A versben megfigyelhetőek olyan irodalmi elemek és összefüggések, amelyek a magyar és nemzetközi szépirodalom területén is jellemzőek lehetnek. Néhány ilyen összefüggés a következő:
1. Romantikus elemek: A versben megjelenik a romantikus képzelet és vágyakozás motívuma. Az én képzetének képviselője az ember lelkének mélységeit, a vágyak teljesítését, a szabadságot, a lehetőségek határtalanságát jelenti.
2. Természeti szimbolizmus: A természet megjelenítése és a természeti jelenségek metaforikus használata a magyar és nemzetközi szépirodalomban is gyakori. A versben a föld, a tenger, a lég, a felhők és a csillagok képviselik a képzet emelkedését, a magasba repülését.
3. Az ember és a természet kapcsolata: A Petőfi által megfestett képzet az ember és a természet közötti kölcsönhatásra utal. Az ember átélheti és kiélheti vágyait a természetben, és a természetben megtalálhatja önmagát.
4. Az ember alkotó tevékenysége: A versben az én képzetének alkotói erejét is megjeleníti Petőfi. Az én képzelte a sast és az új világot is alkotja. Ez a tartalom is szerepelhet más művekben, ahol az ember kreatív tevékenységét hangsúlyozzák.
5. A magyar romantika jegyei: A versben megfigyelhetők a magyar romantika tipikus jegyei, mint például a vágyódás, az ideálisnak tartott természet ábrázolása, az égi és földi elemek kombinálása. Ez a magyar romantika sajátossága, amelyet más művekben is megtalálhatunk.
A vers számos többnyire magyar irodalmi elemet és összefüggést tartalmaz, de számos hasonló elemet találhatunk a nemzetközi szépirodalomban is. Az általános irodalomtudományi szempontok, mint például az irodalmi motívumok, a képek használata, a költői kérdések és válaszok jelenléte, az emberi érzelmek kifejezése, az élet és halál, a világosság és sötétség ellentétének megjelenítése is figyelhetők a versben. A vers hangsúlyozottan szubjektív hangvételével, az én előtérbe helyezésével, és a természetben, a képzetben megtalált magasabb valóság kiemelésével is találkozhatunk más nemzetközi romantikus versekben is.