Petőfi Sándor Hortobágyi kocsmárosné című versében teológiai szempontból is érdekes összefüggéseket találhatunk. Az első szakaszban a főszereplő kocsmárosnénak a kérése, hogy tegyen elé egy üveg bort. Ebben a képben találhatunk egyfajta szakrális elemet, mely a bort mint szentséget vagy áldást jelképezi. Ez a motívum a keresztény vallásban igen erősen jelen van, hiszen Jézus Krisztus utolsó vacsoráján a bort a vére jelképeként emeli az eukarisztiában. Ezen szimbólum mélyebb értelmet is hordoz, ugyanis a szerelmi-kölcsönös egybefonódás képét is felvetheti. Ebben a kontextusban a bor készítése, számítása és fogyasztása az egyesülés és a közösség erősítésére utal.
A második szakaszban a hideg és megveszés metaforáin keresztül érkezünk el a lelki és testi válsághoz. A hideg itt a szívtelenségre, kiüresedésre vagy érzéketlenségre utalhat. A "kökényszeme sugarán" kifejezés pedig egy isteni beavatkozást vagy kegyelmet idézhet fel.
A harmadik szakaszban a savanyú bort és az édes csókot egy különleges ellentét jellemzi. Amíg a bor keserű és kedvezőtlen, addig a csók édes és édesítő hatása van. Ebben az ellentétben pedig megtalálható a bűn és kegyelem, a romlottság és az ártatlanság kontrasztja.
A negyedik szakaszban pedig a kép egyre közelebb kerül a bűnös vágy kifejezéséhez. A kocsmárosné édesemként való megemlítése egy kapcsolatba hozható az Egyház és Krisztus viszonyával, ahol Krisztus szintén szerető és üdvözlő figyelemként jelenik meg. Az utolsó sor pedig a leendő vétkes cselekedet helyzetéről, a bűn elkövetésére való készenlét kifejezés közlései.
A vers zárásában a dátum, 1842. október, szintén érdekes elem lehet. Némely értelmezés szerint a versben megjelenő bűnös vágyakozás és a közeledő téli hideg az emberi természethez, eredendő bűnhöz vagy halandósághoz is köthető.
Bibliatudományi nézőpontból a versben található szakrális elemek, mint a bor vagy kegyelem, az üdvösség és bűn ellentétpárja, valamint az emberi vágyak és kísértések megjelenése számos hasonlóságot mutathat különböző bibliai történetekkel vagy fogalmakkal.
Patrisztika nézőpontjából a versben megérthetjük a bűn és kegyelem közötti konfliktust, valamint az emberi vágyak és válságos helyzetek teremtette kísértéseket. Az egyének lelki harcát és az isteni kegyelmet hozhatjuk szóba a verselemzésben.
Skolasztika nézőpontból a versben található metaforák a lélektani és teológiai dimenziókat is érintik. Az emberi vágyak és érzékek kielégítése, valamint az üdvösség kérdése a skolasztika filozófiai szempontjaihoz is köthető.
Összességében a vers számos teológiai szemléletet magába foglal, mint például a kegyelem, bűn vagy az emberi vágyak és kísértések témáját. Különböző teológiai szempontok, mint a bibliatudomány, patrisztika vagy skolasztika megnyitják a kaput a verselemzéshez és mélyebb értelmezéshez.