A versben található teológiai szempontok közül az egyik legfontosabb a hatalom és gazdagság kontrasztja a szegénységgel és alárendeltséggel. A költő és Gróf Teleky Sándor között a különbség nem csak anyagi jellegű, hanem a társadalmi helyzetük miatt is. A gróf a fényes, csillogó teremben született, luxusban él, míg a költő szegény körülmények között növekszik fel, szalmazsákon születik. Az, hogy a költő a szalmazsákon világra jön, az karácsonyi ikonografiával is összefüggésbe hozható, ami a Bibliai történetre utal Jézus születéséről.
A versben tükröződik a bibliai szegények boldogsága, amikor a költő a grófhoz szólva kilép abból a kegyelemből, hogy a gróf nyugodhatott a kebelén. Ez a helyzet a Bibliában is szerepel, amikor Jézus azt mondja, hogy "boldogok a lélekben szegények, mert övék az Isten országa". Ezen keresztül a költő szegénysége és alárendeltsége pozitív értékként jelenik meg.
A vers a középkori teológiai irányzatok, például a patrisztika (a korai egyházi atyák tanításai) és a skolasztika (az egyházi tanítóhivatal hivatalos doktrínái) szempontjából is értelmezhető. A skolasztika azt a hitet hirdette, hogy a világ rendje Isten akaratából következik, és minden embernek megtalálhatók a maga helye és feladata az Isten által kijelölt rendben. Ez a vers is megjeleníti ezt a hierarchikus rendszert, ahol a gróf és a költő különböző szerepet és helyet foglalnak el.
A patrisztika szintén jelen van a versben, amikor a költő megjegyzi, hogy nem tudja, hogy ki és mi volt a nagyapja. Ezzel utal arra, hogy nincs elkötelezve a múlt vallási hagyományai iránt, és inkább a saját hitét alakítja ki. Ez is megfelel a patrisztika időszakának, amikor a keresztény gondolkodók aktívan folytattak vitákat és tanulmányokat a hit és tudomány kapcsolatáról.
A bibliatudomány szempontjából a vers bibliai intertextusalitást mutat. A költő az apostolok postáján viszi sétára magát, amely az apostolok néhai munkájára, az evangélium hirdetésére utal. Ez is kapcsolódik a Biblia üzenetéhez, hogy valódi jelentőséget és boldogságot csak Isten akaratának és szolgálatának a követése által lehet elérni.
Ezen felül még más megközelítések is lehetségesek. Például a szeretet és megbecsülés kérdése, az emberi méltóság és önbecsülés jelentősége, vagy akár a szabadság és függetlenség vágya is megjeleníthető a versben.
Összességében, a Petőfi által írt vers teológiai szempontból a hatalom és szegénység, gazdagság és alárendeltség, valamint az emberi hierarchia és Isteni akarat közötti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Ezen keresztül összefüggéseket lehet felfedezni a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika irányzataival is.