A vers címe és tartalma alapján megállapítható, hogy a "Színészdal" a színház és a színész szerepét és jelentőségét hangsúlyozza. A versben Petőfi Sándor szembesíti az olvasót a színház és a színész küldetésével és felelősségével, illetve arra ösztönzi a színészeket, hogy büszkék legyenek a hivatásukra.
Magyar irodalomtörténeti szempontból a vers kapcsolódik a romantika időszakához. A romantikus irányzat a 19. század elején jelent meg a magyar irodalomban, és a korábbi klasszicizmus és felvilágosodás ellenáramlatának tekinthető. A romantika kiemelte az egyéni érzéseket, a szenvedélyt, és kifejezte az emberi lélek mélységeit. A színészdal is ebben a romantikus szellemiségben íródott - a versben a színész és a színház felséges küldetése kerül középpontba, valamint az egyén érzelmi megnyilvánulása, mély érzések is megjelennek.
Az alábbiakban bemutatok néhány fontos nemzetközi szépirodalmi kapcsolódási pontot:
1. William Shakespeare: A színház és a színész központi témái voltak Shakespeare műveiben, mint például a Hamlet vagy a Rómeó és Júlia. Shakespeare széles körben elismert név a világirodalomban a színházi művészet terén, és a versben Petőfi is utal rá.
2. Johann Wolfgang von Goethe: A német romantika egyik legkiemelkedőbb alakja volt, és számos művében foglalkozott a művészet és a színjátszás témájával. Goethe A választó színész című művében feszegeti a színész identitásának kérdéseit és a szerepelés művészetét.
3. Molière: A francia klasszicizmus és komédia nagy alakja - Molière műveiben gyakran kritizálta és parodizálta a színészeket, a színházat, valamint az emberek tulajdonságait és hibáit. Petőfi versében a színészek erkölcsi szerepére utal, ami tulajdonképpen a színészek Moliéréi szatírájához kapcsolható.
4. Bertolt Brecht: A 20. század egyik legbefolyásosabb német színházi írója és rendezője - Brecht széles körben ismertté tette az úgynevezett epikus színházat. Az epikus színházra jellemző, hogy a nézőknek szembesülniük kell a színházi műalkotás mivoltával, a közönségnek folyamatosan emlékeztetnie kell arra, hogy mi történik a színpadon és hogy az csak színjáték. A Színészdal azonban a hagyományos színház felfogásával érvel és a színész által közvetített valósággal hangsúlyozza a színház és a színész erejét.
Ezenkívül említhetnénk Arthur Miller műveit, amelyek bemutatták a színész szerepét és a színházat társadalmi értelemben, vagy Federico García Lorca Spanyol drámáit, amelyek vizsgálják a színész szerepét és az életet a színpadon.
Összességében Petőfi Sándor Színészdala témájával és jelentőségével illeszkedik a magyar és nemzetközi irodalom különböző kontextusaiba és szellemiségébe.