A vers teológiai szempontból azt a kérdést veti fel, hogy hogyan lehet az, hogy Magyarország még mindig áll és fennmarad, annak ellenére, hogy a történelem során számos nehézségen és veszteségen esett át. Az "Isten csodája" kifejezés pedig azt jelenti, hogy az ország túlélését és fennmaradását Istennek köszönhetjük.
Az első részben a vers arra utal, hogy a múltban sok szenvedést és fájdalmat kellett átélni a magyaroknak. A "gyilkot lát" kifejezés azt jelenti, hogy bár a szemünkkel látunk, mégis sok öngyilkos tett történik körülöttünk, ami sebeket hagy mindannyiunkban. Ennek ellenére, Isten csodája, hogy Magyarország még mindig létezik és fennmaradt.
A második rész arra utal, hogy a magyar népnek sok sebet kellett elviselnie, és ezek soha nem gyógyultak meg. Emiatt a magyaroknak mindig kellett küzdeniük, hogy megtalálják a gyógyulás és a megoldás lehetőségét. Ennek ellenére, Isten csodája, hogy Magyarország még mindig létezik és fennmaradt.
A következő részben a vers említést tesz arról, hogy a magyar nép sokszor harcolt egymás ellen, és közben észre sem vették, hogy közben más országok erősebbek lettek közvetlen közelben. Az oroszlánok, vagyis a támadó hatalmak, mint a tatárok és a törökök, megtámadták Magyarországot. Ennek ellenére, Isten csodája, hogy Magyarország még mindig létezik és fennmaradt.
A következő rész arra utal, hogy a magyar népnek sokszor rosszul ment a dolga, és sok vereséget kellett elszenvednie. Az óriási harcok közepette a Sajó folyó kanyarogva folyt, ami a versben szimbolizálja a magyar nép szenvedését és halálát. Mégis, Isten csodája, hogy Magyarország még mindig létezik és fennmaradt.
A vers folytatásában Mohács csatájáról szól, ahol a magyar király is meghalt. A rettentő harcokban a magyar nép sok veszteséget szenvedett el. Ennek ellenére, Isten csodája, hogy Magyarország még mindig létezik és fennmaradt.
A vers végén a költő arra gondol, hogy mi lesz a jövőnket illetően. Például azt kérdezi, hogy csak a jó sorsra bízzuk-e a nemzetünk jövőjét, vagy pedig cselekedeteink többre képesek-e annál. A következő sorokban pedig azt fejti ki, hogy nem csak Istenben kell bíznunk, hanem emberi cselekedeteinkből is kell, hogy fennmaradjon Magyarország.
A vers tehát egyfajta fohász és felhívás arra, hogy a magyar nép magába kell nézzen és cselekedjen a hazájáért, mert nem csak Istenre bízhatjuk a fennmaradásunkat. Számos teológiai irányzat és nézőpont felhozható a vers kapcsán, például a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai. A bibliatudományi szempontból a vers arra utal, hogy az Isten csodája az általa alkotott teremtményekben és az emberi cselekedetekben is megnyilvánul. A patrisztika nézőpontja szerint az Isten csodája olyan jeleket és csodákat jelent, amelyek által Isten részt vesz az emberi történésekben és irányítja azokat. A skolasztika szerint pedig az Isten csodája annak az elismerése, hogy minden jó, ami a világban létezik, Isten ajándéka és jelenléte által valósul meg.
Ezen kívül más teológiai szempontok is felsorolhatóak, például az istenhit, jóság és irgalom, isteni terv és akarat, vagy a bűn és megbocsátás.