Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon,
S szívembe egyszer az a béke szállna,
Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: -
Előbb elzárnám a láda fiába.
Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett,
Trónolnék vele a világ felett.
Nagy-óvatosan körültapogatnám:
Hogy hát igazán, igazán nem álom?
Nem riasztja el első mozdulásom?

De aztán végigvinném a világon:
Testvér, testvérem, rokonom, barátom,
Itt, itt a béke, itt van aranytálon!
Itt, itt van mindennek a megoldása,
Szűnjön szívetek szünetlen sírása!

És elrendeznék mindent olyan szépen:
Nem volna sokkal szebb az üdvösségben.

1925


Elemzések

A vers első sorában említett "Csoda", valamint a béke, a szomjúság és az álom motívumai természettudományos szempontból is értelmezhetőek. A Csoda könnyű szárnyon való eljövetele utalhat a tudományos fejlődésre, amely újabb és újabb csodákat hoz az emberiség számára.

A béke fogalma szorosan kapcsolódik a természettel való harmóniához. A mai természettudományok meghatározó felfedezései, mint például a kozmológiai megfigyelések, az ökológiai kutatások vagy az agykutatás eredményei, mind azt mutatják, hogy az embernek szüksége van a természetes környezettel való kapcsolatra és az azt megelőző békeállapotra.

Az álom is érdekes aspektus lehet a vers értelmezésében. A modern agykutatás felfedezései rávilágítanak az álmodás folyamatára és jelentőségére. Az álmodásban számos biológiai, kognitív és érzelmi folyamat játszik szerepet, és ezekkel kapcsolatban még mindig megannyi felfedezésre várunk a mai természettudományban.

A vers második részében a világjárás és a béke összekapcsolásával a szerző az emberi kapcsolatrendszerekre utal. A modern hálózatkutatás, a szociálpszichológia és az antropológia számos tanulmánya rávilágít a társadalmi kapcsolatok fontosságára és a békés együttélés lehetőségére.

A vers záró részében a szerző arra utal, hogy a megoldás mindennek a béke és a rend elérése lenne. Ez a gondolat meghallgatja a természtudományok jelentős felfedezéseit, például a környezetvédelem területén az ökoszisztémák fenntarthatóságát vagy az orvostudományban a betegségek gyógyítását.

Összefoglalva, a vers számos olyan elemet tartalmaz, amelyek összefüggésbe hozhatók a mai természettudományos felfedezésekkel. A Csoda, a béke, a szomjúság, az álom, a világjárás és a megoldás fogalmai mind azt mutatják, hogy a természettudományos kutatások révén egyre több megértést nyerünk a világ működéséről és az emberi élet alapvető kérdéseiről.

A vers Reményik Sándor költőtől származik, és Az én békességem címet viseli. Az 1925-ben íródott vers egy belső hangot tükröz, amely a költő vágyakozását és reményét fejezi ki a béke és az üdvösség után.

Maga a vers szerkezete rímelő csoportokra oszlik, amelyek a sorok között ismétlődnek. Ez a versfelépítés és a rímelés segíti az olvasót, hogy elmerüljön és magával ragadja a vers hangulata.

A vers első szakaszában a költő vágyakozását és kételyeit fejezi ki. A Csoda metaforikus elemként jelenik meg, amely a béke és az álmokhoz való kapcsolódást jelenti. A What Ember throning a világ felett ismét egy képzet, amely azt sugallja, hogy a béke minden határon és korláton túl megtalálható. Ez a belső béke vágya az emberi tapasztalatok által riasztja el a költőt. A szavakat tűnődve és körültapogatva használva az olvasó azonosulni tud a szereppel és a költők kétségeivel.

A vers második szakaszában a költő a béke gyógyító erejét hirdeti. Testvér, testvérem, rokonom, barátom sorral a költő minden embert megszólít, és arra buzdítja őket, hogy megtalálják ezt a békét. Az aranytál metaforikus képe az üdvösség és a boldogság szimbóluma. A költő az üdvösség megoldását kínálja a sorokban megjelenő szívetek szünetlen sírása kifejezéssel. Ezzel utal a külső háborúk, fájdalmak, lélek mélyreható rapto-n keresztüli megoldására.

A vers harmadik szakasza a költő álmodó és organikus megközelítését mutatja. Elrendeznék a dolgokat olyan szépen sorokkal a költő azt sugallja, hogy a békesség és az üdvösség tökéletes harmóniával jár együtt. Ez a szép organikus felfogású közösség érzése lehetőséget kínál a konfliktusok megoldására és a béke kialakítására mind a magánéletben, mind a társadalomban.

Irodalomtudományi szempontból a vers Reményik Sándor egyik jellegzetes műve, ahol a költő személyes érzéseit és vágyait fejezi ki lírai formában. Az átvitt értelemben vett metaforák és az ismétlődő struktúra segítik a versélményt és a történetmesélést. Az én békességem a Reményik Sándor műveinek szerves része, és az író egyéni stílusának és témáinak közvetítésére szolgál.

Reményik Sándor Az én békességem című versének teológiai szempontból történő elemzéséhez először is érdemes megvizsgálni a vers kezdő részét, ahol a Csoda és béke motívuma jelenik meg. A Csoda könnyű szárnyon érkezik, és a szívbe szállva áldott béke formájában jelenik meg. Ez a béke az, amire a költő nagyon vágyik, szomjazza, azonban mielőtt beengedné az életébe, elzárná a ládába. Ez a kép többféleképpen értelmezhető teológiai aspektusból.

Az egyik lehetséges értelmezés az emberi természet bűnös volta, az emberi lélek hajlamossága a rosszra. A láda a költőnek a bűnbeesésre és romlásra hajlamos emberi természetére utalhat, amelyben a békétől való félelem és bizalmatlanság érzése kap helyet. A béke gyönyörűséges lehetőség, de az emberi természet hajlamos elutasítani és elzárni azt.

Egy másik értelmezés az, hogy a Csoda és a béke itt Jézusra és a krisztusi béke élményére utal. A láda a szívünk, ahol a béke megtapasztalása rejtve van. A költő tűnődései, óvatos lépései arra utalnak, hogy a béke valóban valóságos-e, nem-e csupán álom vagy illúzió. Az emberi természet miatt azonban kétkedve fogadjuk ezt a lehetőséget, és keressük az igazi béke biztosítékokat.

Ezeket a teológiai összefüggéseket azonban figyelembe véve is, a vers más irányultságokra is utalhat. A bibliatudomány a bibliai szövegek kritikus elemzésével foglalkozik, és lehetne azt is vizsgálni, hogy milyen bibliai motívumok jelennek meg ebben a versben, és hogyan kapcsolódnak a béke témájához.

A patrisztika és a skolasztika pedig az egyházi atyák és a középkori egyházi gondolkodók tanításait és filozófiai rendszerét vizsgálja. Ezeknek a teológiai irányzatoknak a nézőpontjaira is lehet reflektálni, például az üdvösség és a megváltás kérdéseiben, amelyek a versben is felmerülnek. Az üdvösség szimbolikus jelentősége is vizsgálható lenne, hogy hogyan kapcsolódik a béke élményéhez.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból több irányból is elemzhető. A Csoda és béke motívuma, a láda szimbolikája és a versben megjelenő üdvösség kérdése mind-mind teológiai értelmezést kínálnak a versben rejlő gondolatokra. Az elemzés során a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is reflektálva tovább lehet bővíteni az értelmezés lehetőségeit.