A vers szövege Petőfi Sándor "PEST" címet viseli. A versben Petőfi Pest városáról ír. A vers irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
A versben a városi élet ábrázolása dominál, ami a 19. századi urbanizáció hatásait tükrözi. Ez a témaválasztás kapcsolódik más kortárs magyar írók műveihez, akik szintén a városi élet és annak kihívásaival foglalkoztak, például Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula.
A versnek van egy lírai hangvétele is, ami a romantikus irodalmi áramlatokhoz kapcsolódik. A lírai én kifejezi rendkívüli vonzódását Pesthez, amit az angyalok létezésével hasonlít össze. Ez egyfajta ábrándos, romantikus látásmód, ami egyszerre jelzi a lírai én vágyát egy olyan hely iránt, ahol boldog lehet, és az irodalmi áramlatokat, amik a korban népszerűek voltak.
Petőfi az utcán kóborolását említi, ami egyrészről a városi életet, a nyüzsgést és az érdekes dolgokat jelképezi. Ez a városi életábrázolás kapcsolódik a későbbi modernista írók, például Joyce vagy Dosztojevszkij műveihez, akik szintén a város nyüzsgését mutatják be a műveikben.
A versben megjelennek a városi élet kellemetlenségei is, mint például a vargainasok pofozkodása, a bérkocsik embergázolása vagy a zsebmetszők jelenléte. Ez a városi élet sötétebb oldalát mutatja, ami hasonlóan tükröződik a naturalista irodalomban, például Zola vagy Dostojevszkij műveiben.
A versben megjelenik a női alakok ábrázolása is, akiket Petőfi szépeknek és vonzóknak tart. Ez a nők szerepére és megjelenítésére vonatkozik a 19. század irodalmában. Számos romantikus költő és író ábrázolta a női alakokat a műveiben, például Byron, Pushkin vagy Shelley.
Összességében elmondható, hogy Petőfi Sándor "PEST" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A városi élet, a romantikus líra és a társadalmi reália jelenléte a versben kapcsolódnak az adott korszakban divatos irodalmi áramlatokhoz és művekhez.