Hálát adok, hogy a világból
Oly kevés dolgot ismerek,
Hálát, hogy Párist sohse láttam,
S nem vonzanak a tengerek.
Hogy nem jártam a Rivierán,
És járni már alig fogok,
Hogy becsukódtak én előttem
Idejében a távolok.

Ó láttam így is, éltem így is,
Így is kínlódtam eleget.
A benyomások szertevitték,
S vissza nem hozták lelkemet,
Ugyan mit értem volna véle,
Ha még több darabra török?
S előlem milliónyi részlet
Födi el azt, ami örök.

Egy kutat ástam önmagamba,
Titokzatos, komor kutat.
Sötét vize pár rokon-árnyat,
S pár testvér-csillagot mutat.
Fölé akkora ég borul csak,
Amekkora tükrébe fér.
Sok lelki nábob kincse nem kell
Cserébe szegénységemér'.

Testvér-csillagot, rokon-árnyat
Vágyom ringatva tartani,
Nem kellenek új emberarcok,
Sem új világok partjai.
Elég nehéz tükrözni úgyis
Tisztán, amit az ég mutat,
S felásni, Isten tudja hányszor
A mindíg-beomló kutat.

Erdély ege, parányi égbolt,
Tündöklő testvér-csillagok:
Szegénységem kútperemére
Ragyogva ráhajoljatok.
Akármerre futnék el innen:
Napáldozat, naptámadat
Nem látna mást, mint csüggedt szárnyú,
Halálos fáradtságomat.

Új világok üzenetével
Uram, ne kísérts engemet.
Én láttam így is, éltem így is,
Így is küszködtem eleget.
A képek vad zivatarából
A lelkemet már menteném.
Be sok minden záporozott rám,
S milyen kevés lett az enyém!

E keveset add átölelnem,
És benne átfognom magam,
S halálom elfelednem benne,
S az életből, mi hátra van.
Hagyd haldokló lángokba kapni
Kék hegyeink lélekzetét,
S hagyd látnom egy harangvirágban
- Szent szegénységben: gazdagságban -
A mindenségnek végzetét.

Kolozsvár, 1924 március havában


Elemzések

Reményik Sándor A lelki szegénység dícsérete verse számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Magyar szépirodalom:
- Versformája a szonett, ami egy klasszikus magyar költői forma.
- Az érzelmek kifejezése, a líraiság, a személyes szubjektív élmények megjelenítése tipikus a magyar lírára.
- A versek témája a természet, a magyarság, az élet és a halál, amelyek gyakori témák a magyar költészetben.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- A versekben megjelenő személyes érzelmek és az egyéni hangvétel olyan költőkhöz kapcsolható, mint Emily Dickinson vagy Robert Frost.
- Az önmegismerés és az identitás kérdései, amik a versekben felmerülnek, szintén fontos témák a nemzetközi lírában.
- A versek egyszerűsége és tisztasága, valamint a természettel való kapcsolat a japán haiku formát idézi.

Összességében a vers magyar irodalomtörténetre jellemző lírai hangvétellel rendelkezik, ugyanakkor nemzetközi irodalmi összefüggésekben is értelmezhető. A versek egyszerre reflektálnak Reményik Sándor időszakának magyarországi kulturális környezetére, valamint kapcsolódnak a világirodalom általánosabb témáihoz és irodalmi formáihoz.

A lelki szegénység dícsérete című vers a természettudományos szempontból elsősorban a természet és az ember viszonyát, valamint az emberiség korlátait és vágyait boncolgatja. Az alábbiakban pedig részletesen bemutatom, hogy milyen összefüggéseket lehet felfedezni a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers első részében a költő hálát ad azért, hogy keveset ismer a világból. Ez az ismeretlen, felfedezetlen világ kapcsolódhat a mai kutatásokhoz, amelyek folyamatosan új dolgokat hoznak napfényre és bővítik az emberiség ismeretét. A Páris és a tengerek eltávolodása megmutatja az ember korlátait, hiszen míg a világ végtelenül nagy és sokféle dologgal teli, addig az ember csak egy meghatározott területen mozoghat és ismerhet.

A második részben a költő arról beszél, hogy bár sok benyomás hatással volt rá, de ezek nem hozták vissza a lelkét. Ez azzal a felismeréssel kapcsolódik össze, hogy a modern természettudományos kutatások és felfedezések bár megannyi információt nyújtanak, de nem feltétlenül vezetnek a belső boldogsághoz és megértéshez. Az információhalmaz gyakran elhomályosítja az örökkévalót, és csak múló pillanatok töredékeit tartalmazza.

A következő részben a költő a lelke mélyére ás, és azt mondja, hogy egy titokzatos, komor kutat akart ásnia önmagában. Ez a belső kutatás és önmegfigyelés a modern pszichológia és neurológia területével hozható összefüggésbe, amelyek felfedezéseik révén mélyebbeli megértést nyújtanak az emberi elme működéséről és a személyiség kialakulásáról. A testvér-csillagok és rokon-árnyak utalhatnak a génjeinkben hordozott információkra, amelyek azonosak lehetnek más emberekkel és más élőlényekkel.

A vers továbbá említi, hogy az égbolt fölöttünk képes tükrözni azt, amit az ég mutat. Ez a modern asztrofizikához kapcsolódik, amely a csillagokat, bolygókat, galaxisokat és az egész univerzumot vizsgálja. Az asztrofizika felfedezései és kutatásai segítenek megérteni a világegyetem működését és eredetét.

A költő a versben többször is Erdélyt említi, amelyet az égbolt testvér-csillagai ragyogva körülölelnek. Ez arra lehet utalás, hogy az ember kötődik a földhöz, és a természet közelsége boldogságot és gazdagságot jelent számára. A természettudományos kutatások arra irányulnak, hogy megőrizzék és megértsék a Földet és annak élővilágát, valamint megtegyék a szükséges lépéseket a fenntarthatóság és a környezetvédelem érdekében.

Végül, a vers zárásában a költő arra kéri az Urat, hogy adjon neki lehetőséget a keveset, ami az övé, átölelni és elfeledni benne a halált, valamint meglátni a mindenség végzetét egy harangvirágban. Ez az utolsó rész arra utal, hogy az ember vágyakozik a végső értelem, a boldogság és a cél megtalálása iránt. A modern természettudomány felfedezései, mint például a kvantumfizika és a kozmológia, segítenek rámutatni a világ és az ember helyére az univerzumban és a mindenség működésében.

Összességében, a "Lelki szegénység dícsérete" című vers természettudományos szempontból számos elemet és összefüggést tartalmaz a modern kutatásokkal és felfedezésekkel. A vers kiemeli az emberiség korlátait, az örökkévaló és múló pillanatok összeütközését és az ember vágyait a megértésre és a boldogságra.

Reményik Sándor "A lelki szegénység dicsérete" című versében a szerző a lelki szegénységét dicsőíti, és hálát ad azért, hogy kevés dologban érintkezett a világ dolgaival. Az alábbiakban bemutatom a vers teológiai szempontból való elemzését, különös tekintettel az összefüggésekre a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

Bibliatudományi szempontból a versben kiemelkedik a lelki szegénység témája. A szerző azt vallja, hogy kevesebb dolgot ismerni a világból jelentőségteljesebb lehet, mint számtalan benyomásra és tapasztalatra törekedni. Ez az állítás a Bibliában megtalálható lelki egyszerűség, az Istenre való összpontosítás és az anyagi világtól való elválás elveivel egyezik meg. Például Jézus az Örömhír (“Boldogok a szegények, mert övék az Isten országa.” – Lukács 6:20) és a Mennyei Atyára való hagyatkozás fontosságát hangsúlyozza. A vers tehát a bibliatudományban ismert elvekkel összhangban van, és a lelki szegénység dicsőítésére ösztönöz.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik a szerző introspektív kutatása önmagába. Az apostoli atyákhoz, például Ágostonhoz és Keresztény Kármelhez hasonlóan Reményik Sándor is azt jelenti, hogy az igaz öröm az ember belső világában található, az emberi lelket pedig csak az Isten iránti vágy tartja boldoggá és gazdagnak. A versben megjelenik az emberi hiábavalóság felismerése és a spirituális keresés rendkívül jellemző témája is. Azonban a szerző nem vár új világok üzenetére vagy új emberarcokra a boldogságához, hanem megtalálja az örömet a szűkösségében és a saját belső világában.

A skolasztika nézőpontjában az észjárás és a logika kerül előtérbe. A versben Reményik Sándor arról beszél, hogy egy kutat ástam önmagába, és az önmegvalósítás, azaz az önmegismerés fontosságát hangsúlyozza. Ez az önmegismerő út a skolasztikus gondolkodókhoz hasonlóan az igazságra való törekvésben mutatkozik meg. Az Újvilág-kutatással kapcsolatos szakaszban azonban a szerző azt mondja, hogy nem kísértené az Úrnak új világok üzenete. Ez a skolasztika öncepciójával egyezik, miszerint az embernek meg kell ismernie és elfogadnia a kézzelfogható Isteni kinyilatkoztatást (pl. a Bibliát és a katolikus egyház hagyományait), és nem keresgélnie más új üzeneteket. A skolasztika szerint az igazság elérhető a meglévő forrásokon keresztül, és a folyamatos vizsgálatok és kutatások helyett az embernek kell elfogadnia az isteni kinyilatkozást.

Ezen nézőpontok mellett más teológiai megközelítések is felmerülhetnek. Például a protestáns teológiában hangsúlyozzák az emberi teljesség igényét és a természetfölötti isteni kegyelem nem nyújtott teljesítést. Az ortodox teológia szintén hangsúlyt fektet az ember spirituális fejlődésének folyamatára, például a szentek által mutatott istentartó életre és az isteni kegyelem közösségére.

Összességében Reményik Sándor "A lelki szegénység dicsérete" című versében számos teológiai szempont megtalálható, amelyek összefüggők a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival. A szerző lelki szegénysége dicsőségét hangsúlyozza, belső világába való beavatkozásra törekszik és az igaz örömet az egyszerűségben találja. Ezek az elvek a keresztény teológia különböző ágazataival és elméleteivel összhangban vannak.