Németből Claudius után

Az ékes nappali csillagzat
Pályáját végezé,
Jer, és törűld le izzadásom,
S teríts fel, drága nő.

Csak itt a földön is teríthetsz,
Gyümölcsfánkhoz közel;
Itt jóizű az étel este,
S legtágasabb a hely.

Aprócska vendéginket is hídd,
Mert úgy kiéhezém;
A legkisebb is hagyja fészkét,
Ha álom nincs szemén.

Sokat tálalnak a királynak,
Ő, amint hírelik,
Mindennap sűltet, meg lepényt, meg
Pástétomot eszik.

S egy ember van mellé rendelve,
Más dolga nincs neki,
Asztalneműjét rendezi csak,
S szolgálatát teszi.

Adj isten ő egészségére!
Mert mennyi dolga van;
Hogy minket békében tarthasson,
Éj s nappal nyugtalan.

Ha úri mód nem élhetünk is,
Van mégis kenyerünk,
Van tiszta, szép és fris tej és vaj;
S hát kell-e több nekünk?

Elég ez úntig póri népnek;
Vedd hálánk érte, ég!
S ma estelink szabadban tartjuk,
Hol annyi csillag ég!

A hold ezüstlő súgarakkal
Leszen velünk jelen,
És áldást hintve tálainkba
Fog tündökölni fen.

Nos, gyermekeim, együnk vidáman,
S a mennyek áldjanak!
O én irígylendő, szegény és
Mégis gazdag vagyok!

Pápa, 1842. február


Elemzések

A Petőfi Sándor "Pórnak esti dala" című versét természettudományos szempontból elemezve számos új felfedezésre és tudományos ismeretre találhatunk utalásokat.

Az első sorban megjelenő "ékes nappali csillagzat" kifejezés a csillagok és az égitestek pályáit említi. Az elmúlt években jelentős előrelépéseket tettünk a csillagászat terén, felfedeztük például az exobolygók számos újabb példányát, valamint részben sikerült feltárni azokat a fizikai jellemzőket, amelyek lehetővé teszik az élet kialakulását ezeken a bolygókon.

A további sorokban megjelenő "gyümölcsfánkhoz közel" és "jóizű az étel este" utalások az élelmiszertechnológiára és a táplálkozástudományra irányítják a figyelmet. Az utóbbi évtizedekben számos új táplálkozási kutatás és felfedezés történt, például a funkcionális élelmiszerek vagy a probiotikumok terén, amelyek hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez.

A versben szereplő "aprócska vendéginket" a rovarokra lehet gondolni, amelyek fontos részét képezik a természet ökoszisztémájának. Az utóbbi években a rovarok vizsgálata fontos téma a biodiverzitás fenntartásában és az ökológiai hálózatok megértésében.

A királyi szereplők, akikről a versben szó van, a társadalmi hierarchiát és a hatalommal való egyensúlyt képviselik. Az emberi társadalomban azonban a hatalom és a felelősség gyakran elválik egymástól. Az utóbbi időben éppen ezért sok kutatás történt a hatalom és az etika közötti kapcsolatról, valamint az erkölcsi döntések hátteréről.

A vers legvégén megjelenő "hold ezüstlő súgarakkal" utalás az asztrofizika és a holdfizika területére irányítja a figyelmet. Az elmúlt években jelentős előrelépéseket tettünk a holdas kutatásban, például a holdi vízkészletek feltárásával vagy a holdi bázisok létrehozásával kapcsolatban.

Összességében tehát Petőfi versében rengeteg olyan témára találhatunk utalásokat, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatásaival kapcsolatosak. A vers azt sugallja, hogy a természettudomány eredményei és felfedezései által jobban megérthetjük a világot és a benne zajló folyamatokat.

A Petőfi Sándor "Pórnak esti dala" című versét irodalomtudományi szempontból nézve több összefüggés is kiemelhető mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként érdemes megemlíteni a vers formai jellemzőit. A vers egy német költő, Claudius után íródott, tehát ez a német klasszikus líra hatása megjelenik a versben. A vers egy egyszerű, könnyen érthető struktúrával rendelkezik, négy soros versszakokból áll, amelyekben az első és a harmadik sor rímel, valamint a második és a negyedik sor is rímel egymással. Ez a forma a német népköltészetre jellemző verselési módot követi, amelyet Petőfi maga is előszeretettel alkalmazott.

A versben megjelenik a természet szeretete és az emberi élet egyszerűségének megörökítése. Petőfi a versben leírja, hogy a földön minden, amire szükség van, rendelkezésre áll, nincsen szükség másmilyen életre vagy gazdagságra. Ez a természetre való visszatérés, a póri nép egyszerű életének megjelenítését hangsúlyozza.

A versben megjelenő táplálkozási és étkezési szokások is fontosak az irodalomtudományi elemzés szempontjából. A versben leírt esti ételkészítési rituálé, valamint a királyi étkezési szokások bemutatása a kortárs társadalommal való összefüggésben elemzhető. A versben megjelenő király és az asztalneművel törődő személy szimbolizálja az uralkodó és az alattvaló kapcsolatát, valamint a hatalom és a szolgák viszonyát.

Az emberi élet megpróbáltatásai is megjelennek a versben, ahogy a "szolgának" feleslegesen sok dolga van, hogy másokat kiszolgáljon és fenntartson békét. Ez a társadalmi igazságtalanságot és az alsóbb osztályok kizsákmányolását hangsúlyozza.

Gazdasági és társadalmi szempontból is értelmezhető a vers, hiszen a "pór nép" életének bemutatása megjeleníti a kor viszonyait és a földművelők helyzetét. Emellett a versben megjelenő hálálkodás és az ég "elég ez úntig póri népnek" sor közvetlen utalás lehet a városi és vidéki társadalom viszonyaira és a földművelők társadalmi státuszára.

A nemzetközi irodalomban a vers leíró, lírai jellege is megtalálható. A természeti motívumok és a természet szeretete olyan európai költőkhöz kapcsolódik, mint William Wordsworth vagy Robert Frost.

Összességében a vers a könnyen érthető forma és a természet szeretetének hangulatos, vidéki megjelenítése révén tartozik a népköltészethez és a romantikus irodalomhoz, miközben társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket is felvet. Ezen keresztül kapcsolódik a magyar irodalom korabeli és nemzetközi kontextusához.

A vers Petőfi Sándor Pónak esti dalának címet viseli, és egy német költő, Claudius után készült fordítás. A versben vallásos elemek is megtalálhatóak, így teológiai szempontból is érdekes lehet elemezni.

A bibliatudomány nézőpontjából a következő elemek érdekfeszítőek lehetnek:

- Az "ékes nappali csillagzat" utalhat a teremtésre és Isten hatalmára, hiszen az égi testek az ő alkotásaik. Egyfajta csoda és isteni gondviselés jelenik meg a versekben, hiszen az égi testek meghatározzák a földi életet is.
- A "gyümölcsfánkhoz közel" való terítés és az "itt jóizű az étel este" utalhat az Ószövetség idillikus leírásaira, ahol az ember békében és teljességben él a Földön. Az étel és a hely jóizűsége tehát a teremtés eredeti állapotára utalhat.
- A vendégek, akiket "kiéhez" az elbeszélő, szintén egyfajta meghívást érezhetnek a mennyek országába. Az "álom nincs szemükön" megjegyzés pedig utalhat arra, hogy ez a meghívás valamilyen más, spirituális értelemben történik.
- A "sültet, meg lepényt, meg pástétomot" felsoroló király, aki mindennap gazdagon lakik, észrevehetően egyfajta túláradó bőséget és gazdagságot képvisel. Ez megidézheti a Szentírásban található bőség és felhőtlen boldogság témáit.

A patrisztika nézőpontjából a következő elemek érdekesek lehetnek:

- A "Más dolga nincs neki" mondatban a király mellérendelt embere egyfajta szolgát vagy vezetőt idézhet, akinek kizárólag az a feladata, hogy az asztalneműt rendezi és szolgálatát teszi. Ebből az idézetből a patrisztika vallásos vezetőinek járulékos szerepe juthat eszünkbe, akik a hívek ellátását és szolgálatát végzik.
- Az "adj isten ő egészségére" kifejezésben a patrisztika személyes és közösségi imáinkat juttathatja eszünkbe, amikor a hálaadás és az egészség kérése az imáink központjában állnak.

A skolasztika nézőpontjából a következő elemek érdekesek lehetnek:

- A "kenyerünk, tiszta, szép és friss tej és vaj" felsorolásban érezhetően az ételek minősége és minősége iránti vágy jelenik meg. A skolasztika a jó és a szép megtapasztalása és megélése iránti elkötelezettségét is jelentheti.
- Az "elég ez úntig póri népnek" mondatban a skolasztika értékjelzői az egyszerű életmódot és igényeket jeleníthetik meg.

Ezeken felül más teológiai szempontok is felfedezhetőek lehetnek a versben, ezek pedig az olvasó egyéni értelmezőképességétől és vallásos tapasztalatától függhetnek.