Szeretek én, miként még ember
Sohasem szeretett talán.
Szeretek én szent szerelemmel.
De kedvesem nem földi lyány.

Szeretek én egy istenasszonyt.
Egy számkiűzött istennőt:
A szabadságot. Fájdalom, hogy
Csak álmaimban látom őt.

De álmaimban igen gyakran,
Majd minden éjjel megjelen.
Mult éjszakán is egy virágos
Mezőben együtt volt velem.

Letérdepeltem s elmondék egy
Égő szerelmi vallomást,
S földhöz hajoltam, hogy virágot
Szakítsak, s néki adjam át.

Ekkor hátam mögött termett a
Hóhér s lesujtá fejemet...
Épen kezembe hulla, és én
Azt adtam át virág helyett.

Pest, 1846. június-augusztus


Elemzések

A vers alapvetően a szeretetről szól, de nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szorosan kapcsolódnának a mai természettudományos felfedezésekhez vagy kutatási eredményekhez. Az idősebb Petőfi verseiben gyakran találhatóak romantikus és vallásos témák, melyek inkább az irodalmi hagyományokhoz és érzelmi kifejezéshez kapcsolódnak, semmint természettudományos témákhoz.

Azonban a versben található utalások a következő természettudományos témákra:

1. Az istenasszony és istennő említése, amelyek az ókori mitológiához kapcsolódnak. Ez az utalás nem tényeken alapuló természettudományos felfedezésekkel, hanem régi vallási és mítoszokkal függ össze.

2. A virágos mező, amely a természet szépségére és idillikus jellegére utal. Bár nem konkrét kutatási felfedezéssel kapcsolatos, ez az utalás az emberi elméletben és természetben fellelhető harmóniára és szépségre vonatkozik.

3. A hóhér, aki hirtelen megváltoztatja a jelenetet és tragikus befejezést eredményez. Ez utalhat az élet elidegenedett, sorsként útját kereső aspektusaira vagy a természetben bekövetkező összetett változásokra.

Összességében elmondható, hogy ezek az utalások inkább a művészi és emocionális kifejezés eszközei, semmint a természettudomány tárgyával kapcsolatos tények vagy felfedezések bemutatása.

A vers teológiai szempontból olyan vallási kérdéseket vet fel, mint a szerelem, az istenek és az emberi kapcsolatok. A vers elején Petőfi arról beszél, hogy ő szeret olyan módon, ahogyan ember még soha nem szeretett. Ez lehet utalás arra, hogy a szeretet által közvetlen kapcsolatot épített az istenekhez, és kapcsolatuk magasabb szintű, mint az emberi kapcsolatok.

Kifejezi, hogy ő egy istenasszonyt szeret, aki egy száműzött istennő, a szabadságot szimbolizálja. A bibliai és patrisztikai szempontot figyelembe véve, érezhető a megszemélyesítés, ahol egy istennő képében jelenik meg az isteni erő, amit Petőfi szeret és keres. Az istenek imádásával, a szentek közbenjárásával a középkori keresztény irodalom is foglalkozik, ezért a vers skolasztikus nézőpontból nézve is érdekes lehet.

A vers folytatásában Petőfi álmaiban találkozik az istenasszonnyal, aki egy virágos mezőn tűnik fel. Ez az álomvilág, ahol a szerelem és az isteni jelenlét találkozik, fontos szerepet játszik a középkori keresztény irodalomban is, ahol az álmok már-már próféciákká válnak. Ez visszautalhat a bibliai álmokra és a próféciák fontosságára.

Az utolsó részben Petőfi elmondja, hogy letérdelt és szerelmes vallomást tett az istenasszonynak, majd virágot akart adni neki. Azonban valami megakadályozza őt, és a hóhér megöli. Ebben a részben újra megjelenik az emberi kapcsolatok és az isteni erők viszonya. Petőfi aláhúzza, hogy az isteni szeretet és az emberi kapcsolatok kölcsönösek lehetnek, de az ember korlátozott és törékeny, ezért szembenézhet a halállal és a veszteséggel.

A vers egészében teológiai vonatkozásokat találhatunk az isteni szeretetről, az istenség megszemélyesítéséről és az emberi kapcsolatok korlátozott volta miatti fájdalomról. Ezek a témák minden időben foglalkoztatják az embereket, és a vers több nézőpontot is felvonultat, ami érdekes lehet a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából.

Petőfi Sándor "Szeretek én..." című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első értelmezési lehetőség az, hogy Petőfi a versben a szerelem különböző formáit és jellemzőit fejti ki. A vers első részében a költő egy földi lány iránt érzett szerelmet fejez ki, és hangsúlyozza, hogy ez a szeretet rendkívüli és valószínűleg még soha senki sem érzett ilyen szerelmet. Ez az első összefüggés a magyar irodalom területén, hiszen Petőfi az egyik legismertebb és legnagyobb hatású magyar költő.

A következő részben Petőfi egy istenasszony iránti szerelmet fejez ki. Ezzel utal a mitológiai témákra és az ókori görög istenek és istennők tiszteletére. Ez az összefüggés a nemzetközi irodalom területén jelentkezik, hiszen a görög mitológia és istenek az egész világon ismertek és befolyásolták számos írót és költőt.

Aztán Petőfi az ideális szabadságot is szeretet témájában fejti ki, amely egyfajta utópikus, vágyott érzést jelent. Ezzel összefüggésben megjelenik a romantikus irodalom tematikája is, amely a vágyott, elérhetetlen szerelmet és szabadságot jeleníti meg. Ez az összefüggés szintén nemzetközi, hiszen a romantika a 19. században Európában széles körben elterjedt és nagy hatást gyakorolt az irodalomra.

A versben Petőfi említést tesz egy virágos mezőről és a virág szimbolikus jelentése is jelen van, amely a szerelem és a szépség szimbóluma lehet. Ez kapcsolódik a szimbolizmus díszleteihez és jelképeihez, amelyeket számos költő és író használt a 19. és a 20. század második felében. Ez az összefüggés nemzetközi szinten jelentkezik, hiszen a szimbolizmus az egész világon elterjedt irodalmi irányzattá vált.

A verszárakban megjelenő költői képek és a lírai én alakja még több összefüggést teremt a magyar és a nemzetközi irodalom között. A képek és az érzelmek nagyszerű ábrázolása Petőfi szépirodalmi tehetségét és stílusát mutatja. Ugyanez a stílus a világirodalomban is jelentkezik, például az angol romantikus költők műveiben vagy a francia szimbolista költészetben.

Végül, a vers helyszíne és időpontja - Pest, 1846. június-augusztus - is megmutatja, hogy Petőfi mennyire beleágyazódik a saját kulturális és társadalmi kontextusába. A vers közvetlenül kapcsolódik a magyar történelemhez és a kortárs eseményekhez, amelyek hatással voltak a magyar irodalomra és kultúrára. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, amelyben Petőfi is részt vett, nagy hatással volt költészetére és gondolkodására.

Ezen elemzések alapján láthatjuk, hogy Petőfi Sándor "Szeretek én..." című verse számos összefüggésben vizsgálható irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A verse több témát és stílust kapcsol össze, és sok réteget rejthet magában, amelyeket alapos elemzéssel lehet felfedezni és értelmezni.