Keresés:

Reményik Sándor

A bujdosó hang

Kakuk, kakuk:
Bujdosik az erdőn a hang,
Kakuk, kakuk,
Most mintha magasabbról zengene;
Most megbúvik alant.
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
most közel hallik, - most meg távolabb,
Egy kakuk szól, vagy egy egész csapat?
Távol, közel, felül, alant:
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
Mi vagy te, kismadár?
Vagy tán az erdő öreg lelke vagy,
Mely ifjú, nótás hang-ruhába jár?
- Kakuk, kakuk, -
Szerelmes ál-ruhába jár?

Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.
Kakuk, kakuk,
Ifjú hangod mögött
Az erdő öreg titkát keresem.
Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.

Kakuk, kakuk!
Hogy bujdosik a hang!
Távol, közel, felül, alant
Hogy kelleti magát.
És még sem értem, még sem fogom át.
Kakuk, kakuk:
Az ősi rejtelem,
A bujdosó hang bujdosik tovább.

Budapest, Hűvösvölgy, 1924 május
Írd meg a véleményed Reményik Sándor A bujdosó hang című verséről!
Reményik Sándor további versei: