A vers teológiai szempontból is értelmezhető. Az első sorban a "Tenger kéj veszen körül" kifejezés arra utalhat, hogy a költő lelke a vágyak tengerében fürdik. A vágyak tengerében való fürdőzés az ember lelkének bujdosását, hajszolását, a mindenféle vágyak és érzések kavalkádját jelzi.
A második sorban a "madár röpült csak eddig, most az ember is röpül" kifejezés már a szellemi királyság, az önálló gondolat képességének megnyilvánulását, a szabadságot és a felemelkedést jelzi.
A következő sorokban a "nyílsebes gondolat" képe a szellemi királyság gyorsaságára, valamint az indulás késői időpontjára utal. Itt jelenik meg a bibliatudományi nézőpont, ugyanis a szöveg azzal a felismerésével áll szemben, hogy valamiféle késlekedés következtében maradnak el a lelki fejlődésben. Azonban még mindig lehetőséget lát arra, hogy beérhesse és megelőzhesse a szellemi fejlődést.
A "hegy, fa, ház, ember, patak" sorozat a teremtett világ képeit hozza elénk, ami a teremtéstudomány vagy a patrisztika nézőpontjából hozható kapcsolatba. A költő szemlélődése közben azonban ezek a képek tovatűnnek, mint egy köd alakja, ami az elmúlás és a múlandóság jelképeként értelmezhető.
A következő sorokban a "nap is velünk szalad" kifejezés a futó idő, az elmúlás jelképeként jelenik meg. Ezt a "futott, futott, s hasztalan!" kifejezés követi, ami a hiábavalóság érzetét hozza elénk. Ez a szókapcsolat utalhat a skolasztika nézőpontjára is, ahol az ember megtapasztalhatja, hogy minden törekvése hiábavaló, ha nem Istenhez és a létezés teljességéhez viszonyítva értelmezzük az életünket.
A vers végén található "Ezek a föld erei..." rész a vasút megjelenését, az emberek általi alkotást jelzi, ami az emberi képességekre utal. Ez kapcsolódik a bibliatudományi nézőpontot egy olyan kontextusba, ahol az ember a teremtett világ és az Isten által adott adományok felhasználásával alakítja a saját környezetét.
Összességében a vers teológiai szempontból megfogalmazza a vágyak, a szellemi fejlődés és az idő múlásának problémáját, valamint az emberi képességeket és az alkotás erejét hangsúlyozza. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai ezen aspektusok különböző megvilágítását hozzák, és segítenek a vers mélyebb értelmének megértésében.