Petőfi Sándor "Szomjas ember" című versében egy olyan ember önvallomásáról olvashatunk, aki nagyon szomjas és szeretne inni. A vers sorai teológiai szempontból is érdekesek, hiszen számos bibliai és vallásos elemet tartalmaznak.
A vers első soraiban az istennyila kifejezés az ember csodálkozását fejezi ki, milyen csoda lenne, ha bármi elérhető itallal rendelkezne. Ez az istennyila kifejezés bibliai múltra utal, amikor Isten Mózesnek istennyila formájában vizet csapott a kősziklából a szomjazó izraelita népnek (2Mózes 17:4-7).
A második versszakban a szomjúság tovább erősödik, a száraz kút a gégé csapja. Ezzel az allegóriával az ember lelkének szomjúságára utal, melyet csak Isten képes eloltani (Zsoltárok 42:2). A "süti a szomjuság napja" kifejezés tovább erősíti a vágyat az ital után.
A harmadik versszakban a felhőből folyni kéne boresőnek, ami a remény szimbóluma lehet. A felhő és az eső bibliai képek, amik Isten áldását jelképezik (1Királyok 18:41-45).
A negyedik versszakban a szőlőhöz és annak eladásához kötődik a szöveg. Ez bibliai szőlőparcella képét hozhatja szemünk elé (Ézsaiás 5:1-7), amely szimbolikus értelmezésben Isten népét jelenti. A szőlő eladása miatt az embernek már nincs tartaléka. Ezzel összefüggésben láthatjuk az embernek a kocsmából való elvesztését is, mely az erkölcstelenség, szenvedélyek és kísértések jelképe lehet. Ebben a kontextusban az "Ilyen szépen főznek le" kifejezésre lehet akár a bűnbeesést és a hitvesre irányuló hűtlenséget is értelmezni.
Az ötödik versszakban az emlékezés egy olyan személyre, akit már nem lehet szeretni vagy megszólítani, aki már a sírban nyugszik. Ez az emlékezés a hitvesre és a fejkötőre utal, melyek bibliai képek lehetnek a hitves és a házasság szimbólumaihoz (Efézus 5:22-33).
A hatodik versszakban az ember vallásos lehetőségként felveti a könnyeket és a bocsánatot, amely lehet borral egyenlő, ami a megtisztulást vagy megújulást jelentheti. Ez a kép a bűnbánathoz és a megtéréshez kapcsolódik, melyet Isten megadhat az embernek (Zsoltárok 51:17).
A vers utolsó sorában az időpont és helyszín említése is érdekes lehet. Debrecen egy olyan város, ahol a református hagyományok erősen meghatározóak, és valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vallásos elemek jelen vannak a versben.
A Petőfi Sándor "Szomjas ember" című vers tehát számos teológiai elemet és képet tartalmaz, melyek a bibliai és vallási tematikát jelenítik meg. A verselemzés során ezeket az elemeket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjából is lehet értelmezni. A bibliatudomány segíthet az egyes bibliai idézetek és képek megértésében, míg a patrisztika és skolasztika segíthet a teológiai kontextusban való helyezésükben. Ezen túlmenően, a verselemzés során más teológiai iskolák, például a reformáció vagy a liberalizmus nézőpontja is megfontolandó.