Testvér, testvérem: ez a legszebb szó a világon.
Ha jól nem tudtam volna régesrég,
Most megtanulhattam a betegágyon.

Testvér, testvérem:
Ez a legszebb szó a világon.
Ahogy kitágul ősi jelentése
És túlnő lassan véren és családon -
De visszatér mint gazdag bujdosó,
Lélekkel hintve meg
S szentelve meg, mi vérszerint való.

Testvér, testvérem:
Ez a legszebb szó a világon.
Mikor így szólhatok valakihez,
S nem a lapos, hűvös szóval: barátom -
Az nekem békességem s boldogságom.

Testvér, testvérem:
Ez a legszebb szó a világon.
Harmat a réten,
Illat a virágon,
Barackvirágszín sejtelem a tájon,
Hogy fakad még rügy minden száraz ágon.

Testvériség:
Nincs szebb szó a világon.
A szabadság s az egyenlőség álma
Elbukott sodró időn, ezer gáton,
A bebizonyult Lehetetlenségen
S a vérrel mocskolt, őrült akaráson.
A forradalom örökségeképen
A Háromságból lobogó fehéren
Egyedül a testvériség maradt,
Omló világok romjai alatt.

Testvériség:
Nincs szebb szó a világon.
S én hinni, hinni vágyom.
Én minden széllel szemben hinni vágyom:
Ez az egy álom nem csalóka álom.
Rend-társ, polgártárs, elvtárs, honfitárs:
Eltűnnek egyszer mind e szólamok
És elvesznek a mélyben.
Parttalan semmiségben.
S egy szó zeng majd csak a világ fölött,
Örök Üdvözlégyképen:
Testvér, testvérem. -

1934 szeptember 26


Stílusok

Vérem, véreim: árad a szó a szívemben.
Úgy zeng e szavam, mint Balassié régen,
Epikáveádig merünk előren.
De hiába kérkedik a forradalom,
Mégis e szó mozdul az ajkamon:
Testvér, szívem, ez a legszebb szó a földön!

Vérem, véreim: hű társam, társam vagyok.
A forradalom után megtanultam, hogy
A testvériség legyen miénk, amíg élünk.
Kiver inaságunk a vitéz szívekből,
Szívből a magyar lelkünk megerősödik,
Alsó tagjaiban rügytelen ágon.
Testvér, szívem, ez a legszebb szó a földön!

Vérem, véreim: szóljak így valakinek,
Barátomnak, társamnak, válasszék meg mindnek,
Testvérnek, lejtem lelki vígasztalásod!
A testvér, szívem, boldogságom forrása,
Harmat a virág, melegség a tájon,
Földre hulló rügyeknek halk üdvössége.
Testvér, szívem, ez a legszebb szó a földön!

Testvériségünknek nincsen széle-seleje.
Szabadságról, egyenlőségről ne ábrándozz,
Mert az idő sodrásában elmerülnek,
Lepte meg a lehetetlenség a fiúkat,
Az agyrémeket, véres akaratot.
Eltűnt a hármas lobogó fehéren,
Csak a testvér maradt a romok alatt,
Hű társak, polgártársak, elvtársak, honfitársak.
A mélységben eltűnik minden szólam,
A szüntelen semmi fölött csak ez zeng:
Testvér, szívem, ez a legszebb szó a földön!

Vérem, véreim: hiszek, mindig hiszek én.
Hiszek a szélbe, hiszek a beton falakba,
Mert ez az álom nem lehet álom csak.
Eltűnnek a szavak a végtelen semmiben,
Csak egy szó marad fölöttünk zengve,
Örök üdvözletként:
Testvér, szívem.


Elemzések

A vers a testvérség témáját dolgozza fel, és az alábbi összefüggéseket mutatja be mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:

- A testvérség fogalma, mint emberi kapcsolat, az egész világon egyetemes és értékesnek tartott. Ez az összetartozás érzése és kötelék a versben a "testvér" szóval jelenik meg, amelyet a költő a legszebb szónak nevez.
- A "testvér" szó vallási és kulturális összefüggésekben is fontos szerepet játszik. A kereszténységben és más vallásokban is a testvériség fogalma kapcsolatban áll az isteni gondoskodással és az emberek közötti szeretettel.
- A vers a testvérség fogalmát a szépirodalmon keresztül jeleníti meg. A költő az érzékekkel felfogható dolgokhoz hasonlítja a testvérség szó erejét, mint például az "illat a virágon" vagy a "barackvirágszín sejtelem a tájon". Ezáltal megjelenik a testvérség szépsége és ereje.
- A versben a testvérség gondolata a történelmi eseményekhez és politikai kontextushoz is kapcsolódik. A "szabadság s az egyenlőség álma" elbukott a történelem sodrában, de a testvériség még mindig fennmarad és hordozza magában az emberi kapcsolatok lehetőségét és reményét.
- A vers vége felé a költő hinni szeretne a testvériségben, és átható vágyat fejez ki a hiteles testvéri kapcsolatokra. Ez a vágy és hit nem csalóka álom, hanem valódi és létező lehetőség.
- A vers időben és történelmileg is elhelyezi magát a Háromság (szabadság, egyenlőség, testvériség) ideájával, ami a francia forradalom jelmondata volt. Ez a jelmondat a versben a testvériség örökségévé válik, amely az emberi kapcsolatokban és az áldozatkészségben él tovább, még akkor is, ha a világ körülötte összeomlik.

Ezen összefüggések alapján a vers a testvérség pozitív értékét és jelentőségét hangsúlyozza mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom keretein belül.

A vers természettudományos értelmezése a versben található kifejezések és szimbólumok elemzésén keresztül történhet.

1. Harmat a réten, illat a virágon, Barackvirágszín sejtelem a tájon:
Ezek a sorok a természet szépségére és az élet folyamatosságára utalnak. A harmat a réten és az illat a virágon az élőlények közötti kapcsolatot jelképezi, míg a barackvirágszín sejtelem a tájon azt sugallja, hogy még mindig vannak lehetőségek és új kezdetek a világban. Ezek a sorok arra utalhatnak, hogy a természettudományos felfedezések révén folyamatosan bővül és fejlődik az emberiség ismerete a világról.

2. A bebizonyult Lehetetlenségen és a vérrel mocskolt, őrült akaráson:
Ezek a sorok arra utalhatnak, hogy a felfedezések során az emberiségnek számos akadályt kell leküzdenie és kudarcokkal kell szembenéznie. Az emberi akarat és elszántság azonban képes áthidalni ezeket a nehézségeket és új ismeretekhez vezetni.

3. A Háromságból lobogó fehéren / Egyedül a testvériség maradt:
Ezek a sorok arra utalnak, hogy a vallások és politikai rendszerek meghajolnak a világ változása előtt, de a testvériség, az emberi kapcsolatok alapja, fennmarad és jelentősége továbbra is fennáll. Ez a testvériség lehetőséget ad az embereknek a közös cél elérése és az egymás iránti tisztelet megélésére.

4. Az egy álom nem csalóka álom:
Ez a sor arra utalhat, hogy a felfedezések és az új ismeretek hozhatnak reményt a világ problémáira és válaszokat találhatnak az emberi létezés nagy kérdéseire.

Összességében a versben megjelenő természettudományos elemek azt sugallják, hogy a természettudomány felfedezései és az új ismeretek segítséget nyújthatnak az emberiségnek a világ és az emberi kapcsolatok megértésében és fejlesztésében. A verse a legfrissebb természettudományos felfedezéseknek nem nyújt konkrét utalást, de hangsúlyozza az emberi kapcsolatok és a testvériség fontosságát a modern világban.

A vers teológiai szempontból a testvériség fogalmát helyezi középpontba. Az első sorban a legszebb szóként említett "testvér" szó mögött meghúzódik a keresztény tanítás szerinti testvériség, mely azt jelenti, hogy minden ember testvérünk egymásban Krisztus által. Ez a gondolat a bibliatudományban is megtalálható, hiszen a Bibliában többször olvashatunk arról, hogy Jézus tanítványait testvéreknek nevezi, például a Máté 12:50-ben: "Mert aki Atyámnak, aki a mennyekben van, akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én nővérem és az én anyám."

A versekben megjelenő "véren és családon túlnőő" testvér szó pedig az összes emberi kapcsolatokat átívelő spirituális testvériségre utal, amely a patrisztikus teológiának is megfelelő gondolat. A patrisztika idején nagy hangsúlyt kapott az egyházatyák által megfogalmazott testvériség a keresztény közösségben. Az a gondolat, hogy mindannyian testvérek vagyunk az Isten előtt, fontos alapelv volt a patrisztika idején.

A vers második felében a versszakban találhatóak olyan fogalmak, mint a "békeség" és a "boldogság", amelyek a közösségi élet és testvériség által teremtetik meg. Ez a gondolat a skolasztikus teológiához kötődik, amely az ember társadalmi természetét hangsúlyozza, és azt tanítja, hogy az ember a közösségen keresztül éri el a boldogságot és a beteljesülést.

Az utolsó két versszakban a testvériség fogalmát a történelem folyamán megtört kötelékekkel, bukással és romokkal hozza összefüggésbe. Ez a megközelítés egyfajta kritikai szemléletet tükröz, amely az emberi fejlődést és társadalmi változásokat figyelembe véve mutatja meg a testvériség fontosságát a világban.

Összességében a vers teológiai szempontból arra reflektál, hogy a testvériség fogalma a keresztény hit és az emberi kapcsolatok középpontjában áll. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai kiegészítik egymást, és rávilágítanak a testvériség fontosságára a vallási és filozófiai tradíciókban.