Égbeszökő karcsú kő-derekát
Ölelték véreskarú századok,
Ernyedten engedték el azután
S félve: dörgő robajjal dőlni fog.

De nem dőlt, megállt csorbítatlanul,
Csak árván maradt a török torony,
Mint dagály után üres csigaház
A tengerlátogatta homokon.

Úgy rémlik, engesztelő oszlop ez
Két testvérgyilkos sírhalma felett:
Szembejöttek a sors sikátorán,
S vívtak, míg mind a kettő elesett.

Körülöttük népek bozótja nőtt,
Azt öntözgette ez a balga vér,
A késő bánat árva oszlopán
Kereszt és félhold immár összefér.

Isten, Allah egyformán büntetett:
Meghalt Mátyás és meghalt Szolimán...
Mereng, mereng a méla minaret
A pécsi kórház csöndes udvarán.

Pécs, 1927 május


Elemzések

A pécsi minaret című vers természettudományos szempontból kevésbé releváns elemeket tartalmaz. A vers inkább történelmi és vallásos témával foglalkozik. Azonban, ha kitekintünk a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, néhány észrevételt tehetünk a verssel kapcsolatban.

A versben szereplő "égbeszökő karcsú kő-derekát" a minaretnek, illetve a történelmi koroknak a megjelenítésére utal. Természettudományos szempontból érdekes lehet megvizsgálni a kőzetek megőrzését és az épületeknek a természeti jelenségekkel, például erózióval vagy szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni ellenállását.

A versben említett "dörgő robajjal dőlni fog" a minaret elpusztulására utal, azonban a versíró időben hibázik, hiszen a minaret a mai napig áll. Ez a tény a régi építészeti technikák, anyagok és az épületek fenntartásával kapcsolatos természettudományos kutatásokkal lehet összefüggésben.

A versben szereplő "török torony" és a "tengerlátogatta homok" pedig a természet és az ember alkotta építészet találkozását jeleníti meg. A természettudósok által végzett kutatások és felfedezések napjainkban is foglalkoznak az ember által létrehozott műtárgyak és az életközösségek kapcsolatával.

Az utolsó sorban említett pécsi kórház csöndes udvara pedig újabb kapcsolódási pontokat kínálhat a természettudományra vonatkozóan. A kórházi udvar lehetőséget nyújt a természeti környezet és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára, valamint a zöld terek és a gyógyulás közötti összefüggések megértésére.

Összességében elmondható, hogy a vers természettudományos szempontból kevésbé releváns témákat dolgoz fel. Azonban a természettudomány és a kulturális elemek között számos kapcsolódási pont adódik, amelyeket a versen keresztül is érdekes vizsgálni és kutatni.

A vers elemzéséhez figyelembe vehetjük a következő irodalomtudományi szempontokat:

1. Stílus és forma: A vers egy hagyományos struktúrát követ, négy négy soros sztárokkal. A rímképlet ABCB, ami a versesek mellett összhangot teremt. A szótagszám és a hangsúlyok ritmikus eloszlása is hozzájárul a vers folyamatosságához és zeneiségéhez.

2. Témák és motívumok: A vers a pécsi minaretet rögzíti, amely a művészi kifejezés eszközévé válik. A minaret a múltat, a történelmet és a különböző kultúrák találkozását szimbolizálja. A versben a múlt összefonódik a jelen idősíkjával és a humánummal.

3. Kulturális kontextus: A vers a török-tatár idők Pécsen való hatását tárja fel. Az ott folyó csaták, valamint Mátyás és Szolimán halála említése az őszi kulturális és történeti hátteret mutatja. Emellett a vallási konfliktust is jelképezi, ahogy az oszlop két testvérgyilkos sírom fölött helyezkedik el, és a kereszt és a félhold együttesen jelenik meg a minaret tetején.

4. Metaforák és képek: A versben számos kép és metafora található. A minaretet megtestesítő karcsú kő-derekát az égbe szökve ábrázolja. A torony és a csigaház képe a múlthoz és az elhagyottsághoz kötődik. A "sikátor" kifejezés a sors vagy az élet keskeny ösvényét jelenti. Az oszlopot a késő bánat árvájaként és az etnikai kultúrák találkozásának színfalaként írják le.

5. Nyelvi eszközök: A versben használt nyelvi eszközök közé tartozik például az alliteráció ("égbeszökő karcsú kő-derekát") és a hasonlatok ("Mint dagály után üres csigaház"). Az ellentétek is fontosak a versben, például a véreskarú századok és az árván maradt torony között.

6. Intertextualitás: A versben nincsenek konkrét utalások más költőkre vagy művekre. Azonban az idő, a múlt és a nemzetek közötti feszültségek témája számos más irodalmi műben is megjelenik, például a háborús irodalomban vagy a posztmodern irodalomban.

A vers elemzése során a magyar irodalom mellett figyelembe vehetjük a nemzetközi szépirodalom területén is megjelenő témák és motívumok közül néhányat, mint például a háború és az összefonódó kultúrák. Továbbá az ehhez hasonló versekkel és témával kapcsolatos kapcsolatok is kiemelhetők, például az irodalmi művek egymáshoz való viszonya vagy az összehasonlító elemzések lehetősége.

A verselemzés során megvizsgáljuk a vers teológiai vonatkozásait, és rámutatunk az összefüggésekre a bibliatudomány, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokkal. A versben megjelenik a Pécsi minaret, amely egy emlék a múltból, a török uralom idejéből. A vers elején a költő írja, hogy a minaret "égbeszökő karcsú kő-derekát ölelték véreskarú századok", ami arra utal, hogy az idő múlásával a háborús idők és a küzdelmek megtörték és megviselték a minaretet.

A bibliatudomány szempontjából a vers összefüggéseket mutat a Biblia által bemutatott vérontás és háború témáival. A véreskarú századok és a testvérgyilkosság motívuma a Biblia által bemutatott emberi bűnre utal, amely a világ elkorcsosulásának és a békétlenségnek a jelképe. A versben említett Mátyás és Szolimán halála pedig két politikai vezető halála a történelemben, amelyek meghatározóak voltak az adott korszakban.

A patrisztika szemszögéből nézve a vers arra emlékeztet, hogy az idő múlása az emberi városokat és azok szimbólumait is elpusztíthatja. A versben megjelenő minaret az egykori török uralom jelképe, amely a kereszténység számára ellenségesként volt jelen. Ennek ellenére a minaret még mindig áll, csorbítatlanul, ami arra utal, hogy az idő múlása ellenére a hit ereje és az isteni kegyelem lehetőséget ad az emlékek és az identitás megőrzésére.

A skolasztikus nézőpontból a vers összevetést tesz keresztény és iszlám szimbólumok között. A kereszt és a félhold egyidejű jelenléte az oszlopon azt mutatja, hogy a két vallás együtt létezik és egymás mellett áll, a késő bánat árva oszlopán. Ez a jelenlét azt jelzi, hogy a múltban folytatott harcok és vallásháborúk idején is fennállhat a vallások közti párbeszéd lehetősége és a békés együttélés.

Más ötletként az is megvizsgálható, hogy a versben megjelenő minaret és a Pécsi kórház közötti kontraszt mit jelenthet. A minaret a múltba visz vissza, a török időket idézi fel, amikor az iszlám és a kereszténység ellentétei voltak. A kórház pedig a jelenre utal, ahol az emberek gyógyulnak és együttélnek a vallási különbségek ellenére is. Ez a kontraszt lehetőséget ad a múlt és a jelen összehasonlítására és a vallási tolerancia és béke fontosságának hangsúlyozására.

Összességében a Reményik Sándor A pécsi minaret című vers teológiai szempontból az emberi bűn és a háború témáira utal, és bemutatja az idő múlásának hatását az épített környezetre és az emlékek megőrzésére. A versben megjelennek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemléletek összefüggései is, amelyek a vallásos és politikai vonatkozásokra utalnak. Emellett más ötletek is felfedezhetők a költői alkotásban, amelyek a múlt és jelen összehasonlítását és a vallási tolerancia fontosságát hangsúlyozzák.