Haloványul a gyáva szavamra... dalom
Viharodnak előjele, forradalom!

Szomorúk az idők, a napok feketék,
Odahagytak atyáid, o nemzet, o nép!

Csak azért szakitád le bilincseidet,
Hogy ujabb nehezebb vas eméssze kezed.

Födi még beteg arcod az egykori por,
S ime sorsod ujonnan a porba tipor.

Nem a sors, nem a sors, de saját fiaid
Akaratja, mi újra lealacsonyit.

Ez a vétek amily cudar és iszonyú,
Iszonyúbb legyen érte az égi boszú!

Lealázod-e, oh haza, szent fejedet?
Piszok űlje a hír koszorúja helyett?

Mielőtt az erőszak igába fogat,
Kaszabold le, hazám, nyakadat te magad.

Tegye láncra a zsarnok a holttetemet,
Diadalma legyen temetői menet.

Hol elásnak, a domb neki trónja legyen
S gyakoroljon erőt siri férgeiden!

De te, oh haza, nem hagyod el magadat,
Haragod tüze arcaidon kigyuladt,

Kezed ott van a kardon, a markolaton...
Ki fog élni, ha nem te, dicsőn szabadon?

Szaporán ide, kedvesem, ajkaidat,
S te fiú, szaporán ide a poharat!

Mire elfogy a bor, mire csattan a csók,
Jeladásra emelhetik a lobogót.

Haloványul a gyáva szavamra... dalom
Viharodnak előjele, forradalom!

Pest, 1848. augusztus


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár nem közvetlenül kapcsolódik a bibliai vagy teológiai fogalmakhoz. Azonban a vallási elemek, mint a szent fejedelem, a dicső szabadság és az égi bosszú, jelzik, hogy a vers teológiai hangulatban íródott.

Bibliatudomány szempontjából nézve a versben nincsenek konkrét bibliai utalások vagy idézetek. Azonban a vallási elemek, mint például a szent fejedelem, a siri férgek vagy az égi bosszú, általános keresztény fogalmakra utalnak. A versben megjelenő bosszú kérés valószínűleg az Ószövetségi imádságokban is megtalálható, ahol az Úr felkérve van a bosszú megtorlására az ellenségek felett.

Patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő szomorúság és a nép elhagyatottsága hívhatja fel a figyelmet a bűn és a szenvedés kapcsolatára. A versben megjelenő büntetési szándék a patrisztikus gondolkodásban is szerepet játszik, ahol az Isten az erőszakos bűnösök büntetését követeli.

Skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő erőszak és a nép felkelése összefüggést mutat a középkori politikai szervezetek mentén gondolkodó skolasztikus teológiával. A versben megjelenő változás- és felszabadulási vágy a skolasztikus gondolkodásnak megfelelően azt jelzi, hogy az emberek a természetes helyzet helyreállítására törekednek, ami a középkori skolasztika eszmerendszerében a harmonikus politikai rendszerhez vezetett volna.

A versben megjelenő égi bosszú, szabadságvágy és az erőszakos változás iránti vágy teológiai és filozófiai témákat érint, melyeket különböző szempontokból lehet értelmezni.

Ez a vers, Petőfi Sándor "Forradalom" című műve, természettudományos szempontból nézve leginkább a társadalmi-politikai viszonyokhoz kapcsolódik, kevés olyan elemet tartalmaz, amelyeket a mai természettudományos felfedezésekkel lehet összefüggésbe hozni. Azonban, a következő felfedezések kapcsolódhatnak a vers néhány elemeihez:

1. A "sorsod ujonnan a porba tipor" rész utalhat az emberi eredet kutatására és a földtörténeti folyamatokra, amelyek során az egymást követő civilizációk eltünedeznek és újak jönnek létre.

2. A "saját fiaid akaratja, mi újra lealacsonyít" sor arra utalhat, hogy az emberiség folyamatosan előrelépésre törekszik, ugyanakkor néha visszaesések is előfordulnak, amikor a társadalom visszalépést tesz a fejlődésben. Ez kapcsolódhat az emberiség fejlődésével foglalkozó evolúciós biológiához.

3. A versben szereplő "zsarnok" és a "csapatlakó férgek" metaforák arra utalhatnak, hogy az emberi társadalomban előforduló hatalmi viszonyokat és elnyomást ábrázolják. Ez lehet összefüggésben a szociálpszichológiával és a hatalmi viszonyok kutatásával.

4. A "lobogó emelése" és a "forradalom előjele" arra utalhat, hogy a versben kifejezett folyamatot a társadalmi változások előjeleiként lehet értelmezni. Ez kapcsolódhat a társadalmi változások és az általuk előidézett politikai és társadalmi átalakulások tanulmányozásához.

Bár a vers elsősorban társadalmi-politikai témákkal foglalkozik, ezek az összefüggések lehetővé teszik a természettudományos megközelítést, és hozzájárulhatnak a társadalmi változások és az emberi fejlődés jobb megértéséhez.

A vers irodalomtudományi elemzése a következők szerint végezhető el:

1. Témaválasztás és stílus: A versnek a forradalom a központi témája. A szerző a történelmi események hatására kiemeli a haza és a nép szenvedéseit. A stílus erőteljes és indulatos, az üzenet hatását a megrázó képek és a szuggesztív nyelvezet erősítik.

2. Struktúra: A verset négy versszak alkotja, és egy rímtávolsággal rendelkezik. Ez biztosítja a vers ritmusát és zeneiségét.

3. Történelmi kontextus: A verset 1848. augusztusában, Pesten írta Petőfi Sándor. Ebben az időszakban kibontakozott a forradalom Magyarországon, amelynek célja az abszolutista rendszer elleni küzdelem és az önálló magyar államot hozó politikai változások elérése volt.

4. Motívumok és szimbólumok: A versekben számos motívum és szimbólum található. A "gyáva szó", a "bilincsek" és az "újabb nehezebb vas" az elnyomás és a szenvedés képét festik. A "por", a "koszorú" és a "temető" szimbolizálják a nép és a haza méltóságának eltiprását. A "lobogó" pedig a forradalmi szabadságot jelképezi.

5. Nyelvi eszközök: A vers gazdag képekben és példázatokban. A "földi boszú" és az "égi boszú" ellentétét használja fel, hogy kiemelje a haza elárulásának súlyosságát. A retorikai kérdések és a vésztövis metaforák dramatikus hatást keltenek.

6. Nemzetközi összefüggések: A versben egyetemes témákat és érzelmeket találhatunk, amelyek a forradalmi eseményekben tapasztalt szenvedést és reményt tükrözik. A forradalom és az elnyomás motívumai részei az egyetemes irodalmi hagyománynak, és más nemzetek irodalmában is hasonló témákkal és képekkel találkozhatunk.

7. Kapcsolat más Petőfi-verssel: A vers témája és hangvétele hasonlít más Petőfi-versre, például a "Nemzeti dal" és a "Talpra magyar" című versekre. Ezekben a versekben is az önállóságért és a szabadságért való küzdelem motiválja a költőt.

8. Értelmezések és hatások: A vers több értelmezést kaphat, és más olvasókban más érzelmeket válthat ki. Az emberek a saját történelmi és politikai kontextusukban értelmezik a verset, és a forradalmi időszakokban vagy a szabadságért vívott küzdelmekben való részvétel hatására különösen erőteljesen hat a költői üzenet.

Ezen elemző szempontok alapján látható, hogy Petőfi Sándor "Forradalom" című verse mély érzelmeket kelt, és fontos irodalmi és történelmi kontextusokba helyezhető. A vers a forradalmi szabadságért vívott küzdelem szenvedéseit és reményeit tükrözi, és inspiráló és megrázó hatással lehet az olvasókra.