A levelet átnyujtja, s elköszön.
S ahogy búcsúzik, mintha mondaná:
Ami benne van, ahhoz nincs közöm.
Megy, hogy a nyári port, s a tél havát
Lerázhassa a szomszéd küszöbön.
Ahogy búcsúzik, mintha mondaná,
Nem érdekelhet egyéb engemet,
Mint utca, házszám, ajtó, emelet.
Csak kívülről látom a levelet.

Kezén világok iramlanak át.
Szerelmek égnek, és melódiák
Örvénylenek ezer pecsét alatt.
Neki pecsétet törni nem szabad.
A titkok végtelenjén átmegyen
Húnyt szemmel, házról-házra, csendesen.
Mosolyt fakaszt - és nincs érdeme benne.
Könnyet fakaszt - és nincsen vétke benne.
Vihart támaszt - és nem ő támasztotta.
Kegyelmet oszt - és nem ő osztogatta.

Olyan világtól idegennek tetszik,
És mégis olyan emberinek tetszik
E kéz, mely nem tudja, hogy mit cselekszik.


Stílusok

A postás pedig szótlanul hozza-dobta,
Sárga leveleket, és azok füstbe mentek,
Nem érdekelhet őt a tartalmuk,
Csak a házszám,ajtó,emelet.
A kezén újra és újra világok ragyognak,
Szerelmek lobognak és dalt zengetnek,
Az ő pecsétjeik alatt örvénylik,
Ő nem törheti meg azokat, nem szabad.
A végtelen titkok között húzzák végig
Házról-házra, csendben, holt szemekkel,
Mosolyt csalnak elő – nem is köszönhetek neki,
Könnyeket csal – nem vádolhatom érte.
Vihart támaszt – de nem ő a kovácsa,
Kezdetet ad – de nem ő osztogatta.
Furcsán idegennek tetszik az ő világa,
De mégis emberi kéz az övé,
Meg nem érti, amit művel és mit tesz.

Az úriember átnyújtja, majd hajt előre,

És miközben mentül távolabb szökik,

Elbúcsúzva, olyannyira világos,

Nem tartozik nekem semmi köze ahhoz, ami van benne.

Ellátogat a nyári porra és a téli hóra,

Hogy a szomszéd küszöbét lesöpörhesse.

És miközben búcsúzik, mondani kívánja,

Hozzám egyéb nem köthető,

Mint utcára, házszámra, ajtóra, emeletre.

A levelet csak kívülről látom.


Kezén világok csordulnak át.

Szerelmek égnek és dalok

Örvénylenek ezer pecsét alatt.

Ő nem szabadítja fel a pecséteket.

Az örökökre hűvösében szelíd lépteivel jár,

Házról-házra, haldokló szemekkel.

Mosolyt kell csalnia - de nincs tévedése.

Könnyeket kell csalnia - de nincs bűne.

Vihart kavarnia kell - de ő nem szította fel.

Kegyelmet kell szórnia - de ő nem osztotta.


Olyannyira idegennek tűnik ettől a világtól,

De mégis olyannyira emberinek tűnik

Ez a kéz, amely nem tudja, mit tesz.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem hozható összefüggésbe a mai legfrissebb felfedezésekkel, ugyanis teljesen más témát dolgoz fel. A vers inkább a postás szerepét és tevékenységét mutatja be, hogy hogyan szállítja a leveleket és milyen érzelmekkel végezze a munkáját. A természettudomány talán csak háttérként jelenik meg a versben, például a nyári port és a tél havát említve, ami a változó évszakokra utal. Viszont a vers fókusza inkább a postás szerepén és cselekedetein van, amelyekkel emberi kapcsolatokat teremt.

A vers bemutatja a postás szerepét és feladatait, valamint a benne rejlő összetett jelentést. A postás itt egy átlagos ember, akinek nincs köze a levelek tartalmához, csak átadásukkal és kézbesítésükkel foglalkozik. A költemény hangsúlyozza azt a tényt, hogy a postás a levelek hordozójaként sok információval találkozik, de maga nem rendelkezik ezeknek az információknak a jogosultságával vagy hatalmával.

A vers szól a postai levélküldés hagyományos módjáról, amely a személyes üzenetek továbbítására szolgál. Emellett arra is rámutat, hogy a postás sok titkot őriz, amelyeket nem szabad feltárnia vagy megszegnie. Ez közvetíti a levél és a posta intézményének hiteleségét és megbízhatóságát.

A verselemzés során érdemes megvizsgálni a postás szerepét, mint közvetítőt a magyar és nemzetközi szépirodalom területén. A postásnak fontos szerepe volt a romantikus időszakban ívelt levelezések továbbításában, amelyek híresek voltak a szerelmi vallomások, versek és gondolatok közlésére. A postás lehetőséget nyújtott a költőknek és íróknak arra, hogy üzeneteiket eljuttassák másokhoz, így hozzájárulva a szépirodalmi alkotások terjesztéséhez és hatásához.

A verselemzésnek továbbá fel kell hívnia a figyelmet a postás szerepének változásaira a digitális korban. A levelezés eltolódott az online platformokra, például az e-mailre és a közösségi médiára, amely radikálisan megváltoztatta a kommunikációs szokásokat és csökkentette a hagyományos postai levelek számát. Ez azt jelenti, hogy a postás szerepe és relevanciája csökkent a modern irodalomban.

A versben bemutatott postásfigura képes egyaránt jelképezni a közösségi és a magányos jellemvonásokat is. Aki hordozza és elosztja a leveleket, de maga lehet párkapcsolatban (romantikus), de el is szakadhat a külvilágtól vagy érdeklődésétől.

A költeményben megszólaltatott postásfigurának nincsen igazi személyisége, csak egyáltalán hasonlít az emberekre. Egyidejűleg idegennek és emberinek is tetszik. Ezzel a költő rámutat arra, hogy a postás a mindennapi életünkben közelebb áll hozzánk, mint gondolnánk. Ugyanakkor, emberi érzések hiányában létezik csak mint hatékony, megbízható közvetítő.

Ezenkívül a költemény hangsúlyozza a postás viselkedését és cselekedeteit. A postás a munkájában önmagával foglalkozik, nem érdekli, hogy mi van a levélben, csak a küldő és a címzett közötti fizikai kapcsolatot biztosítja. Az ő feladata a levelek kézbesítése és átadása, amelyet nem fontsolgat túl mélyen.

Ez a vers a postások mindennapi munkáját és szerepét mutatja be Irodalomtudományilag elemzve a verset, láthatjuk, hogy a postás egy fontos szereplő a szépirodalomban, aki segít a történetek és üzenetek továbbításában.

A vers teológiai szempontból elemzve, több aspektusra is ráfókuszálhatunk. Az alábbiakban bemutatom az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, valamint egyéb értelmezéseket is felvázolok.

Bibliatudomány:
A bibliatudomány a Biblia szövegének, szerkezetének és környezetének tanulmányozásával foglalkozik. Ebben a versben nem található közvetlen hivatkozás vagy utalás a Bibliára, azonban az elemzés során megfigyelhető, hogy a postás szerepe és viselkedése hasonló lehet egy küldöttnek, aki az Isten igéjét hozza az embereknek. A bibliai próféták is küldetést teljesítettek, és Isten üzenetét közvetítették az embereknek. A postás tehát hasonló módon közvetíti az üzenetet, és a verselemzés során ez az összefüggés felidézhető.

Patrisztika:
A patrisztika az első középkori keresztény írók és gondolkodók tanításait vizsgálja. A versben megjelenik a postás alázata és önmegtagadása azáltal, hogy nem érdeklődik a levél tartalma iránt, csupán egy eszköz számára az üzenet továbbítása. Ez összhangban van a patrisztika tanításaival, amelyek a keresztény életben az önmegtagadást, alázatot és az Isten akaratának elfogadását hangsúlyozzák. A postás figyelmét nem vonzza sem a szerelmek, sem a zene, sem pedig a titkok, hanem csakis a levél kézbesítése. Ez a fajta elkötelezettség és engedelmesség példázza a keresztény hozzáállást.

Skolasztika:
A skolasztika a középkori teológiai gondolkodás egy irányzata, amely az értelem és a hit összefüggéseire összpontosított. A versben megfigyelhető, hogy a postás cselekedetei és a vele kapcsolatos fogalmak (pl. ördögi döntések, megszerezhető erények) hasonlóan reflektálnak a skolasztika értelmezéseire. A postás cselekedetei kifinomultak és pontosak, és nem hoznak létre semmilyen tudatosságot, értelmet vagy érdemi változást benne. Úgy tűnik, mintha csak egy gépezet lenne a levél kézbesítésében, és nem rendelkezne szabad akarattal vagy felelősséggel. Ezek a gondolatok összhangban vannak a skolasztika elképzeléseivel, amelyek hangsúlyozzák a predestinációt, a szükségszerűséget és az emberi akarat korlátait.

Egyéb értelmezések:
A vers az ember és Isten kapcsolatáról is szólhat. A postás jelenik meg közvetítőként az ember és Isten között. A postás képes olyan hatásokat kiváltani, mint a mosoly vagy a könny, de maga az okozó egy magasabb erő. Ez hasonló az Isten és ember közötti kapcsolathoz, ahol az emberek tapasztalhatják Isten jelenlétét és hatását a világban, de az okozó Isten maga.

A vers többféle értelmezést engedélyez teológiai szempontból. A fentieken kívül más nézeteket is lehet megfogalmazni, például a szolgálatról, alázatról és a küldetés fontosságáról is szólnak a sorok. A vers sokféleképpen értelmezhető, és a vallásos és teológiai tartalmak érzékenyen vannak jelen benne.