Kakuk, kakuk:
Bujdosik az erdőn a hang,
Kakuk, kakuk,
Most mintha magasabbról zengene;
Most megbúvik alant.
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
most közel hallik, - most meg távolabb,
Egy kakuk szól, vagy egy egész csapat?
Távol, közel, felül, alant:
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
Mi vagy te, kismadár?
Vagy tán az erdő öreg lelke vagy,
Mely ifjú, nótás hang-ruhába jár?
- Kakuk, kakuk, -
Szerelmes ál-ruhába jár?

Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.
Kakuk, kakuk,
Ifjú hangod mögött
Az erdő öreg titkát keresem.
Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.

Kakuk, kakuk!
Hogy bujdosik a hang!
Távol, közel, felül, alant
Hogy kelleti magát.
És még sem értem, még sem fogom át.
Kakuk, kakuk:
Az ősi rejtelem,
A bujdosó hang bujdosik tovább.

Budapest, Hűvösvölgy, 1924 május


Elemzések

A vers első néhány sorában a "hang" el van helyezve az erdőben, bujdokol, vagyis mozog, változik a hangtérben. Ez lehet utalás a hang terjedésére és az akusztikai jelenségekre, amelyek a hangot magasabbról vagy alacsonyabbról, távolabbról vagy közelebbről hallhatóvá teszik. Ezen felül, a versben említett "kakuk" madár természetrajzi tulajdonságai, mint például a hang kaméleon jellege, vagyis hogy változik a messzeségtől, illetve a hangátvitel bonyolultságai a természettudományos kutatásokban is vizsgálhatóak.

A második szakaszban a versben felmerül a kérdés, hogy hogy lehet, hogy egyetlen kakuk hangzik el vagy akár egy egész csoport. Ez utalhat az állati kommunikáció kutatására és az állatok közötti hangátvitelre. A mai természettudományban sok területen tanulmányozzák az állatok hangjelzéseit, mint például az etológia vagy az akusztika területén.

A harmadik szakaszban a versben megint felmerül a kérdés, hogy mi is a kakuk valójában. Az, hogy az erdőnek az "öreg lelke" vagy egy "ifjú, nótás hang-ruhába járó" lény lehet, rámutat az emberi érzelmi, kulturális és zenei aspektusokra is, amelyek a természettudomány és a hangkutatás terén összekapcsolódnak. A hang kutatása nemcsak a fizikai jelenségekből áll, hanem emberi érzelmekkel és kultúrával is összefügg.

A negyedik szakaszban a versben feltűnik az erdő "öreg titka", amelyet a hang mögött keresnek. Ez utalhat a természet rejtélyeire és a természettudományos kutatások folyamatosan kutatott területeire. A természeti titkok felfedezése és megértése a mai természettudományban is fontos szerepet játszik.

Végül a versben az "ősi rejtelem" is megjelenik, ami utalhat a természeti folyamatok és jelenségek múltban létrejött, de azóta is felfedezetlen titkaira. Ez utalhat a természettudósok folyamatos kutatására és a legfrissebb felfedezéseikre, amelyek még mindig sok ismeretlen területet tartalmaznak.

A vers az irodalomtudomány szempontjából elemezve több összefüggést is felmutathat.

Magyar irodalom:
- Stílus: A vers Reményik Sándor nevéhez hűen lírai jellegű, érzelmekre építő költemény. A kérdésekkel, ismétlésekkel és hangulatváltásokkal dolgozik, ami a lírai költészet sajátosságai közé tartozik.
- Szerkezet: A vers négy négy soros strófákból áll, és az utolsó két sor ismétlődik. Ez a struktúra segíti a ritmizálást és hangsúlyozza a versközépet.
- Motívumok: A kakuk hangja a vers központi motívuma, melynek jelentése többféle lehet. Az erdő és a madarak természeti környezetet jelképezhetik, míg a kakuk hangja akár az öregség, az elmúlás vagy a szeretet motívumaként is értelmezhető. A költő játssza az érzelmekkel és kérdésekkel, keresve a megfelelő értelmezést.
- Témák: Az elidegenedés, az öregedés és az élet titkainak kutatása mind fontos témák a versben. A bujdosó hang metaforája lehet az emberi tapasztalatoknak, küzdelmeknek és az örök keresésnek.

Nemzetközi irodalom:
- Lírai költészet: A vers szerkezete és stílusa a nemzetközi líra hagyományait követi karakteres ritmussal és képekkel.
- Természeti motívumok: Az erdő, a madarak és a természeti hangok gyakori motívumai a nemzetközi lírának. Ezek a motívumok a versekben a természet és az emberi érzelmek közti kapcsolatot mutathatják be.
- Érzelmi feszültség: A vers az érzelmekkel játszik, kérdésekkel és válaszokkal, hogy fokozza az érzelmi hatást. Az érzelmek és az emberi tapasztalatok univerzális témák a nemzetközi lírában.

Összességében ez a vers eltérő összefüggéseket mutat mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. Az érzelmek kifejezése, a természeti motívumok, és a lírai költészet jellemzői mind olyan elemek, amik áthidalják a kultúrhatárokat és egyetemes érdeklődést kelthetnek a verse iránt.