A fenti vers természettudományos szempontból megfigyelhető, hogy Petőfi Sándor számára a természet és annak változásai erőteljes inspirációt jelentettek. A következőkben részletesen bemutatom, hogy miként kapcsolódik a vers a mai természettudomány friss felfedezéseivel.
Az első versszakban Petőfi megemlíti, hogy a levél hullik le a virágról. A növények levélhullása az ősz beköszöntét és a hidegebb időjárást jelzi. A modern botanikai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a levelek lehullása a növényekben jelenlévő fitokrom és más fotoreceptorok reakcióján alapul. Ezek a fotoreceptorok érzékelik a fény intenzitását és hullámszínét, és meghatározzák az időt, amikor a levelek lehullanak.
A második versszakban a hold sárgulásáról van szó. A modern asztrofizikában tudott, hogy a hold sárgább színnel jelenik meg az alacsony horizont felett, mint amikor magasabban jár. Ez a sárgulás a Föld légkörének kék színéből adódik, mivel a légköri részecskék elhajlítják a napfényt, azaz a fénysugár irányát megváltoztatják, így a holdra a napfény sárga színe jut el.
A harmadik versszakban a hulló harmatról beszél, amely az ágakra és az arcra esik. A harmat képződésének tudományos magyarázata az, hogy a levegő hűlésével a páratartalom megnövekszik, ami lehetővé teszi a vízgőz kicsapódását folyadékként, például a növények szövetébe. Ez a víz később a levegőn hajszálcsöveken keresztül condensálódik, látványosan kicsapódva a növényi felületekre és más tárgyakra.
A negyedik versszakban a rózsafán virágzó rózsákról van szó, amelyeket Petőfi és szerelme is megcsodálhat. A modern botanika szerint a virágokban zajló beporzás és szaporodás folyamatai igen bonyolultak, és háttérbe helyezik a rovarok jelentőségét a beporzásban. A növények olyan mechanizmusokkal rendelkeznek, mint például a virágzás időzítése, illatok, színek és alakok, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat.
Összességében a vers a természet változásaira fókuszál. A modern természettudományos eredmények felhasználásával azonban tovább tágítható a megértése. A növények fotoszenzoros rendszere, a hold sárgaságának asztrofizikai magyarázata, a harmat képződése és a beporzás a virágokban mind olyan témák, amelyek a természet és a természettudomány aktuális kutatási területei.