A kiskőrösi magyaroknak

A bölcsőjéhez invitáltatok.
Eljöttem, vezetett a csillaga,
De én se bölcs, se király nem vagyok.
Se aranyom, s myrrhám, se tömjénem,
Se hangom már, hogy fennszóval dícsérjem,
A lábam véres, üres a kezem,
Sosem élt életemet keresem,
Nyomomban rabföld sóhajtása rezdül,
Nyögő erdőkön loholtam keresztül,
Lelkemben Erdély avarja zizeg,
Én ott nem bölcsőt, de sírt őrizek.

A bölcsőjéhez invitáltatok,
A sírja tájékáról jöttem én,
Sírtól bölcsőig be hosszú az út,
Én elfáradtam már az elején.
Mit adjak nektek? Mit adjak Neki?
Mögöttem még az erdő rémei,
Nem csalogány szól, - csak bagoly huhog...
A bölcső előtt most leborulok.
Bár bölcső-jelkép szokatlan nekem,
Temetők vándorának: idegen.

A bölcsőjéhez invitáltatok.
Engedjétek, hadd nézzek bele hát,
Hadd lássam benne beteg szemmel is
A magyar tavaszt, a csuda-csírát,
Az égigcsapó hármas csuda-lángot:
Ifjúságot, szerelmet, szabadságot.
Hadd merengjek a bölcsője felett,
S nézzem benne nagy ellen-képemet.

Az ifjúság? Én öregen születtem,
Erdélyben ősz volt, - őszült a világ,
A nagy lombhullás poétája lettem.

A szerelem? Az övé roppant rózsa,
Az enyém kicsi, dérütötte bimbó:
Lehullt, mielőtt kinyílhatott volna.

S a szabadság? Ő letört minden gátat,
Gátszakadásként jött rá a halál.
Én: mint a "lassan fogyó gyertyaszál".

A bölcsőjéhez invitáltatok.
Ti őrizzétek a bölcsőt tovább.
Én visszamegyek, és tüzet viszek,
Lopott tüzet a Királyhágón át.

A bölcsőjéből loptam a tüzet,
De nekem ez a tűz csak arra kell,
Hogy húnyó fáklyám rajta gyujtsam fel,
És ott, a sírja felett égjek el.

Pécs, 1927 június


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva az alábbi témákra és összefüggésekre térhetünk ki:

1. Csillagok: A vers első sorában említést tett "csillaga" vezetéséről. Ez utalhat a csillagászati megfigyelések és kutatások fontosságára a navigációban és a tájékozódásban.

2. Földrajzi jellemzők: A versben többször utalás történik a helyekre, mint például Erdélyre és a Királyhágón át vezető útra. Ez arra utal, hogy a földrajzi ismeretek és a táj ismerete fontos szerepet játszhat a költő életében és alkotásaiban.

3. Természeti jelenségek: A versben szerepelnek természetes jelenségek, mint például az erdő rezdülése vagy a baglyok huhogása. Ezek a természettudomány legfrissebb felismeréseivel kapcsolatban említhetők, hiszen a környezettudomány és az ökológia kutatásai során pont ilyen jelenségeket tanulmányoznak.

4. Növények és évszakok: A költő beszél az ősz lombhullásáról és a nyílás előtt lehullott rózsabimbóról. Ezek a természeti körforgás jelenségeivel kapcsolatosak, ami a biológiával és az ökológiával hozható összefüggésbe.

5. Életciklus: A költő az ifjúság, a szerelem és a szabadság témáit érinti a versben. Ezek mind olyan témák, amelyeket a pszichológia és a fejlődéstudományok vizsgálnak, és amelyekkel kapcsolatban sok új felfedezés történt az utóbbi időben.

Ezek a felfedezések és összefüggések a mai természettudományhoz kapcsolódnak, és hozzájárulnak a vers jobb megértéséhez a szöveg kontextusában.

A vers teológiai szempontból a szentírások és a vallási hagyományok központi témáit érinti. A bölcső és a sír az emberi élet két végpontját jelképezi, így a vers általánosan reflektál az élet és halál kettősségére. Az élőknek szóló meghívás ellenére a költő választja a sír felé vezető utat, mert úgy érzi, hogy ő maga már a halálhoz közel áll.

A bibliatudomány nézőpontjából a vers hangsúlyozza az emberi végességet és a halandóság tényét. Az emberi élet kétségbeesett keresése és fájdalmas utazása az élet és halál határán érzékelteti az emberi sors központi problémáit. Emellett a vers az öregedés, az elkövetett hibák és elveszett lehetőségek érzését is megtestesíti.

A patrisztika szempontjából a vers hivatkozik a keresztény hit alapjaira és az emberi lét mélységeibe hatol. A költő az ifjúságától fosztva érzi magát, és ez a hiányosság vallási szimbólummá válik, mivel az igazi ifjúságot, szerelemet és szabadságot csak Istenben találhatja meg.

A skolasztika nézőpontjából a vers az emberi kudarcot és gyengeséget hangsúlyozza, valamint az ember önmagába vetett hitét és képességeit kérdőjelezi meg. A költő csak egy "lassan fogyó gyertyaszál" a világban, aki elfogadja annak korlátait és az életében felmerülő veszteségeket.

Más nézőpontok szerint a vers a magyar identitás érzetével és a történelmi sors nehezedő terheivel foglalkozik. Az erdélyi származás és a magyar kultúra szimbólumai megjelennek a versben. A bölcső jelképezi a kezdetet és az ifjúságot, míg a sír az öregkort és a tudati végességet testesíti meg. A költő vállalja a történelmi terheket és az ősi hagyománnyal való kapcsolatát, miközben továbbviszi a magyar kultúra lángját.

A vers Reményik Sándor A sírtól a bölcsőig című művéből származik, amely a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb verse. Irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre lehet figyelni a magyar és a nemzetközi szépirodalomban:

1. Formai jellemzők: A vers rímes struktúrával és ritmikus sorokkal rendelkezik. Ez a költői eszköz kifejezésre juttatja a vers hangulatát és mondanivalóját. A rímelés a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakori eszköz, amely befolyásolja a vers élményszerűségét.

2. Témák és motivációk: A versben megjelenő témák és motivációk, mint például az öregség, a szeretet, a halál és a szabadság, jellemzőek a magyar és a nemzetközi szépirodalomban. Ezeket az általános emberi tapasztalatokat a költő egyéni élményeivel és látásmódjával színesíti.

3. Szimbolikus elemek: A versben számos szimbolikus elem található, például a bölcső, ami a hagyományos életciklust jelképezi, és a sír, ami a halált és az elmúlást jelenti. Az ilyen szimbólumok jellemzőek a magyar és a nemzetközi szépirodalomban, és hozzájárulnak a versek mélyebb értelmezéséhez.

4. Nyelvi eszközök és képek: A vers gazdag nyelvi eszközöket használ, mint például a hasonlatok, metaforák és szójátékok. Ezek az eszközök erősítik a költői kifejezést és a vers hangulatát. A magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakran alkalmazott stílusjegyekről van szó.

5. Ideiglenesség és öröklét motívuma: A versben Reményik Sándor megfogalmazza örök értékek jelentőségét és az idő múlásának hatásait. Ez a motívum jellemző a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is, és gyakran reflektál az emberi élet múlandóságára és az elmúlásra.

Ezek a lehetséges összefüggések, amelyeket a vers irodalomtudományi szempontból felvet. Természetesen még további elemzések és szempontok is érdekesek lehetnek, attól függően, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a verset.