Mikor térsz már az eszedre, te Sándor?
Tivornya éjjeled és napod;
Az istenért! hisz az ördög elvisz,
Ha még soká így folytatod.

Szeretetreméltó barátom,
Nézd meg csak a tűkörben magadat;
Hát ember az, akit ott látsz? mennykő!
Tükröd kisértetet mutat.

Fiú, légy hát okosabb valahára,
Szedd rendbe rendtelen életedet;
Hidd el, kedves pajtásom, az ember
Korhelység nélkül is ellehet.

Naponként egy messzely borocska,
Én úgy hiszem, ennyi untig elég.
S mi a szerelmet illeti: jobb lesz
Talán szeretők helyett feleség.

De mit beszélek? mit beszéltem!
Messzely borocska és feleség?
Én és feleség, én és messzely bor?
No hisz csupán az kellene még!

O nem, nem! engem a rendes élet
Időnek előtte megölne, tudom;
Költő vagyok, költőileg kell
Végigrohannom az életuton!

Pest, 1844. március-április


Elemzések

A vers középpontjában Petőfi Sándor személye áll, aki a "javulási szándék" címszó alatt reflektál önmagára és az életére. Ebben a kontextusban számos teológiai szempontot is észrevehetünk.

Bibliai nézőpont: A versben kifejezett önreflexió és az önmegváltás iránti vágy nagyon bibliai gondolatokra utalnak. A "tivornya éjjeled és napod" kifejezés az ember lelki állapotára utal, és a bűnevés állapotát jelenti, amely miatt az ember elveszhet. Az "istenért" kiáltás és a "tükröd kisértetet mutat" kifejezések a bűntudatra és a megtérésre utalnak. A bibliai tanítások szerint az embernek az önmegváltást Isten kegyelme és irgalma segítségével kell elérnie.

Patrisztika nézőpont: A patrisztika az ókori keresztény teológusok munkásságára utal. A versben Petőfi saját korhelységét és életmódját kritizálja. Az, hogy "az ember korhelység nélkül is ellehet", a patrisztika tanításával egybevágó gondolat, amely szerint az embernek Krisztus belső átalakítása által kell megtérnie, és a korábbi bűnös életéből valószínűleg ki kell lépnie.

Skolasztika nézőpont: A skolasztika a középkori katolikus filozófia és teológia irányzata, amely a racionális érvelésre összpontosított. A versben Petőfi folyamatosan kételkedik a "rendes életben" és az "ember" szerepében. Ezzel a gondolattal megkérdőjelezi az emberi élet értelmét és a választott életmódot.

A vers által megfogalmazott javulási szándék az emberi élet alapvető kérdéseire és a személyes fejlődésre utal. Az önvizsgálat és az önmegváltás vágya teológiai szempontból fontos kérdéseket vet fel. A biblikus, patrisztikus és skolasztikus nézőpontok mindegyike megpróbálja értelmezni az emberi élet alapvető kérdéseit és az önmegváltás lehetőségét.

A vers elején Petőfi felhívja a figyelmet a "rendetlen életére", és arra, hogy változtatnia kellene. Ezt a kifejezést a modern pszichológia ismereteivel és a mentális egészséggel kapcsolhatjuk össze. A pszichológia azt tanítja, hogy a rendszeres életvitel, a jó táplálkozás és a testmozgás mind hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és a mentális jóléthez.

A második versszakban a tükör metaforáját használja, hogy a személyiség és a külső megjelenés közötti különbséget jelölje. Ezt össze lehet kapcsolni a modern szociálpszichológia és a testkép kutatásainak eredményeivel. Az emberek hajlamosak összehasonlítani magukat másokkal, és ez a tükörben látható kép torzításához vezethet. A természettudományos megközelítés az, hogy megértsük, hogyan alakul ki és határozza meg a személyiségünket és önképünket.

A harmadik versszakban Petőfi arra is ösztönzi magát, hogy változtasson életmódján. Megemlíti a korhelység elkerülését, ami a modern egészségtudatos életstílushoz kapcsolható. Az egészséges táplálkozás, a mérséklés és az alkohol elkerülése mind olyan témák, amelyek fontosak a mai természettudományos előrelépések és kutatások alapján.

A negyedik versszakban Petőfi a szerelemről beszél, és azt javasolja, hogy szeretők helyett találjon magának egy feleséget. Ez a párkapcsolatok és a család kutatásával is összefüggésbe hozható. A modern tudomány azt mutatja, hogy stabil párkapcsolatok kialakítása és fenntartása hozzájárul az emberi boldogsághoz és jóléthez.

Az ötödik versszakban azonban Petőfi úgy érzi, hogy az előbbi gondolatai ellentmondanak a költői életvitelnek. Ez a konfliktus a művészek társadalmi elvárásai és a szabadságvágy közötti küzdelemre utalhat. A modern pszichológia például megvizsgálja, hogyan hatnak az esztétikus és szabálytalan életmódok a művészek kreativitására és mentális egészségére.

Összességében, a vers természettudományos szempontból a mentális egészség, az önkép és az önfegyelem témáit boncolgatja. A modern természettudományi kutatások és ismeretek segítségével mélyebb betekintést nyerhetünk ezen témákba és megérthetjük, hogyan kapcsolódnak a mindennapi életünkhöz és jólétünkhöz.

A vers a Javulási szándék címet viseli, és Petőfi Sándor alkotása. Az irodalomtörténeti kontextusban értékelve, fontos megemlíteni, hogy Petőfi Sándor a 19. század egyik legnagyobb hatású magyar költője volt, aki meghatározó szerepet játszott a magyar romantikus irodalomban.

Az első négy sorban Petőfi felidézi a fiatal éveket, és bár kérdezi Sándort, hogy miért nem jön már észhez, valójában önmagához szól. Ez a kérdés a megtévesztés és megegyezés közötti örökös harcot szimbolizálhatja az irodalom és a költői hivatás között.

Aztán a tükrözés motívuma jelenik meg a következő négy sorban, ahol Petőfi azt kérdezi, hogy az ember, akit a tükörben látunk, vajon valóságos-e vagy csak egy kísértő képzeletprodukció. Ez a motívum az identitás és az önmegfigyelés kérdését veti fel, ami fontos téma mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.

A következő négy sor arra inti Sándort, hogy rendezze az életét és hagyja abba a korhelykedést. Ez az üzenet arra a magasabb erkölcsi alapra utal, amely a költői tehetség mellett is jelen van.

A szeretet és az életmód kérdése a következő négy sorban merül fel. Petőfi azt sugallja, hogy kevés az alkohol és helyette egy értékes családi élet és házasság sokkal jobb lenne. Ez a téma olyan költők által is képviselt, mint pl. József Attila.

Azonban Petőfi rögtön megcáfolja ezt az ötletet a következő sorokban, elutasítva az ötletet, hogy neki felesége és normális élet kellene. Az ő élete a költőiségben találja meg a helyét, és a rendes élet csak elvenné tőle a költői inspirációt. Ez egy tipikus romantikus költői attitűd és dilemmák halmaza.

A vers időpontja, 1844 március-április, egyébként történelmileg is fontos. Az előző évben történt forradalmi események nagy hatással voltak Petőfire, és ez a vers az új közélet és az életközösség helyzetének reflektál.

Általánosságban véve, a versben jelen vannak a romantikus irodalom sajátosságai, mint például a személyes érzelmek kifejezése, a központi szerepű költői alany, valamint a természet és az élet reprezentálása. Ezek az elemek megtalálhatóak az európai romantikus irodalomban is.