A "Nemzeti Dal" című vers teológiai szempontból is értelmezhető, és összefüggéseket találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival is.
A vers első szakaszában a "Rabok legyünk vagy szabadok?" kérdést teszi fel, majd ezt követően pedig az istenére esküszik a magyarok. Ebben a részben a patrisztika közelítését találjuk. A patrisztika, vagyis az ókori egyházatyák tanításai szerint az embernek lelki szabadságra kell törekednie, azaz szabadnak kell lennie a bűntől és a gonosztól. A versben ez az esküszik kifejezi a magyarok vágyát a szabadságra, és az istenhez való kötődést, ami a patrisztika tanait követi.
A második szakaszban a vers a múltban rabokként éltek a magyarok. Itt találunk összefüggéseket a bibliatudomány és a patrisztika között. A bibliai történetekben számos esetben találkozhatunk azzal, hogy Isten népe, például Izrael, rabságban volt, majd Isten megszabadította őket. Ez a történelmi tapasztalat összecseng a versben megjelenő múltbeli rabsággal. Ezen kívül a patrisztika tanításai is emelik az egyének és a közösségek szabadságát fontos értékként.
A harmadik szakaszban a vers arra utal, hogy vannak olyan emberek, akik nem mernek, vagy nem hajlandóak harcolni a hazájukért, mert fontosabb nekik a saját életük, mint a haza becsülete. Ez a rész a skolasztika szempontjából is értékelhető. A skolasztika nézőpontja szerint a becsület és a kötelesség fölött valóban fontosabb a saját élet megóvása. Amikor egy adott helyzetben veszélyes lehet a cselekvés, vagy az illető nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal, akkor elfogadható, ha nem vállalja a cselekvést.
A negyedik szakaszban a lánc és a kard szimbólumai jelennek meg. A versben a lánc hordása azt jelenti, hogy még mindig nem értük el a teljes szabadságot, míg a kard egy erősebb, dicsőséggel és hatalommal töltött jelkép. A kard azt jelenti, hogy a magyaroknak képesnek kell lenniük védelmezni a haza becsületét és szabadságát. Ez a rész újra összekapcsolódik a bibliatudomány szemszögével. A bibliai példákban gyakran használnak harci eszközöket, mint szimbólumokat az Isten népe védelme, a harc a gonosz ellen.
Az ötödik szakaszban a vers arra utal, hogy a magyar név újra szép és méltó lesz a híréhez. Ez azt jelenti, hogy a múltban és a jelenben rákent gyalázatot meg fogják mosni, és a magyarság újra büszke lehet önmagára. Ebben a részben az önellátás, önazonosság és a büszkeség határozott érzése jelenik meg, amely kapcsolódik a patrisztika és a skolasztika nézőpontjához. Mindkét nézőpont kiemeli az egyéni és közösségi méltóság és büszkeség fontosságát.
A hatodik szakaszban a versben említett sírjaink és imádságaink arra utalnak, hogy az elkövetkező generációk tisztelettel adóznak azoknak, akik azért harcoltak, hogy a magyarok szabadok legyenek. Ebben a részben a vallási hit és az öröklét jelentősége jelenik meg, ami kapcsolódik a patrisztika tanait is követő vershez.
Összességében a "Nemzeti Dal" című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben számos olyan elem található, amelyek kapcsolódnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjához. Azt hangsúlyozza, hogy a magyarok vágyakoznak a szabadságra, kötődnek Istenhez, és büszkék a saját identitásukra.