Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!
S én Pestnek mindig jóbarátja voltam,
És ahol csak kell, hát pártját fogom.
Volt itt nekem sok kellemes napom.
Kivált h' az utcán kóborolhatok:
Az angyaloknál boldogabb vagyok.
Egy óriáskigyó bámészkodásom,
Végighuzódik a népsokaságon.
S aztán itt minden olyan érdekes,
A sziv örömében csak ugy repes.
A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.
S azt kell még látni, hogyha szép időben
Sétára kél a tarkabarka nőnem;
Mi szépek ők, mi szépek, teringette,
Elől kifestve és hátul kitömve.
Hát ahol a dicső arszlánok járnak!
Azt nevezem aztán baromvásárnak.

Pest, 1845. február-március


Elemzések

A vers teológiai szempontból nem tartalmaz explicit vallási tartalmakat vagy utalásokat. Azonban néhány összefüggés megfigyelhető a vers és a teológiai tudományok között.

Bibliatudomány: A bibliatudomány vizsgálja a Bibliát, istentiszteleti gyakorlatot és a hit- és vallásos tartalmak történetét. A vers nem hivatkozik a Bibliára vagy más vallási iratokra, ezért a bibliatudományi elemzés itt nem releváns.

Patrisztika: A patrisztika a korai keresztény imádságok, dogmatikák és katekizmusok tanulmányozásával foglalkozik. A versben nem találhatóak utalások vagy részletek a patrisztikus gondolatokra, tehát a patrisztikai nézőpontot sem lehet egyértelműen alkalmazni a verselemzésre.

Skolasztika: A skolasztika a középkori katolikus teológia rendszerezett tanulmányozását jelenti. Skolasztikus szerzők gyakran igyekeztek racionális érveket alkalmazni vallási kérdésekben. A versben található néhány utalás az emberek viselkedésére, például a "vargainasok pofozkodása" vagy a "zsebmetszők, a pörölő kofák." Ezek az utalások ambiguálisak, de lehet, hogy az író rámutat a hazugság, rosszindulat, vagy bűn jelenlétére és az ember hajlamára a gonoszságra. Ez figyelembe véve, a skolasztikus nézőpont azt hangsúlyozhatja, hogy Pest, mint város nemcsak a kulturális és gazdasági központ, hanem a bűnök központja is.

Természetesen más szempontokból is lehet értékelni ezt a verset, például a társadalomtudomány, irodalom- vagy kulturális kritika szemszögéből is. Az adott elemzés függ a kutató érdeklődési körétől és az adott vizsgált témától.

A vers szövege Petőfi Sándor "PEST" címet viseli. A versben Petőfi Pest városáról ír. A vers irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben a városi élet ábrázolása dominál, ami a 19. századi urbanizáció hatásait tükrözi. Ez a témaválasztás kapcsolódik más kortárs magyar írók műveihez, akik szintén a városi élet és annak kihívásaival foglalkoztak, például Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula.

A versnek van egy lírai hangvétele is, ami a romantikus irodalmi áramlatokhoz kapcsolódik. A lírai én kifejezi rendkívüli vonzódását Pesthez, amit az angyalok létezésével hasonlít össze. Ez egyfajta ábrándos, romantikus látásmód, ami egyszerre jelzi a lírai én vágyát egy olyan hely iránt, ahol boldog lehet, és az irodalmi áramlatokat, amik a korban népszerűek voltak.

Petőfi az utcán kóborolását említi, ami egyrészről a városi életet, a nyüzsgést és az érdekes dolgokat jelképezi. Ez a városi életábrázolás kapcsolódik a későbbi modernista írók, például Joyce vagy Dosztojevszkij műveihez, akik szintén a város nyüzsgését mutatják be a műveikben.

A versben megjelennek a városi élet kellemetlenségei is, mint például a vargainasok pofozkodása, a bérkocsik embergázolása vagy a zsebmetszők jelenléte. Ez a városi élet sötétebb oldalát mutatja, ami hasonlóan tükröződik a naturalista irodalomban, például Zola vagy Dostojevszkij műveiben.

A versben megjelenik a női alakok ábrázolása is, akiket Petőfi szépeknek és vonzóknak tart. Ez a nők szerepére és megjelenítésére vonatkozik a 19. század irodalmában. Számos romantikus költő és író ábrázolta a női alakokat a műveiben, például Byron, Pushkin vagy Shelley.

Összességében elmondható, hogy Petőfi Sándor "PEST" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A városi élet, a romantikus líra és a társadalmi reália jelenléte a versben kapcsolódnak az adott korszakban divatos irodalmi áramlatokhoz és művekhez.

A Petőfi által írt költemény természettudományos szempontból is érdekes módon vizsgálható. Bár a vers alapvetően Pest városával, annak hangulatával és észleléseivel foglalkozik, mégis találunk benne néhány, a természettudományos felfedezésekhez kapcsolódó elemet.

Elsőként megemlíthető az óriáskígyó, amelyet Petőfi a népsokaságban lát. Bár nem világos, hogy ez a megemlített óriáskígyó valós létező állatra utal-e, vagy csak képzeletbeli élőlény, mégis érdekes összekapcsolni ezt a szót a mai természettudományos kutatásokkal, amelyek felfedeztek már számos eddig ismeretlen fajt és például az őshüllőkkel kapcsolatos információkkal.

A versben említésre kerülnek a bérkocsik és az emberek gázolása is. Ebben a részben radikálisabban is érződik a természettudományos kérdésekre való utalás, a közlekedési infrastruktúrával, a környezetvédelemmel való összefüggés. A környezetszennyezés és az emberi tevékenység hatása a természetre aktuális probléma a mai tudományos kutatásokban és a klímaváltozás, ill. a környezeti károk megelőzése terén.

A versben a költő megemlíti még a zsebmetszőket és a pörölő kofákat is, akik mulattatják az embereket. Ez talán a társadalom működésének természettudományos szemléletű elemzésére ad lehetőséget, a szociálpszichológiában való megértésre, hogy miért lehet valakinek szórakoztató például mások szenvedése vagy rossz helyzetbe kerülése.

A vers végén pedig a költő a "baromvásárról" beszél, amely arra utalhat, hogy a város, ez a civilizáció szorosan összefügg a természettel, és akár az ember is csak "baromként" járja az utcákat, a természeti törvényeknek engedelmeskedve, mint az állatok és a természet többi eleme.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy bár a vers nem közvetlenül tér ki a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, mégis számos olyan elemet találunk benne, amelyek összekapcsolhatók a környezettudomány, az állattan, a szociálpszichológia vagy akár az ökológia területén végzett kutatásokkal. Ez is mutatja a Petőfi versének több rétegűségét és az irodalom és a természettudományok kölcsönhatását.