"Az építészet megfagyott zene."

Apámban a muzsika megfagyott.
Nem lírizált. Arányok érdekelték,
S nyugodt vonalak, egyszerűk, nagyok.

Az én fejembe, bárhogy erőltették,
Nem ment a számtan s geometria.
Álom-part felé hullámzott a vérem,
És költő lett az építész fia.

Sokáig azt hittem, a dal egészen
Anyám lelkén át sugárzott belém,
Tűzhely-oltáron feláldozott vére
Lappangó cseppje minden költemény.

A nem sejtett apai örökségre
Eszméltet most mások ajkán a szó:
"Bár lelke lágy, a verse vas-szilárd,
Nem áradozó, nem is olvadó
Ő az építők fajából való."

Én építész!... a versek építésze!...
Apám, nézd titkos törvényét a vérnek:
Oly távoleső mesterségeink
Valahol látod, mégis összeérnek.

Való igaz: én is csak építettem,
Egy-egy sor vas-traverzét róttam át
A vers-épületen, - és megvetettem
A fölösleges ornamentikát.

Való igaz: mindíg volt alapom,
A mélybe ástam szigorú falat.
Úgy hágtam emeletről-emeletre,
S szerettem a nagy, nemes vonalat.

Való igaz: mindíg volt teteje
Költeményemnek - s néha tornya is,
S nem játékból, de azért építettem,
Hogy lelkek lakhassanak abban is.

Való igaz: bennem sem olvadott
Egészen fel a megfagyott zene.
De vámon vesztve, réven nyertem én,
S versem gátja lett versem ereje.

Én építész... a versek építésze...
Örvénylő, mély törvénye van a vérnek:
Új formát ölt és más dimenziót...
Apám, köszönöm ezt az örökséget.

Kolozsvár, 1927 január


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz konkrét információkat vagy felfedezéseket, mégis néhány eleme kapcsolódhat a mai természettudomány legfrissebb eredményeihez.

Elsőként érdemes megemlíteni, hogy a versben az apa, aki építész, a lírától eltérő művészeti ággal foglalkozik. Ez arra utalhat, hogy a természeti törvények, például az arányok és vonalak érdeklik, ami az építészetben központi szerepet játszik. Ez a perspektíva összefüggésbe hozható a mai építészeti tervezés során alkalmazott technikákkal és meglátásokkal, amelyek a természeti törvények felhasználására és az egyszerű, nagyvonalú formákra összpontosítanak.

A versben a költő, aki az építész fia, megemlíti, hogy nehezen mentek neki az aritmetika és a geometria. Ez utalhat a genetikára és az öröklött tulajdonságokra, amelyek hatással lehetnek a szemléletmódra és a kreatív képességekre. A kutatások szerint bizonyos mentális képességek és kreativitás génjei örökölhetők, és ezek hatással lehetnek a valaki kreatív hajlamaira és érdeklődési körére.

Az apa örökségéről szólva, a versben megjelenik annak a lehetősége, hogy a költőben is öröklődik az építészeti hajlam. Ez a mai tudomány szerint összefüggésbe hozható azokkal a kutatásokkal, amelyek az öröklött tulajdonságok és hajlamok hatását vizsgálják a kreativitásra és művészetre.

Összességében a vers nem közvetlenül kapcsolódik a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, hanem inkább a költő és az építészet közti kapcsolatot és az öröklés szerepét mutatja be. Azonban, néhány eleme felveti a genetika és az öröklött tulajdonságok szerepét a művészetben és a kreativitásban, amelyeket a mai természettudományos kutatások is vizsgálnak.

Reményik Sándor "Az építész fia" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A vers első sorában Reményik megállapítja, hogy az építészet "megfagyott zene". A költő apjában a muzsika megfagyott, tehát az építészet és a zene közötti kapcsolatot szemlélteti.

Az első strófában a költő apját érzékelteti. Az apa nem lírizál, azaz nem foglalkozik a lírai kifejezésmódokkal, hanem a geometrikus arányok és egyszerű, nagy vonalak érdeklik Őt. Ez az egyszerűség és a pontosság alapvető eleme a skolasztikus gondolkodásnak, amely a középkori katolikus egyházban dominált.

A második strófában a költőről és az apjáról beszél. A költő fejébe nem ment a számtan és a geometria, inkább a költészet és az álom felé húzott. Ez a lírai költészet és az intuíció jellege a bibliatudomány iránt is érdeklődő patrisztikusokat juttathatja eszünkbe.

A harmadik strófában a költő a szülők összefüggéseire, az apaitalizmusra utal, és arra a sejtetésre, hogy az apjától kapott örökség az építész szakma. Ez az összefüggés a patrisztika művelői számára különösen fontos, akik az egyházi hagyományokat öröklött tudásként tekintették.

Az utolsó strófában a költő magáról beszél, mint az építész fia, aki a versek építésze is. Megjegyzi, hogy mindig volt alapja és tetője a költészetének, és szereti a nagy, nemes vonalat. Ez az építész szemlélet jellemzi a skolasztikus gondolkodást, amelyben az építészeti formák és elvek az isteni teremtményeket szimbolizálták.

Összességében a vers egyesíti a lírai és a geometrikus elemeket, és kapcsolatot teremt az építészetre, az apai örökségre és a költészet építésére vonatkozóan. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai felhasználhatóak a vers értelmezéséhez, különösen az építészeti és szimbolikus elemek kontextusában.

Reményik Sándor Az építész fia című versének irodalomtudományi elemzése az alábbiak szerint alakul:

1. Műfaj és alkotás kontextusa:
- Az alkotás egy költemény, versek kötetébe tartozik.
- Az alkotás kontextusa a magyar irodalomhoz tartozik, kolozsvári származású költőtől származik, így a magyar irodalmi hagyományokba illeszkedik.

2. Tematika:
- Az alkotásban az építészet és a költészet kapcsolatát és az apai örökséget dolgozza fel.
- A versekben az egyszerűség és az arányok fontosságát hangsúlyozza a költő.
- Az érzelmek és az építészet közötti kontrasztot is megjeleníti.

3. Motívumok és szimbólumok:
- Az építészet és a zene motívuma jelenik meg, melyeket a költő összekapcsol egymással és a költészettel.
- Az építész és a költészeti témák közötti viszonyt is szimbolizálja a vers.

4. Formai megoldások:
- Az alkotás váltakozó mértékű rímeléssel és ritmikával rendelkezik.
- A sorok tagolása és az elrendezés hatása van a vers által közvetített érzésekre és gondolatokra.

5. Nyelvi-szóhasználati megoldások:
- Az alkotásban hangsúlyos az építészeti és zenével kapcsolatos szóhasználat.
- A vers nyelvezete tömör és egyszerű, de mégis kifejező.

6. Nagyobb irodalmi összefüggések:
- Az alkotásban megjelenő témák és motívumok kapcsolódnak a magyar irodalmi hagyományokhoz, például az építők és költők közötti analógiák a világirodalmi és magyar költészeti hagyományban is előfordulnak.
- A költő esetleges hatásokat is árulhat el más költőktől, például a szimbólumok használata vagy a versformai megoldások terén.

7. Más alkotásokhoz való kapcsolódás:
- Az alkotásban megjelenő témák és motívumok hasonlóak lehetnek más költők munkáiban is, például más magyar költők vagy a világirodalom területén is lehetnek példák az építészettel és költészettel kapcsolatos művekre.

Összességében a vers irodalomtudományi elemzése során a tematika, motívumok, formai és nyelvi-szóhasználati megoldások, valamint a versek kapcsolódási pontjai más irodalmi alkotásokhoz segítenek megérteni és értelmezni a művet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.