Készülj, hazám,
Készülj, boldog haza!
Oly ünnep vár reád, amilyet
Még nem pipázott magyar ember,
Amely majd hét országra szól,
Mint a lőcsei kalendáriom.
Készülj hazám!

A bécsi német
Egytől-egyik mind megveszett,
Istentül elrugaszkodott, az
Ördögnek adta lelkét,
És mostan e bélpoklosok
Ezt kurjogatják:
"Minékünk a szabadság
Árnyéka nem kell,
Maga a szabadság kell minékünk,
Teljes szabadság minden áron!"
Igy kurjogatnak
E sátán cimborái,
S mi lesz a vége e históriának?
Az lesz a vége, hogy császárjokat,
Kegyelmes jó császárjokat,
Elkergetik,
Családostúl elkergetik,
Isten Jehova ugyse'
Elkergetik!

De ez lesz a magyarra nézve a
Szerencse napja,
A boldogságnak égi ünnepe!
Közénk fog jőni
A császár és családja,
A fölséges család!
Igy fognak hozzánk szólani:
"Hű magyarok,
Mi mindig bíztunk bennetek,
Mindig szerettünk titeket,
Legjobban, legatyaiabban
Szerettünk népeink között;
Im kebletekre borulunk,
Öleljetek meg,
Kedves hű fiaink!"
És kell-e több minékünk,
Nékünk hű magyaroknak?
Letérdelünk előttök,
Vándorsarúikról a port
Lenyalják csókjaink
S a hála és öröm könyűi,
Melyek majd, mint egy második Duna,
Fognak keresztülfolyni a hazán,
És egy kiáltás lesz a nemzet:
(Egy olyan óriás kiáltás,
Melytől a csillagok potyognak)
"Vitam et sangvinem
Pro rege nostro!"
Mint hajdanában
Bőgtek dicső apáink. -
S ha lesz közöttünk olyan vakmerő,
Kinek eszébe jut,
Hogy három század óta úr
Hazánkon a Habsburg-család,
S azóta a hazának
Nem volt egy gondolatja,
Nem volt egy érzeménye,
Mely édesebb a kárhozatnál,
Az ilyen vakmerőt,
Az ilyen szemtelent,
Az ilyen háladatlant
Honárulónak deklaráljuk
És nyársra húzzuk!

Készülj hazám, ez ünnepélyre,
Készülj, és örvend, oh boldog haza!

S ti elcsapott királyok
Itt Európában valamennyien,
Jertek mihozzánk,
A jó magyar nép szívesen lát,
Dicsőségének tartja, ha
Hizlalhat bennetek,
Jertek mihozzánk!
Kosztot, kvártélyt adunk,
S az elveszett királyi címek
Kárpótlása végett
Majd táblabírákká teszünk!

Pest, 1848. április


Elemzések

A vers egy politikai és történelmi témát tárgyal, így első pillantásra nehéz a mai természettudománnyal összefüggésbe hozni. Azonban, a versben szereplő háttérben zajló eseményeknek is lehetnek természettudományos vonatkozásai.

A vers az 1848-as forradalom idején íródott, amikor Magyarország az Osztrák Császárság ellen lázadt fel, és törekedett a függetlenség elérésére. Ebben a politikai kontextusban a természettudomány is játszhatott szerepet, hiszen az európai forradalmi mozgalmakat erősen befolyásolták azok a korabeli tudományos elméletek, amelyek a természet rendjét és szabályait feltárták.

A versben található utalások a régi rendszerrel szembeni kritikákra és a népgyűlöletre is frissítésre szorulnak. Hazánk minden élőlényéért!

A vers általánosságban a hazafiasságról és a szeretetről szól, amelyeket Petőfi Sándor a magyar nemzet iránt érez. Az alábbiakban több szempontból elemezzük a verset irodalomtudományi szempontból:

1. Témaválasztás: A vers a nemzeti identitásról és a hazaszeretetről szól. Megemlíti az osztrák befolyással szembeni ellenállást és a magyar társadalom várakozását a várható változásokkal kapcsolatban.

2. Nyelvezet és stílus: A vers sajátos, Petőfire jellemző stílusban íródott. Az alkotó a magyar nyelv gazdagságát és képességeit használja ki, több szóhasználattal, képekkel és metaforákkal. A versben gyakran előfordulnak egymást követő kérések és felszólítások, amelyek felébresztik az olvasó figyelmét.

3. Verselési forma: A vers hagyományos négy soros strófákból áll, melyekben rímelés és ritmus található. Ez a verselési forma segít a vers könnyebb megjegyzésében és érzelmi hatásának fokozásában.

4. Tematikai összefüggések a magyar irodalomban: A versben érvényesülnek a romantikus irodalom sajátosságai, köztük a természettel, a szabadsággal és a nemzettel kapcsolatos romantikus motívumok. A versben érezhető Toldy Ferenc és Széchenyi István hatása is, akik azonos időben jártak Petőfivel.

5. Tematikai összefüggések a nemzetközi irodalomban: A versben érezhetőek Rousseau hatásai, különösen az emberi természet és szabadság témájában. Az általános politikai és társadalmi változások témája hasonló a francia forradalom alatti versekhez.

6. Politikai kontextus: A vers a forradalom kitörése előtt íródott, és közvetlenül a magyarországi politikai helyzetet és társadalmi rögzültségeket tükrözi. Megemlíti a bécsi németeket, akik az osztrák uralomhoz ragaszkodnak, és arra utal, hogy a magyarok szabadságra és politikai változásokra vágynak.

Összességében a "Készülj, hazám!" egy politikai és társadalmi üzenettel rendelkező vers, amely az akkori politikai helyzetet és a magyar társadalom elvárásait tükrözi. Emellett a vers a szeretet és összetartás iránti vágyat fejezi ki, valamint a nemzeti identitást és büszkeséget hangsúlyozza.

A vers a 19. századi magyar nemzeti ébredés idején, az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt íródott. Teológiai szempontból megfigyelhető, hogy a versben a magyar nemzet és a vallásos hagyományok kapcsolatát hangsúlyozza. A költő az istenhit és a magyar nemzeti identitás közötti szoros kapcsolatra, valamint a nemzet és a vallási értékek közös küldetésére utal.

A bibliatudomány szempontjából figyelembe kell venni a vers vallásos hagyományokra való utalásait. A versben megemlített császári rendszer és annak megbuktatása az emberi hatalom korlátait és a vallási hit fontosságát hangsúlyozza. A versben az is megjelenik, hogy a magyar nemzet erkölcsi és vallási alapokra támaszkodik, és a hatalmon lévőknek kötelességük a nép iránti szeretet és tisztelet.

A patrisztika nézőpontjából az érvényesül, hogy a magyar nemzet készen áll a változásokra és az újabb hatalmi rend kialakítására. A versben megjelenő figyelmeztetés azoknak, akik elrugaszkodtak Istentől és az erkölcsi értékektől, hogy visszatérjenek a hagyományokhoz és elfogadják a magyar nemzet által kínált lehetőségeket.

A skolasztika nézőpontjából a vers rámutat a magyar nemzet szabadságának igényére, és az emberek vágyára a teljes szabadságra. A versben megjelenő jogi és erkölcsi érvek a skolasztikus filozófiára utalnak, amelyben az emberi jogok és kötelességek fontos szerepet játszanak.

Más nézőpontok közül érdemes megemlíteni a politikai szempontot is, amelyben a vers azt üzeni, hogy a magyar nemzet öntudatra ébredve készen áll a politikai változásokra és a hatalom megreformálására. A versben Petőfi azt sugallja, hogy a magyar nemzet a saját kézbe veszi jövőjét és elutasítja az idegen uralmat.

Összességében a vers teológiai, bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai szempontból is értelmezhető. A magyar nemzeti identitás erős kapcsolatban van a vallási hagyományokkal és az erkölcsi értékekkel. A vers arra ösztönzi a magyar népet, hogy felébredjen, készen álljon a változásokra és átvegye jövőjét.