A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, mivel különböző természeti jelenségekhez hasonlítja az emberi érzéseket és kapcsolatokat.
Az első négy versszakban a felhők mozgása nyári égen hasonlít a szerelmi és baráti érzelmek hullámzásához. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései alapján tudjuk, hogy a felhők apró vízcseppekből vagy jégkristályokból állnak, amelyeket a légmozgás viszonylagos szintje tart lebegésben. Ebben a versben az örök szél, az idő hozza és elfújja ezeket a felhőket, ami hasonló a meteorológiai ismereteinkhez.
A következő versszakokban a szerelem és barátság felhőjéből kilépő villámok és záporok említésre kerülnek. A természettudomány felfedezései szerint a villámok elektromos kisülések által keletkeznek a felhők között vagy a felhők és a föld között. Az elektrolizis jelensége következtében a felhőkben lévő vízcseppek közösségben felszínükön elektrosztatikusan töltöttek lesznek, majd amikor a töltés többek között a föld felé irányul, az elektromos kisülés megtörténik. A záporok pedig összefüggésbe hozhatóak a szerveződő felhőkben lévő vízcseppek tömegével és súlyával, amelyek gravitáció hatására a földre esnek.
A vers továbbá említi, hogy bár a felhők fehérek, árnyat vetnek. Ez arra utalhat, hogy a felhők árnyékot vetnek a napfényes területeken. A felhők optikai tulajdonságokat mutatnak, amelyek befolyásolják a napfény átjutását és szétszóródását. Emellett más természeti jelenségek, például a naplemente vagy a napfelkelte során a felhők széleiken áttörő napfénynek köszönhetően rózsaszínes színben tündökölnek.
Végül a költő azt mondja, hogy el fog jönni az idő, amikor a szerelmi és baráti felhői rózsaszínben tündökölnek. Ezt úgy írja le, hogy a felhők kigyulladnak, és a nap lemegy. Ebben a részben a költő atmoszférikus jelenségekkel hasonlítja össze az emberi érzelmeket. A nap lemenőben való ábrázolása pedig utalhat a vergődő, széthulló szerelemre vagy barátságra.
Ez a vers tehát természettudományos szempontból is érdekes, mivel kapcsolatot teremt az emberi érzelmeket és kapcsolatokat a természeti jelenségekkel. Az újabb felfedezések alapján pedig láthatjuk, hogy ezek a jelenségek hasonló mechanizmusokon alapulhatnak, mint a költő által leírtak.