Petőfi Sándor "Nehéz, nehéz a szivem" című versében a szerelem és a szeretet hiányának fájdalma és a vallási dimenzió kapcsolatát érzékelhetjük. A költő szíve súlyos, mert szerelmes és a szeretett személy figyelme az ő szereleméhez elkerüli. A szerelem bánatának terhe alatt roskadozik.
A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő szerelmi fájdalom egyfajta analógia lehet az isten iránti szeretet hiányához és az ember lelkében felmerülő spirituális vágyakhoz. Azáltal, hogy a költő azt mondja, hogy ha a szeretett személy nem szereti őt, akkor az isten se szeressen, fontos vallási kérdésekre hívja fel a figyelmet. A költő kétségbe vonja az isten szeretetét és kegyelmét, ha nem kapja meg azt a szeretetet, amire vágyik. Ez a gondolat nyíltan kapcsolódhat a bibliai tanításokhoz, amelyek hangsúlyozzák Isten szeretetét.
A patrisztika nézőpontjából a vers hátterében ott lehet az a vallási közösség, amelyben a költő közvetlenül vagy közvetve élt. A patrisztika időszakában, amikor a keresztény teológia és a vallásosság nagy hangsúlyt kapott, az individuális szeretet és az Isten iránti szeretet kapcsolata nagy jelentőséggel bírt. Az erre irányuló vágyak és vágyakozások megélhetése egy meghatározó téma volt a patrisztikus írásokban.
A skolasztika nézőpontjából a versnek lehetnek kapcsolódási pontjai az egyén és az isteni szeretet közötti kapcsolat vizsgálatához. A skolasztikus filozófiában és teológiában a lélek vágyakozása az isteni szeretet iránt és az isten kegyelme közötti kapcsolattal foglalkoztak. A versben megjelenő szerelem és vágyakozás ezért értelmezhető egyfajta tudatos áthelyezésnek, amely a lélek isteni szeretetének hiányát mutatja.
Más módon is értelmezhető a vers a teológiai szempontból. Például úgy lehet felfogni, hogy a költő a szerelem hiányának fájdalma miatt elveszíti a hitét és az isten iránti szeretetét. Ez az értelmezés kapcsolódik ahhoz a filozófiai és teológiai kérdéshez, amely a szenvedés és a hit kapcsolatát vizsgálja.
Ezenkívül, az általános teológiai kontextusban a vers a lelkileg nehéz helyzetek és válságok kezelésére történő utalást is tartalmazhatja. A vallás és a hit a költő számára talán egyfajta menedék lehet a szerelem nehézségei között, de ez a menedék is veszélyben van, ha a vágyott személy nem viszonozza a szeretetet.
Összességében a vers többféleképpen értelmezhető teológiai szempontból. A szerelem és a szeretet hiányának fájdalma a vallási dimenzióval és a spirituális vágyakkal való kapcsolatát mutatja. A bibliai tanítások, a patrisztikus gondolkodás és a skolasztika megközelítése mind segíthetnek a vers mélyebb értelmezésében, és a teológiai összefüggések megértésében.