Tenger kéj veszen körűl,
Közepében lelkem fürdik...
A madár röpűlt csak eddig,
Most az ember is röpűl!

Nyílsebes gondolatunk,
Késő indulánk utánad,
De sarkantyúzd paripádat,
Mert elérünk, elhagyunk!

Hegy, fa, ház, ember, patak
És ki tudja, még mi minden?
Tűnedez föl szemeimben
S oszlik el, mint köd-alak.

A nap is velünk szalad,
Mint egy őrült, aki véli,
Hogy őt, összevissza tépni,
Űzi egy ördögcsapat;

Futott, futott, s hasztalan!
Elmaradt... fáradva dől le
A nyugati hegytetőre,
Arcán szégyen lángja van.

S még mi egyre röpülünk,
Egy sziporkát sem fáradva;
Ez a gép tán egyenest a
Másvilágba megy velünk! -

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok
Eddig is már?... vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.

Pest, 1847. december


Elemzések

A versben található természettel, konkrétabban a természettudománnyal kapcsolatos elemek:

- Az ember röpülése: A versben megjelenik az ember röpülése, ami a repüléstechnika és a repülőgépek fejlődésére utal. A másvilágba történő utazás utalhat az űrkutatásra és a kapcsolódó tudományos felfedezésekre.

- A nap mozgása: A nap mozgása a versben a költői kép nyelvezetében jelenik meg. Az, hogy a nap velük szalad és úgy tűnik, hogy űzi egy ördögcsapat, a Föld forgására és az idő múlására utal.

- Vasút: A vers címe "Vasúton", ami egyértelműen a vasúthoz, a vasúti közlekedéshez és annak fejlődéséhez kapcsolódik. A vasúthálózat fejlődése és bővülése szorosan összefügg a közlekedéstechnika, gépészet és mérnöki területek fejlődésével.

- A föld erei: A versben megemlített föld erei a vasútvonalakra utalnak, amelyek áthatják és összekötik a világot. Ez a kép összekapcsolható az infrastruktúrával, az energiaellátással és az adat- és kommunikációs hálózatokkal.

- Müveltség áradata: A versben megjelenő müveltség áradata a tudomány és az oktatás erejére és fontosságára utal. A tudományos ismeretek és az új felfedezések által az emberi életet is átjáró és fejlesztő erőt jelképezik.

Összességében a versben található természettudományos elemek főleg a közlekedés (repülés, vasút), a nap mozgása és az infrastruktúra fejlődése köré szerveződnek. Ezek az elemek jelzik a kor technikai és természettudományos fejlődését, és a vers korában aktuális és fontos témákat érintenek.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető. Az első sorban a "Tenger kéj veszen körül" kifejezés arra utalhat, hogy a költő lelke a vágyak tengerében fürdik. A vágyak tengerében való fürdőzés az ember lelkének bujdosását, hajszolását, a mindenféle vágyak és érzések kavalkádját jelzi.

A második sorban a "madár röpült csak eddig, most az ember is röpül" kifejezés már a szellemi királyság, az önálló gondolat képességének megnyilvánulását, a szabadságot és a felemelkedést jelzi.

A következő sorokban a "nyílsebes gondolat" képe a szellemi királyság gyorsaságára, valamint az indulás késői időpontjára utal. Itt jelenik meg a bibliatudományi nézőpont, ugyanis a szöveg azzal a felismerésével áll szemben, hogy valamiféle késlekedés következtében maradnak el a lelki fejlődésben. Azonban még mindig lehetőséget lát arra, hogy beérhesse és megelőzhesse a szellemi fejlődést.

A "hegy, fa, ház, ember, patak" sorozat a teremtett világ képeit hozza elénk, ami a teremtéstudomány vagy a patrisztika nézőpontjából hozható kapcsolatba. A költő szemlélődése közben azonban ezek a képek tovatűnnek, mint egy köd alakja, ami az elmúlás és a múlandóság jelképeként értelmezhető.

A következő sorokban a "nap is velünk szalad" kifejezés a futó idő, az elmúlás jelképeként jelenik meg. Ezt a "futott, futott, s hasztalan!" kifejezés követi, ami a hiábavalóság érzetét hozza elénk. Ez a szókapcsolat utalhat a skolasztika nézőpontjára is, ahol az ember megtapasztalhatja, hogy minden törekvése hiábavaló, ha nem Istenhez és a létezés teljességéhez viszonyítva értelmezzük az életünket.

A vers végén található "Ezek a föld erei..." rész a vasút megjelenését, az emberek általi alkotást jelzi, ami az emberi képességekre utal. Ez kapcsolódik a bibliatudományi nézőpontot egy olyan kontextusba, ahol az ember a teremtett világ és az Isten által adott adományok felhasználásával alakítja a saját környezetét.

Összességében a vers teológiai szempontból megfogalmazza a vágyak, a szellemi fejlődés és az idő múlásának problémáját, valamint az emberi képességeket és az alkotás erejét hangsúlyozza. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai ezen aspektusok különböző megvilágítását hozzák, és segítenek a vers mélyebb értelmének megértésében.

A vers irodalomtudományi szempontból megvizsgálva számos összefüggést és jellemzőt mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers kezdő sorai egy lírai érzékenységet mutatnak, amely gyakran előfordul a romantikus irodalomban. Az érzékiségről szóló képek az őrlődő és lebegő érzelmi állapotokat jelenítik meg, ami meghatározó motívum a romantika irodalmában.

A vers utolsó két sora, ami a vasutakról szól, kapcsolódhat a technikai fejlődés és ipari forradalom témájához, ami a 19. században meghatározó volt a világirodalomban. Ez a fejlődés gyakran járult hozzá a társadalmi változásokhoz és a modernizációhoz.

A versben szereplő motívumok (pl. madár, fa, patak) természeti elemek, amelyek a múlandóságot és a ciklikusságot jelképezik. Ezek a motívumok általában megtalálhatóak a romantikus irodalomban, ahol a természet szerepe gyakran képviseli a lírai érzelmeket és az emberi élet állandó változását.

A versben megjelenő sebesség, a futás és a röpülés motívumai a modernizmus és az avantgárd irodalmának jellemzői lehetnek. Az érzelmi állapotok túlzott intenzitása és a dinamika a modern kor rohanását és átalakulását tükrözi.

A versben megjelenő hangulatváltozások és a szubjektív lírai hang a szimbolizmusra és az expresszionizmusra emlékeztethet. Ez a lírikus önreflexiója és a belső érzések mélységének kifejezése nagyban hasonlít a modern irodalmi stílusokhoz.

Végül, a vers időpontja és kiadása fontos szerepet játszik a magyar irodalmi kontextusban. A költő, Petőfi Sándor, a "nép költője" néven ismert, aki erősen befolyásolta a magyar romantikus irodalmat és politikai irodalmat. A költő politikai aktivitásával és az 1848-as forradalommal kapcsolatos munkáival hozzájárult ahhoz, hogy a versét a magyar irodalmi kánonban kiemelt helyre emeljék.

Összességében a vers olyan irodalmi elemeket mutat, mint líraiság, romantika, szimbolizmus és modernitás, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalmi hagyományokban megtalálhatóak. A költő egyedi stílusa és politikai kontextusa jelentőséggel bír a magyar irodalom és a tágabb irodalmi kánon számára.