Jaj, a hátam, jaj a hátam
Odavan!
Szomszéd bácsi kiporozta
Csúfosan.
Átkozott a görcsös fütykös
Somnyele!
Mellyel engem oly pogányúl
Csépele.

Mért is tart hát kertet s benne
Körtefát?
És az isten rá gyümölcsöt
Minek ád?
Csábitólag kandikált a
Körte rám;
Csábjait ki már sehogysem
Állhatám.

Átugortam a palánkon -
Átesém!
Hogy megingott bele májam
És vesém.
S nem elég ez; szomszéd bácsi
Rajtakap,
S akkor jött még a valódi
Haddelhadd.

Én teremtőm! mért is értem
E napot?
Megrakott, hogy minden csontom
Ropogott.
Nesze, monda, nesze másik,
Harmadik!
És a mindentudó tudja,
Hányadik.

Jelen volt a holdvilág a
Lakzinál;
Búsan nézte: szomszéd bácsi
Mit csinál.
Fellegekből vett magára
Gyászmezet,
És megosztva szenvedésem
Könnyezett.

Ő, csak ő nem könyörűle
Egyedűl;
Három a tánc! monda, s egyre
Hegedűlt, -
Hegedűlt a bottal hátam
Közepén,
Keservesen, siralmasan
Jártam én.

...De'szen jól van! kiheverem
Én e bajt.
S visszakapja még a kölcsönt,
Vissza majd.
Tudjuk, hányat vert az óra,
Tudjuk ám!
Ön is rak a tüzre rosz fát,
Bácsikám.

Ablakunkhoz estenként mért
Sompolyog?
Vettem észre, hányadán van
A dolog.
Más szemében ő a szálkát
Megleli,
S az övében a gerendát
Feledi.

A deákné vászonánál
Ő se' jobb:
Engem dönget a lopásért
S szinte lop;
Lopni jár ő, csókot lopni
Nénihez,
Míg anyánk a bibliában
Levelez.

Tegye lábát ablakunkhoz
Ezután:
Fogadom, nem nézek által
A szitán.
Megugratni vagy anyánkat
Hívom át,
Vagy leöntöm dézsa vízzel
A nyakát!

Puszta-Palota, 1843. április


Elemzések

A verset irodalomtudományi szempontból elemzve, több összefüggés is felmerülhet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Verselési forma: A vers négy versszakból áll, mindegyikben négy sor található. A nyolcszótagú jambikus verselési forma megtalálható a magyar romantika korai verseiben, ahol a nyolcszótagú sorok ritmikusan és zengően csendülnek.

2. Tematika: A vers megértéséhez szükséges ismerni Petőfi életét és műveit. A "Szegget szeggel" egyik legfontosabb témája a társadalmi elnyomás és az egyén ellenállása a korlátozásokkal szemben. Ez az általános téma megtalálható más romantikus művekben, például Shelley "A szabadság sóhajaiban", vagy Hugo "A Nyomor bajnokában".

3. Szimbolizmus: A körtefa szimbolikus jelentőségű lehet a versben, és megjelenhet egymás mellett és ellentéteként is. A körtefa a pozitív vágyakozást és a szabadságot szimbolizálja, míg a szomszéd bácsi jelképezi a külső erőszakot és elnyomást. Ez a szimbolizmus hasonló az angol romantikusok (pl. Wordsworth és Coleridge) természetközeli vonalához.

4. Ironikus hangvétel: A versben megjelenő ironikus hangvétel és a nyelvi játékok a magyar romantikus költészet jegyei közé tartoznak, például Vörösmarty és Arany műveiben. Ugyanazt a nyelvet és a mesterséges szóösszetételeket felhasználva a költő megőrzi az esztétikumot és a kreativitást.

5. Műfaji kontextus: A vers paródia lehet más népszerű műfajokra; az előbb említett ironikus hangvétel és a szavak játékos használata ezt alátámasztja. Az idősebb stílusú, formai szabályokhoz kötött költészet kritikájaként is felfogható. Ezt hasonló módon találjuk meg Anatole France vagy François Villon műveiben.

6. Történelmi kontextus: A vers Petőfi legkorábbi munkái közé tartozik, amelyek az elnyomás és a forradalmi változások kérdését érintik. Az 1840-es, 1850-es években sok európai országban folyt forradalom és szabadságharc, és ezek a történelmi és politikai körülmények sok költőt befolyásoltak.

Összességében, a "Szegget szeggel" vers számos réteget foglal magában mind a magyar, mind a nemzetközi irodalmi hagyományokban. A magyar romantika korai időszakának jellegzetes motívumait hordozza, miközben kapcsolódik a nemzetközi romantika korszakainak műveihez is.

Ez a vers az író személyes élményeiről szól, amelyek a természettel és a mindennapi élettel való kapcsolatából erednek. Bár a vers nem tartalmaz kifejezett utalásokat a modern természettudományra, számos elemét a mai természettudományos felfedezésekkel kapcsolatba lehet hozni.

Az első részben a versszakokban található "hátam" és "hátam" szavak arra utalhatnak, hogy valamilyen hátfájással vagy testi kellemetlenséggel küzd az író. A modern orvostudomány számos felfedezést tett a testi fájdalom és a gerincproblémák terén, például a gerincoszlop anatómiai és biomechanikai vizsgálatával. Megérthetjük ezt a részt a modern egészségügyi kutatások szempontjából, amelyek segítik az emberek egészségének megőrzését és a gerincbetegségek kezelését.

A következő részben az "isteni", "gyümölcs" és "csábítás" szavak olyan képet festenek, amely a természetes környezetben zajló folyamatokra utal. A növényeknek, például a körtefának, sok természeti folyamatban - például beporzás és természetes szaporodás - van szerepe. A modern biológia és ökológia területén tett felfedezések lehetővé teszik a természeti erők és folyamatok jobb megértését, valamint az emberi beavatkozás hatásainak vizsgálatát a természeti rendszerekben.

A versben az író említi, hogy átmászott egy kerítésen, ami fájdalmat okozott neki a májában és a veséjében. Ez összefüggésbe hozható a modern orvostudomány által kutatott anatómiai és biomechanikai ismeretekkel, amelyek segíthetik a testi sérülések vagy kellemetlenségek okainak és kezelésének azonosítását.

A következő sorokban az író megemlíti a "holdvilágot" és a "gyászmezet", amely a természeti jelenségek és az emberi érzelmek kapcsolatára utalhat. A modern asztrofizika és asztrológia területén elért fejlesztések lehetővé teszik a holdi jelenségek és az emberi érzések közötti összefüggések vizsgálatát.

A versben található "hegedű" és "hangszerek" szavak arra utalhatnak, hogy az író zenét hallgat, amely szintén kapcsolódhat a természettudományhoz. A modern zenei kutatások lehetővé teszik a hangok és dallamok fizikai tulajdonságainak és hatásainak jobb megértését az emberi érzékszervekben és az agyban.

A vers zárósoraiban az író említi "a kölcsönt", ami lehetőséget ad arra, hogy megbeszéljük a gazdasági és pénzügyi tudományhoz való kapcsolatot. A gazdasági és pénzügyi kutatások felfedezései és fejlesztései befolyásolják az emberek mindennapi életét és a társadalmi rendszereket.

Összességében a Petőfi Sándor "Szegét szeggel" című verse olyan elemeket tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a modernebb természettudományos felfedezésekhez és lehetőséget adnak az olvasónak, hogy a mai ismeretekre reflektáljon.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is magában hordozhat. Itt kiemelhetők a következő elemek és összefüggések:

1. Átok és bűn: A vers elején a költő panaszkodik, hogy valaki (szomszéd bácsi) kínozza és megalázza. Ez a fajta szenvedés és meghurcoltatás összefügghet az emberi létben jelenlévő átokkal, amit az ember bűne miatt kapott. A kifejezések, mint "Átkozott" és "pogányúl csépele" az átokot és bűnt emelik ki.

2. Megpróbáltatás és szenvedés: A költő a versben panaszkodik a sok fájdalomra és szenvedésre, amit a mások által okozott megalázások és bántalmazások miatt kell elviselnie. Ez az összefüggés az emberi létben jelenlévő szenvedéssel, amit az ember a bűn miatt elkövet, valamint a megpróbáltatásokkal, amiket életében tapasztalhat, például betegség, veszteség és csalódás.

3. Kísértés és bűnbánat: A versben a költő megemlíti a körtefát, aminek a látványa csábítóan hat rá, de a szomszéd bácsi rá nem engedi, hogy hozzáérjen. Ez az összefüggés a kísértésekkel és a bűnnel kapcsolatos. A körte a Bibliában a kísértést szimbolizálja (pl. Ádám és Éva története), így ebben az értelemben a költő is kísértésnek van kitéve. Ugyanakkor a költő bűnbánatot is érez a körte csábítása miatt, amit a "Csábjait ki már sehogysem állhatám" sor fejez ki.

4. Megváltás és megbocsátás: A versben a költő kétségbeesik és Istenhez kiált segítségért a megaláztatások miatt. Ez az összefüggés a megtérésre és Istenhez való kiáltásra utal. A költő Istenhez fordul panaszával és teremtőjéhez fohászkodik a szenvedéséért. Ez a megbántottság és kétségbeesés küzdelme a megtérés és megbocsátás útján való haladásra utal. A költő hite és reménye abban rejlik, hogy Isten meghallgatja őt és megbocsát neki.

A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira való kitéréshez érdemes a versben található teológiai elemeket összevetni a Biblia, az egyházi atyák és a skolasztikus gondolkodók tanításaival.

- A bibliatudomány segítségével a versben található utalásokat és szimbólumokat lehet összekapcsolni a Bibliában található szövegekkel. Például az átok és szenvedés témája több bibliai történetben is megjelenik, mint Jób története vagy az emberiség bűnbeesésének története (Ádám és Éva). A kísértés és bűn témája a körtefával is összekapcsolható, mivel az Ádám és Éva történetében a kígyó és a körte jelképes szerepet játszik.

- A patrisztika nézőpontjai (az egyházi atyák tanításai) segítségével a versben található teológiai elemeket lehet összevetni az egyház atyáinak értelmezéseivel. Például a kísértés és bűn témája Augustinus tanításával kapcsolatban megvizsgálható, mivel ő a "felejtés szindromáját" említette az isteni igazságokkal való kapcsolat elvesztésére utalva. A szenvedés és megbocsátás témája pedig a korai atyák tanításaival kapcsolatban vizsgálható, akik az emberiség bűnös állapotát a keresztre feszített Krisztuson keresztül értelmezték.

- A skolasztika nézőpontjai (középkori teológusok tanításai) segítségével a vers teológiai elemeket lehet összevetni a középkori teológusok tanításaival. Például a bűnösség és megtérés témája Aquinói Szent Tamás tanításaihoz kapcsolható, aki a bűnt és a bűnbánatot a természetes törvényekkel és az isteni törvényekkel kapcsolta össze. A kísértés és bűn témája pedig Scotus Duns tanításaival vizsgálható, aki a szabad akarat problémáját emelte ki az ember kísértésekkel szembeni választásában.

Ezen felül természetesen más teológiai megközelítéseket is alkalmazhatunk a vers értelmezésére, például a megváltás és remény témáit szociális igazságosság, szeretet vagy irgalmasság nézőpontjairól vizsgálhatjuk.