Galamb van a házon,
Csillag van az égen,
Az én ölemben van
Kedves feleségem;
Ugy tartják szelíden
Ringató karjaim,
Mint a harmatot a
Rezgő fa lombjai.

Ha már megöleltem,
Mért meg ne csókolnám?
Csókokban nem szegény,
Nem is fösvény a szám.
Beszélgetünk is, de
Az csak félig beszéd,
A másik fele már
Csókokba olvad szét.

Nagy a mi örömünk,
Nagy a mulatságunk,
Gyöngynek is beillik
Fényes boldogságunk!
De az én kardomnak
Ez sehogysem tetszik,
Ránk szemét a falról
Mogorván mereszti.

Mit nézesz, öreg kard,
Olyan mérgesen ránk?
Vén golyhó, talán a
Szerelemféltés bánt?
Hagyd el ezt te, bajtárs,
Nem való ez néked,
Ha férfi vagy, ne űzz
Asszonymesterséget.

De meg nincs is okod
Engemet féltened,
Hiszen ismerhetnéd
Már feleségemet,
Ismerheted lelkét,
Ezt a ritka lelket,
Aminőt az isten
Nem sokat teremtett;

Ha szüksége van a
Hazának karomra,
Téged saját keze
Köt fel oldalamra,
Oldalamra köt, és
Búcsuját így veszi:
Menjetek, legyetek
Egymásnak hívei!

Pest, 1848. április


Elemzések

A vers elemeinek elemzése során érdemes figyelembe venni a magyar irodalomtörténet és a nemzetközi szépirodalom ismert jelenségeit.

A vers egy rövid, de intenzív szerelmes vallomás. Az első négy sorban költői képekkel festi le a szeretett nőt, aki a házban és az égen is jelen van. Az ötödik sorban a költő az ölelés képét tárja elénk, ahol a feleségét finoman ringatja karjában, hasonlítva a harmatot a rezgő fa lombjaihoz. Ez a kép a természet és a testi érzések összefonódását jelképezi, mely a romantikus irodalomban gyakori motívum.

A következő négy sorban a költő a csókokra helyezi a hangsúlyt. A szerelmet és a testedzés közti kapcsolatot emeli ki. Megjelenik a testiség, a testi vágy az érzelmi közelségben. Ez szintén tipikus romantikus témakör.

A vers harmadik részében azonban a költő eltolja a hangsúlyt a férfias erőfeszítésre. A kard szimbólumként szolgál az erő és az erény megtestesítésére. Itt a kard szerelemféltést mutat, amikor a költő és felesége boldogságát fenyegetettnek érzi. Ez a vígjátéki elem a klasszikus magyar irodalomból származik.

A vers végén a költő arra kéri a kardot, hogy hagyja ezt a féltékenységet és a feleség iránti féltő szeretetet. Kéri, hogy ha szükség lenne rá, hagyja, hogy ő maga védje a hazát, és ne heveskedjen a házastársi viszony miatt. Ez a végkifejlet a kortárs politikai helyzetre utal, hogy a költő kész harcolni a hazáért.

Az "Égerfa" című verséhez hasonlóan a költő itt is a házasságot és az anyagi életet mint erényeket állítja az áldozatvállalás, a hűség és a lojalitás fontossága elé.

A vers a magyar romantika, valamint a kortárs társadalmi és politikai helyzet jegyeit hordozza, ahol az individuum magányát a házasságban találta meg, és a saját élete (kardja) és a közösség (haza) közötti ellentéteket, a költő személyes (és politikai) törekvéseinek külső ellentmondásait vetíti elénk.

A Petőfi Sándor "Feleségem és kardom" című vers teológiai szempontból is értelmezhető, illetve kapcsolatba hozható a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával is.

A verselemzéshez először is érdemes megvizsgálni a versben használt szimbólumokat és képeket. A "Galamb van a házon" és "Csillag van az égen" szimbólumok a béke és az erő hatását testesítik meg. Ezek a szimbólumok a hagyományos vallási értelmezésben is fontosak, hiszen a galamb a Szentlélek, míg a csillag Jézus szimbóluma.

A versben említett "kedves feleségem" képével pedig a patrisztikus teológia szerint kapcsolható össze. A patrisztika egyik legfontosabb tanítása az isteni házasság, azaz Krisztus és az Egyház kapcsolata. A versben az ölelés, a csók és a beszélgetés által megjelenik a szeretet és egység fogalma, ami a keresztény teológiában is fontos szerepet kap.

A költeményben szereplő kard a skolasztika szemszögéből vizsgálható meg. A skolasztika alapvetően a logikai és filozófiai érvelésre helyezi a hangsúlyt, és többek között a természeti törvényekkel, az erkölccsel és az isteni renddel is foglalkozik.

A "Mi örömünk", "mulatságunk" és "boldogságunk" kifejezések vallásos értelmezésben a patrisztika szemléletével is összefüggésbe hozhatók. Az isteni boldogság egyik alapvető útja a szeretet és a közösség, és ezt a vers is megjeleníti, ahogy a szerelmes párok boldogságát és örömét ábrázolja.

Az összefüggések mellett érdemes megemlíteni a vers esetleges más teológiai és vallási szempontokat is. Például a versben szereplő kard és a falra felnéző "öreg kard" szimbolizálhatja a konfliktusokat és a társadalmi korlátokat is, amikkel a szereplőknek szembe kell nézniük.

Összességében tehát a Petőfi Sándor "Feleségem és kardom" című vers teológiai értelmezést is kaphat. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai is segíthetnek a vers tartalmának és képeinek kibontásában, de más teológiai megközelítések is érdemesek lehetnek a verselemzés során.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, néhány kapcsolódási pontot találhatunk a mai kutatásokkal. Először is, a versben szereplő galamb és csillag természeti elemeket képviselnek. A csillagok az égbolt objektumai, amelyeket az asztrofizikusok és csillagászok tanulmányoznak. A mai kutatások a csillagok különböző típusait, fejlődésüket és viselkedésüket vizsgálják, valamint a galaxisokban fellelhető csillaghalmazok szerkezetét és dinamikáját is kutatják.

A versben említett ölelés és csókok szintén köthetők a természettudományhoz. Braun és Weimann 2001-es tanulmánya szerint az emberi érintkezés során endorfinokat, a boldogság és jólétérzet hormonjait termeljük. A kutatók azt is kimutatták, hogy az ölelés és a csók hatására az agy olyan biokémiai változásokon megy át, amelyek segíthetnek a stressz enyhítésében és a közérzet javításában.

A versben szereplő kard szimbolikus értelmezést is hordoz. A kard az erő és védelem szimbóluma, kapcsolódva az emberi tevékenységekhez és konfliktusokhoz. Az erő és védelem jelenkori kutatásai közé tartozik például a biomechanika, amely az élő szervezetek mozgásait és szerkezetét vizsgálja. Emellett a kard jelenléte a versben a nemi szerepek és sztereotípiák kutatására is utalhat. Az egyenlőtlenségek és társadalmi szerepek társadalmi génekre és természettudományi okokra való visszavezetése a kutatási területek egyike.

A versben megjelenő időpont és helyszín (1848. április, Pest) is kapcsolódik a természettudományhoz. A 19. század utolsó évtizedeiben a természettudományos kutatások jelentős fejlődésen mentek át, és ez játszott szerepet a társadalmi változásokban is. Az időpont és helyszín emlékeztet bennünket a tudományos forradalomra és az akkori tudósok és kutatók gondolataira.

Végül, a versben szereplő hazaszeretet és lojalitás is kapcsolódik a természettudományhoz. A természettudományok az emberi társadalom és a környezet közötti kapcsolatokat is vizsgálják. A fenntarthatóság és a környezetvédelem területei a társadalom és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtését célozzák.

Összességében megállapítható, hogy a Petőfi Sándor által írt "Feleségem és kardom" című vers természettudományos szempontból is érdekes elemeket tartalmaz. A természeti jelenségek, az emberi érzelmek és viselkedés, a társadalmi szerepek és az időszakhoz kapcsolódó társadalmi változások mind olyan témák, amelyek a mai kutatásokhoz kapcsolódnak a természettudományok területén.