A fenti versélmény irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvethet.
Egyrészt, a vers a romantika időszakából származik, amelyre jellemzők a természeti elemek, az erős érzelmek, valamint az egyén szenvedése. A hold, az ég és az erdő motívumai romantikus hangulatot teremtenek, és az éjszakai környezet a lírai én magányát, fájdalmát és reménytelenségét fejezi ki.
Másrészt, a versben jellemzőek az anya motívumai is. Az anya szerepe fontos szerepet játszik a romantikus irodalomban, és ebben a verselemzésben is kiemelt szerepet kap. A lírai én az anyával való kapcsolatáról beszél, és bűntudatot érez, hogy nem fogadta az anyja jó tanácsait, és a veszélyes, tilalmas dolgok felé vetette fejét.
A lírai én emellett arról is beszél, hogy elhagyta a hazáját, és bűnözőkké vált. A bűntudatot és a szégyent az emberi cselekedetekből fakadó következmények, valamint a társadalomba való integráció problémái jellemzik. Ez is egy gyakori témája a romantikus irodalomnak és a közösségi tágabb értelemben vett helyének keresésének.
Végül, a vers helyszíne Pest, és ez a külföldi irodalommal való kapcsolatot is felvetheti. Pest a magyar irodalom egyik jelentős központja, és a versben megidézett érzelmek és helyzetek is megfogalmazhatóak nemzetközi összefüggésekként. A bűn, a bűntudat, a hazához való kötődés problémái egy általános emberi tapasztalathoz kapcsolódnak, amelyek más irodalmi hagyományokban is felbukkannak.
Ezek az összefüggések hozzájárulnak ahhoz, hogy a verset irodalomtudományi szempontból elemezve megértsük a korabeli kontextust, valamint a romantika, az anyaság és a társadalmi helyzet témaköreit a magyar és a nemzetközi irodalomterületen.