az eső az irodalomban és a művészetben gyakran szimbolizálja a megújulást, a tisztítást vagy épp a bánatot. Ez a kép a magyar irodalomban is ismert, például József Attila "Eső" című versében, vagy Balassi Bálint költeményeiben.

A villámlással kísért eső képzete a romantikában is elterjedt, mely különleges atmoszférát és drámai hatást kölcsönöz a versnek. Az égen lévő villámok asszociációkat ébreszthetnek a szerelem, vagy épp a magányosság érzésével kapcsolatban.

A versben megjelenő "galambom" jelző egy toposz, mely a szerelem és a költői ihlet szimbólumává vált a világirodalomban is. Ez a motívum például William Shakespeare műveiben is gyakran előfordul, ahol a galamb az ártatlanság, szépség és szeretet jelképe.

A vers utolsó soraiban a költő megemlíti a "pest, 1844. december" időpontot, ami világossá teszi, hogy a vers egy adott helyen és időben született. Ezzel a verse a magyar irodalom történeti kontextusába helyeződik.

Összességében Petőfi Sándor "Esik, esik, esik" című verse számos irodalomtudományi összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az eső, a villámlás, a galamb szimbólumai és a romantikus stílus mind jellegzetes elemek, melyek kapcsolódnak a világirodalom nagyjaihoz is.