Barabás rajzához

Szent Kleofás!
Milyen karaván...
Nem lehet más,
Mint oláhcigány;
Avvagy e szép útazási rend
S pőre purdék serge mit jelent?

Ott huzódik a diszes csapat
Hosszu sorban zöld erdő alatt;
A családfő vén, kehes lovon,
Kit kötőfékszárnál fogva von
Üggyel-bajjal egy izmos legény...
No hisz izzad még az is szegény!
Mert bizony már régen lehete,
Hogy gabancuk a csikófogat
Elhullatta... s most mi élete?
Koplalásban tölt gyásznapokat.
Ily esetben aztán ép erő
Nem tudom, hogy volna nyerhető.

S ami több, ki rája nehezűl,
Nemcsak a jó dáde egyedűl:
Oldalain egy-egy tarisznya lóg,
S mindenikben rajkók láthatók;
Ki-kidugván borzas fejöket,
Pityeregnek szörnyü éneket,
Mert helyök nem legkényelmesebb;
A gyaloglás? még keservesebb!
Ugy sipognak, mint az orgona,
S tudja isten, meddig tartana?
De nagyapjok hátra-hátrarúg,
S meglapulnak szépen a fiúk.

Megy megettök férj, menyecske, lyány
Egymás mellett és egymás után.
Ki bagóz, ki füstöt ereget,
Képezőleg terhes felleget,
Mely szemet rág, s fojtja a tüdőt.
Tán dohányuk paprikában főtt.

Leghátul kócmadzagon pedig
Egy lopott malac hetvenkedik.
Boldogúlni nem lehet vele!
Sejt tán, hogy napja alkonyúl,
Azért viseli magát roszúl.
De segít a meszelő nyele,
Mellyel a derék családanya
Nagy vitézül nekirohana.

Igy intéznek bátor lépteket
Faluvégtől falu végeig.
Ily hős népet mi sem rettegtet...
Csak a szél! ezt megsüvegelik.
S okosan! mert a kaján elem
Mértéken túl emberségtelen.
Néha rájok amidőn akad:
Súg fülökbe olyan dolgokat,
Hogy lábszárok is remeg bele,
Mintha volna nyárfa levele.

De ha szél úr könnyü szekeren
Gyors lovakkal más vidékre hajt:
Régi kedvök ismét ott terem,
S farba rúgnak minden földi bajt.

Pest, 1844. április


Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzését kezdve megállapíthatjuk, hogy a természeti elemek (például zöld erdő, szél, kaján elem) elengedhetetlen részei a versnek. A zöld erdő említése arra utalhat, hogy a vándorló család természettel körülvett környezetben tartózkodik. A szél viszont negatív elemként jelenik meg, mivel a versben szereplő emberek félnek tőle, és rettegnek tőle. Ez arra utal, hogy a természeti jelenségek általában hatással vannak az emberekre.

A versben jelen van a lovak szerepe is. Az egyik lovat "diszes csapat" vezeti, míg a másik lovat a családfő "kehes lovon" húzza. Ez a kép arra utalhat, hogy az emberek a lovakat használják közlekedésre és munkavégzésre. Azonban az is kiderül, hogy a csikófogat elhullott, és a családfő most már kehes lovon húzza a követ. Ez a felfedezés azt sugallhatja, hogy az embereknek meg kell birkózniuk a nehézségekkel és találniuk kell alternatív megoldásokat a problémákra.

A versben megjelenő tarisznyák és rajkók a családtagok oldalán arra utalnak, hogy az emberek minél több dolgot próbálnak magukkal vinni a vándorlás során. Ezt a viselkedést az emberi természeten kívül az anyagi javakhoz való ragaszkodással is magyarázhatjuk. Ebben a kontextusban fontosabbá válik a régi kedvezmények visszaszerzése, és a "földi bajok" háttérbe szorulnak.

A füstöt eregető és dohányzó emberek jelenléte a versben arra utal, hogy az emberek táplálkozásra és szórakozásra is szükségük van. Az emberek dohányzása természettudományos kontextusban az emberi szokásokra és egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos legfrissebb felfedezéseket hívhatja fel a figyelmünkre.

Az utolsó sorban említett Pest városa azonban már kevésbé kapcsolódik a természettudományhoz, inkább a vers dátumát és helyét adja meg. Ezzel a zárással Petőfi Sándor a verset aktualizálja és konkrét helyhez és időhöz köti.

Ezek a megfigyelések és gondolatok a versben található természeti elemek és az emberi viselkedés elemzéséből erednek. A természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésben ismerek fel az elemzés során olyan témákat, mint a hatás, az ember és a természet viszonya, a technológia fejlődése és az emberi szükségletek.

A vers teológiai szempontból is érdekes elemeket tartalmaz, amelyek összekapcsolódnak a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával. Az alábbiakban részletesen kifejtem ezeket az összefüggéseket:

1. Szent Kleofás: A vers első sorában említett Szent Kleofás Bibliai személy, aki az újszövetségi Lukács evangéliumában szerepel. Egyike volt a Jézussal találkozó tanítványoknak a feltámadás után. Kleofás neve rámutat a bibliatudomány fontosságára a vers értelmezésében, és arra utal, hogy a versnek teológiai mélysége is van.

2. Oláhcigány: A második sorban említett oláhcigány kifejezés a magyarság hagyományait, kultúráját jelképezi. A patrisztikában (az egyházatyák tanításai) és a skolasztikában (a középkori egyházi gondolkodásmód) is hangsúlyos volt az etnikai és kulturális identitás, és ezeket az elemeket a vers így ismerős szövegkörnyezetbe helyezi.

3. Az utazó csoport leírása: A versben bemutatott utazó csoport elhagyott csikóval és holmikkal a tarisznyákban nehéz helyzetben van. Ebben az elemzésben a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika összefüggéseit a keresztény élet és az emberi szenvedés kérdéseiben kell keresnünk. A Biblia számos esetben beszél az emberi szenvedésről, és a teológiában a szenvedésprobléma elemzése fontos kérdés. A patrisztika és a skolasztika arra törekedett, hogy megértsék az emberi szenvedés és a hit összefüggéseit, valamint az isteni igazságot ezzel kapcsolatban.

4. A meszelő nyele: A versben említett meszelő nyele egy hétköznapi tárgy, de a patrisztikában és a skolasztikában gyakran használtak hasonló analógiákat az isteni kegyelem és az emberi szenvedés kapcsolatának szemléltetésére. A meszelő nyele a kegyelem adományát jelképezi, amely segít a családnak a nehéz időkben.

5. A szél: A versben a szél egyfajta ellenfélként jelent meg, amely az utazó csapatot fenyegeti. A természeti elemek gyakran jelképek voltak a teológiában, és a patrisztikában gyakran felfogták az embert a természet erejének alárendelve. Mindezek alapján a szél jelenléte a patrisztika és a skolasztika megvitatott kérdéseire utalhat, hogy az emberi élet állandó harcban áll a természettel és az isteni gondviseléssel.

6. Pest, 1844. április: A vers utolsó sorában megjelölt dátum és helyszín összefüggésbe hozható a kortárs teológiai eszmékkel is, például az akkori közösségi és politikai eseményekkel, amelyek befolyásolhatják a hit, a vallásosság és a teológiai gondolkodásat.

Összességében a vers teológiai szempontból érdekes elemeket tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához. A korabeli keresztény élet, az emberi szenvedés és az isteni gondviselés kérdései jelennek meg a versben, és ezeket a teológiai nézőpontok segítségével is mélyebben megérthetjük.

A vers Petőfi Sándor Vándorélet című műve, amelyet Barabás rajzához írt. A vers egy utazó csoport életét ábrázolja, akik cigányok és szegények. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A verselemzés során figyelembe kell vennünk a vers formai és tartalmi elemeit, valamint a szerző szándékait.

Formai elemek:
- A vers felépítése: A vers 33 sorból áll, amelyek négyzetes versszakokra vannak osztva. A versszakok között szünetek vannak, amelyek a tartalmi váltásokat jelzik.
- A rímek: A versben többféle rímképlet található (AABBCCDD, ABABCCDD, ABCCABCC, stb.), amelyek a vers ritmusát és hangulatát erősítik.
- Az idő: A vers 1844. áprilisban íródott, amely a korabeli társadalmi és politikai környezetre is utalhat.

Tartalmi elemek:
- Témák: A versben több fontos téma is megjelenik, például a szegénység, a vándorlás és a nehéz életkörülmények.
- Cigányok: A vers középpontjában a cigányok állnak, akik szegények és küzdenek a mindennapi megélhetésért. Ez a téma a magyar irodalomban is előfordul, például Móricz Zsigmond cigány témájú műveiben.
- Életkép: A versben Petőfi részletesen bemutatja a vándoréletet, a családtagokat és az utazók mindennapi tevékenységeit. Ez egy tipikus életkép, amely gyakran szerepel a magyar irodalomban, például Mikszáth Kálmán műveiben is.
- Szociális problémák: A versben a szegénység és a nehéz életkörülmények ábrázolása mellett általánosabb szociális problémák is megjelennek, például a munkanélküliség és az élelem hiánya.

Összefüggések a magyar irodalomban:
- Az életképek és a társadalomkritika: A versben bemutatott vándorélet és a szociális problémák általában gyakori témák a magyar irodalomban. Ezek az életképek és társadalomkritikus művek, például Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Molnár Ferenc műveiben is előfordulnak.
- A cigányok ábrázolása: A cigányok ábrázolása a magyar irodalomban több mint száz éves hagyománnyal rendelkezik. Petőfi Sándor cigány témájú versei és Móricz Zsigmond Roma trilógiája ezen a területen is fontosak.

Összefüggések a nemzetközi szépirodalomban:
- Realizmus: A versben bemutatott életkép és társadalmi problémák általánosabb jellegzetességek a 19. századi európai irodalomban is. A francia vagy angol realista írók (pl. Balzac vagy Dickens) életképekkel kritizálták a szegénységet és az emberek kemény életkörülményeit.
- Kulturális és társadalmi sokszínűség: A cigány témával kapcsolatban a nemzetközi szépirodalomban is találkozhatunk. Például a francia Victor Hugo vagy az orosz Alekszandr Puskin műveiben is szerepelnek cigányok és velük kapcsolatos témák.

Az elemzés során rámutattunk a Petőfi Sándor Vándorélet című vers különböző irodalmi és kulturális összefüggéseire mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.