Akarom: fontos ne legyek magamnak.

A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.


Elemzések

A Reményik Sándor által írt "Akarom" című vers egy olyan teológiai szempontból is értelmezhető alkotás, amely kifejezi az alázat és a szolgálat fontosságát. Az alábbiakban a bibliai tudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is kitérek.

Bibliai tudomány szempontjából a versben megjelenik az alázat és a szolgálat jelentősége. A versben számos olyan kép jelenik meg, amelyek által példákat kapunk arra, hogyan lehetünk mások számára fontosak. Az első versszakban például a falban lévő tégla, az ekevas és a szél olyan képek, amelyek azt mutatják, hogy a fontosságunk nem elsősorban saját érdemünknek köszönhető, hanem annak, hogy mások számára szolgálunk és segítünk.

A patrisztikában és a korai egyházatyák gondolkodásában is hangsúlyosan jelen van az alázat és a szeretet. A versben megjelenő képek, mint a kendő, a csend és a simogató kéz mind alázatot és szeretetet sugallnak. Az alázatosság és mások szolgálata fontos etikai értékek voltak a korai keresztény közösségekben, és ezeket az értékeket a vers is megjeleníti.

A skolasztika, vagyis a középkori teológiai gondolkodás is kapcsolódik a vershez. A versben megjelenő képek, mint az üzenetet szállító drót és a tutaj, amely folyókon átviszi az embereket, arra utalnak, hogy nem csupán mi magunk vagyunk fontosak, hanem az, amit cselekedeteinkkel és szolgálatunkkal másoknak adhatunk. A középkori teológusok gyakran foglalkoztak azzal, hogy hogyan tehetjük jobbá és boldogabbá az emberek életét, és ez a vers is ezt a problémakört érinti.

Összességében a "Akarom" című vers teológiai szempontból az alázat fontosságát hangsúlyozza, és arra bátorít, hogy ne magunkra figyeljünk, hanem mások szükségleteit helyezzük előtérbe. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjairól is beszélve kiderül, hogy ezek az értékek fontosak voltak a keresztény hagyományban, és a vers is a vallási és etikai értékek közvetítésére törekszik.

A vers egyszerűbb lírai műfajba sorolható, Reményik Sándor költő alkotása. A költő által megfogalmazott vágyak és vágyott identitás jellemzik a verset. Az alábbiakban elemzünk néhány lehetséges összefüggést mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Magyar irodalmi kontextus:
- Az "Akarom" című vers tipikus lírai műfajba sorolható. Az ilyen művek a költő személyes érzéseit, vágyait, vagy gondolatait fejezik ki.
- Reményik Sándor a 20. század első felének jelentős magyar lírikusa volt. Az ő verseit leginkább lelki tartalmú, szigorú szerkezetű, szimbolikus nyelvű alkotások jellemzik.
- A versben megjelenő vágyak, hogy a költő fontos legyen másoknak, hogy egy értékes dolog része lehessen, a magyar irodalmi tradícióban is gyakran előforduló témák.

2. Nemzetközi szépirodalmi kontextus:
- A versben megjelenő vágy, hogy mások életét jobbá tegye, a hősökké válás vágyának széles körben megtalálható motívuma.
- Az "Akarom: fontos ne legyek magamnak" gondolat a buddhista filozófiával is összekapcsolható, amelynek központi elve, hogy a személyes vágyakról való leszokás és a mások boldoggá tétele vezethet a megvilágosodáshoz és az igazi boldogsághoz.
- A magányosság, a vágy a másokhoz való tartozásra és az identitás keresése a modern és kortárs irodalomban gyakran előforduló témák. Ezen a téren olyan írók és költők művei kapcsolódhatnak a vershez, mint Franz Kafka, Samuel Beckett vagy T. S. Eliot.

Ami a költői eszközöket illeti, a versben fellelhetők a következők:
- Halmozás: A költő sok különböző dologként kíván megjelenni, ami az erős vágyak és az identitáskeresés kifejezésére szolgál.
- Szimbólumok: A versben megjelennek olyan szimbolikus képek, mint a végtelen fal, a tégla, a kalász, a szél, a kéz, a pillák, a délibáb, a folyó, a hegedű stb., amelyek segítenek a költő vágyainak és érzéseinek kifejezésében.

Összességében Reményik Sándor "Akarom" című verse lírai műfajában, erős vágyakkal és identitáskereséssel foglalkozik. A magyar és a nemzetközi szépirodalomban is sok hasonló témájú és motívumtól áthatott művet találhatunk.

A vers első sorában Reményik Sándor azt mondja, hogy fontos ne legyen önmagának. Ez összefügghet a pszichológia és az emberi viselkedés kutatásaival, amelyek azt mutatják, hogy az emberek boldogabbak és elégedettebbek, ha nem csak önmagukra összpontosítanak, hanem másokat is figyelembe vesznek és segítenek nekik.

A második sorban a végtelen falban lévő téglaként való létezés összefügghet a modern fizikával és az univerzum végtelenségével kapcsolatos felfedezésekkel. A folytatásban, amikor a lépcső változik és valaki más által halad fel, ez arra utalhat, hogy az emberiség folyamatosan halad és fejlődik a tudományban és technológiában.

A következő sor a földbe ásott ekevasról beszél, és annak fontosságáról, hogy a kalász nem az ő érdeme. Ez összekapcsolható az agrártudománnyal és a termesztési technikákkal, amelyek lehetővé teszik a jobb és hatékonyabb növénytermesztést.

A következő sorok a szélről és a virágról beszélnek, ahol a szél hordja a magot, de nem bontja ki a virág szirmait. Ez összefügghet a növények nemi reprodukciójával és azt mutatja, hogy az emberi beavatkozás nélkül is megtörténik a természetes beporzás.

A következő szakaszban a vers a kendőről és a csendről beszél, amelyek mindig enyhülést adnak. Ez összekapcsolható a pszichológia és a stresszkezelés kutatásaival, amelyek kimutatták, hogy a relaxáció és a csend segít a mentális egészség megőrzésében.

A kézről és annak simogatásáról való beszéd pedig az érintés és az emberi kapcsolat fontosságával kapcsolatos. Az érintés fiziológiai hatásai és a szeretetteljes érintés jótékony hatásai is kutatási területek a pszichológiában.

A következő sorok a fáradt pillákról és az álomról beszélnek, ami összekapcsolható az alvástudománnyal és az alvászavarok kutatásával. Az alvás és az álmodás még mindig rejtély számos szempontból a kutatók számára, és a vers ezt a témát is érinti.

A következő szakasz a délibábról beszél, ami egy optikai illúzió és összekapcsolható a látásérzékeléssel és az optikával. Ezután a vers a föld szíve mélyéről és a drótokon át küldött üzenetről beszél, amelyek a világítótestek közötti kommunikációra utalhatnak, amit a modern asztrofizika kutat.

Végül a vers a tutajról és a hegedűről beszél, amelyek a természeti elemekkel és a művészettel kapcsolatosak. A vízre visznek és a művészhez kapcsolódnak, ami a kreativitás és a művészi kifejezés kutatásával foglalkozik a modern kultúrán belül.

Összességében a vers számos természettudományos szempontból kiemelkedő témát érint, beleértve a pszichológiát, a fizikát, az agrártudományt, a növénybiológiát, az érintés szerepét, az alvástudományt, az optikát, az asztrofizikát és a kreativitást.