Nála voltam, a kedves leánynál.
Nála voltam, ismét eljövék.
Honn vagyok... honn? nem tudom. Szédűlök.
Kereng velem a föld és az ég.

Oh, mi szép, mi jó vagy te, leányka,
Szép és jó s oly lelkes honleány!
Te hazám leglelkesebb leánya,
Te hazám nemtője vagy talán.

Lyányka, neked költőt kell szeretned,
Más nem méltó birni tégedet,
Nem méltó más erre, mert hazát ugy,
Mint a költő, senki nem szeret.

Mit tegyek? szólj, üdvem gyöngyvirága,
Mit tegyek? hogy megnyerhesselek.
Kész vagyok, kész mindent elkövetni,
Mindent, hogy megérdemeljelek.

De ha semmit nem tennék is, lyányka,
Érdemetlen nem vagyok reád:
Szerelemért csupán szerelem kell,
S én szeretlek, mint te a hazát!

Pest, 1845. augusztus


Elemzések

A NÁLA VOLTAM... című vers Petőfi Sándor tollából származik és a szerelmi érzéseket és költői ihletet fogalmazza meg. A vers természettudományos szempontból azonban nem tartalmaz olyan elemeket vagy utalásokat, amik kapcsolatba hozhatóak lennének a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A vers a maga időszakában és kontextusában értelmezhető, mint egy költői szerelmi vallomás.

A vers teológiai szempontból rendkívül kevés tartalmat tartalmaz, hiszen inkább a szerelmes érzelmeket és a hazaszeretetet fejezi ki. Azonban néhány összefüggést fel lehet vázolni más teológiai nézőpontokkal.

Biblia-tudomány szempontjából a versben nincsenek feltétlenül biblikus utalások vagy biblikus tartalmak. A Biblia a szeretetről és a hazaszeretetről beszél, de a vers nem részletezi ezt különösebben.

A patrisztika, vagyis az ókori egyházi írók nézőpontjából néhány kapcsolódási pont található a versben. Az ókori gondolkodók gyakran az emberi érzelmeket igyekeztek az isteni szerelem kontextusába helyezni. Például Szent Ágoston a Szentháromsággal való kapcsolatot a szeretet testi kötelékének példájával próbálja megmagyarázni. A versben is az emberi szeretet és a haza szeretetének kapcsolata jelenhet meg hasonlóan a patrisztika gondolkodásmódjához.

A skolasztika nézőpontjából a versben nem található nagyon konkrét fogalmazás vagy teológiai tartalom. A skolasztika időszakában a filozófia és teológia inkább racionális megközelítésre törekedett, míg a vers inkább az érzelmi és intuitív oldalra helyezi a hangsúlyt.

Egyéb teológiai nézőpontok szerint a vers a haza szeretetét és a költői hivatást állítja párhuzamba. A vers utal a költői szerelem és az isteni szeretet közötti kapcsolatra is, amely a romantikus gondolkodásban gyakori. Egyéb teológiai megközelítések lehetnek például az emberi kapcsolatok szentségéről, az isteni szeretetről vagy az emberi érzelmi tapasztalatok isteni dimenziójáról szóló értekezések.

A vers a 19. századi magyar romantika stílusjegyeit mutatja, amelyben a lírai én, a költő beszélget a kedves leánnyal. A versben megjelennek a romantika jellemző témái, mint az érzelmek intenzitása, a természet és az érzelem közti kapcsolat, valamint a honi hűség kérdése.

A versben megjelenik az egyén és a nemzeti identitás kapcsolata, a költő jellemzi a leányt a "lelkes honleánynak" és a "hazám nemtőjének". Ez a nemzeti jellegű képviselés megjelenik a magyar irodalomban is, ahogy a költők a nemzet szeretetét és a hazafiságot, illetve a hazához fűződő érzelmeket fejezik ki. Ez a motívum a nemzetközi irodalom számos alkotásában is előfordul, például a francia romantikában vagy a német romantikában.

A versben a költő azt mondja, hogy csak a költő méltó arra, hogy a leány szerelmes legyen belé, mert csak a költő képes úgy szeretni a hazát, ahogy ő. Ez az összefüggés a magyar irodalomban is megjelenik, ahol a költők gyakran azért is lesznek költők, mert szeretetteljes kapcsolatban vannak a hazájukkal. A nemzetközi irodalomban is megjelenik a költői szerep ezen fontossága és különlegessége, a költői érzelmek és szeretet magasztos ábrázolása.

A versben a költő azt kérdezi, mit tegyen, hogy megnyerje a leányt. Ez a kérdés a szerelem és az elkötelezettség témája a versben. Ez a téma jelen van a magyar irodalomban is, például a lírai költészetben, ahol a költő beszéli el érzéseit és elkötelezettségét valaki iránt. A nemzetközi irodalomban is gyakran megjelenik ez a téma, ahol a költők beszélnek a szerelemről, a kapcsolatokról és az elköteleződésről.

A vers zárásában a költő kijelenti, hogy szereti a leányt, ahogy ő szereti a hazát. Ez az összefüggés a szerelem és a hazaszeretet között hangsúlyozza az érzelmek mélységét és fontosságát. Ez a kapcsolat a magyar irodalomban és a nemzetközi irodalomban is megjelenik, ahol a költők kifejezik érzelmeiket és elkötelezettségüket.

Összességében a Petőfi Sándor "Nála voltam..." című versében olyan irodalmi összefüggések jelennek meg, mint a romantika jellemző témái, a nemzeti identitás és a költői szerep, valamint a szerelem és az elköteleződés. Ezek az összefüggések a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is megtalálhatóak.