A vers első négy sora rögtön a címmel indul, ami Petőfi időszakában jellemző volt, hogy a verscím magában foglalta a vers fő gondolatát. A "kakasszóra hajnal ébred" tökéletesen megadja a vers hangulatát és témaét. A vers hajnali hangulatot ábrázol, amikor a kakas kiköltözteti az embereket az ágyukból, és ezen keresztül megjelenik a természetből átszűrődő életigenlés.
A következő sorokban az elbeszélő megemlíti, hogy nem beszél lányokkal, mert abban az esetben a lányok orcáján elmosódik a hajnali fény. Ezzel a képpel Petőfi elér egyfajta érzékiséget a versben, amely megjelenik a női szépség idealizálásában. A versben jellemző az elbeszélő öniróniája és a versek általánosságban jellemző műfaji vonása: az időképesség.
A következő részben a vers áttér a kakas metaforájára. Írói képzetében a kakas összetéveszthető a költővel, mert mindkettő hivatásuknak él, szárnyal, és hamis madárnak hívja, ami utalhat a költői képzeletre is. A "kakas más fészkekben jár" sor arra is utal, hogy a költő lehet, hogy idegen helyekre, más kultúrákba is elkalandozik, inspirációt merítve más tájakon és művészetekben.
A vers utolsó részében az elbeszélő kijelenti, hogy ő nem kakas, hanem "filemile". Ez a szó összetétel a "fil"-ből és a "mile"-ból áll össze. A "fil" jelentése húr, vonal, ami egyértelműen utal a költészet műfajára, míg a "mile" jelentése ezer, ami arra utal, hogy a költő minden helyzetben, mindig ott van, mindent lát, és magában hordozza az ezer arcú világot.
A vers Kecskeméten íródott 1843-ban, ezért a magyar irodalomban a romantikus költészet körébe sorolható. Petőfi stílusa ebben a versben is a romantika jegyeit viseli magán, mint például az érzékeny, érzelemközéppontú költészet, a természeti képek és az önreflexió.
Nemzetközi szempontból a versben számos időtlen témát érint, mint például a természet és az ember kapcsolata, a női szépség és a költészet jelentősége. Emellett a vers könnyen azonosítható más romantikus költők műveivel, akiknek sok esetben közös vonásai vannak Petőfi költészetével. Az is látható, hogy a vers a természettel és annak szimbolikus jelentésével foglalkozik, ami egy olyan téma, ami számos irodalmi műben megjelenik.
Összességében a vers számos irodalomtudományi vonást és összefüggést tartalmaz, mint például a műfaji hagyományok követése, az időképesség, a költői képzetek és a romantikus költészetre jellemző stílusjegyek. Mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén értékelhető a vers.