Váró Évának, kicsi menyasszonynak

Jaj, jól hallottam-e?
Van-e olyan vakmerő valaki,
Aki e végső világhervadásban
E kikelet-igét,
E kikelet-igét
Merte kimondani:
"Boldog vagyok" -?

Kislányom, mondd még egyszer.
Írd le nem egyszer, de százszor, ezerszer.
Írd, mondd, rebegd, ujjongd, kacagd, kiáltsd,
Dobd fel a szót
És dobd fel a szíved,
Mint szép, piros labdát a csillagoknak,
Amit a szférák zengve visszadobnak:
"Boldog vagyok".

Ne bánd, ne szégyeld, ne törődj vele:
Ily agg világban illik-e vagy se.
Hadd fájjon s főjjön a világ feje.
Mondom Neked:
Ezt a te tiszta boldogságodat
Nem irigyelik meg
Sem az emberek, sem az istenek.
És érzed, milyen ragadós a szó?
Rám is ragad. - Az Isten is megáld:
Terjeszd el ezt a bűbájos ragályt,
Ezt a gyermeki, drága, szent dacot:
"Boldog vagyok".

Jöttem végtelen temetőkön át,
Árnyak nyüzsögtek bennük: emberek.
Egy szót próbált formálni néma szájuk,
S tudták, hogy én is egy szót keresek.
Az igét, a kikelet-igét lestük
A világhervadásban.
És egymás ajkán hiába kerestük.
Mert nem volt bennünk sem hit, sem erő, -
Áldott, ki helyettünk is vakmerő,
S a zord estébe így beleragyog:
"Boldog vagyok".

Világ vén kertjét dudva veri fel,
Bűn is, bánat is, halál is terem,
De mindíg gyom, és mindíg idegen.
S gyomlál a kertben szűz, örök erő
S virraszt az ifjúság s a szerelem.
Éva ne félj!
Csak mondd, csak mondd, csak mondd győzelmesen:
"Boldog vagyok".

1933 október 12


Elemzések

A vers teológiai szempontból elemzése során figyelembe kell vennünk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait.

Bibliatudomány:
A bibliatudománynak a Biblia történeti, nyelvi és teológiai kontextusát kell figyelembe vennie. A versben található utalás az "igére" való hivatkozás lehetne a Biblia kulcsszavára, amely az Isten szószólója. Ez a vágás a bibliatudomány témáira utal, mivel a kutatók célja az, hogy megértsék és kifejtsék a Bibliában található üzeneteket és tanításokat.

Patrisztika: A patrisztika a korai keresztény írók és gondolkodók tanításait és munkáit vizsgálja. A versben található "Boldog vagyok" kifejezésnek szellemi és lelki boldogságra vonatkozó helyzeteket tulajdoníthatunk, amelyek a patrisztika tanításainak középpontjában állnak. A patrisztika hangsúlyozza a lelki boldogság fontosságát az isteni kegyelem és az Istenhez való kapcsolat által.

Skolasztika: A skolasztika a középkori filozófia és teológia irányzata, amelyben a racionális érvelés, a logika és a filozófiai rendszer használata fontos szerepet játszik. A verselemzés során az "igére" való utalás és a "boldog vagyok" kifejezés a skolasztika szempontjából érdekes lehet, mivel ezek az elvek a racionális gondolkodást és az érvelési módszereket jelképezhetik, amelyek a skolasztika módszereiben is megtalálhatóak.

Más ötletek:
A versben megjelenő "boldog vagyok" kifejezés többféle értelmezést is hordozhat. Teológiai szempontból a boldogságot a kegyelem, Isten jelenléte vagy a lelki béke jelképének is tekinthetjük. Ezenkívül a versben található kontraszt a világ fájdalma és az egyén boldogsága között is felhívja a figyelmet a teológiában megjelenő világ és az Isten közötti ellentét megértésére és megszakítására. Tehát a vers lehetőséget ad a teológiai gondolkodásra, hogy a boldogság és a világ szenvedése közötti kapcsolatot mérlegelje.

A vers természettudományos szempontból elemezve a következő elemekre lehet szert tenni:

1. Világhervadás: A vers elején szerepelő "végső világhervadás" kifejezés egy olyan állapotra utal, ahol a világ pusztulása vagy rosszabbodása megtörténik. Ez kapcsolatba hozható a mai természettudománnyal és az éghajlatváltozással. Az emberi tevékenység hatására az éghajlat változása és a környezet pusztulása egyre súlyosabb problémákat okoz a Földön.

2. Kikelet-ige: A versben "kikelet-ige" néven említett kifejezés a tavasszal kapcsolatos igeként van megjelölve. A természettudomány jelenlegi állása szerint a tavaszhoz kapcsolódó jelenségek, mint például a növények kihajtása és a madarak visszatérése, kapcsolódnak a természeti ciklusokhoz és az évszakokhoz.

3. Világhaladás: A versben említett "világhaladás" szó a haladást, a fejlődést jelenti. A természettudomány a világ fejlődését, a technológiai fejlődést és az emberiség tudásának növekedését tekinti céljának.

4. Szférák: A versben szereplő "szférák", azaz gömbök vagy gömbszerű objektumok utalhatnak a világegyetemre vagy az égitestekre. A mai természettudományban az űrkutatás és asztrofizika részét képezik, és folyamatosan újabb információkat fedeznek fel az univerzumról.

5. Égi testek: A "csillagoknak" említett égi testek az univerzum többi részével való kapcsolatot jelentik. A modern kozmológia és asztrofizika folyamatosan felfedez új égitesteket és kutat az univerzum eredetének és szerkezetének megismerése érdekében.

6. Világ vén kertje: A versben említett "világ vén kertje" egy kép, amely a világot egy kertként ábrázolja. Ez összehasonlítható a mai természettudomány által vizsgált ökoszisztémákkal és biodiverzitással. Az emberi tevékenység következtében a világ kertje veszélyben van, és az életformák megőrzése és védelme kiemelt fontossággal bír.

7. Örök erő: A versben említett szókapcsolat a természettudományban megjelenő alapvető erőket és törvényeket jelentheti, amelyek az univerzumot irányítják és fenntartják. Például a fizikában a gravitációs erő, az elektromágneses erő és az erős és gyenge nukleáris kölcsönhatások.

Összességében a vers természettudományos szempontból olyan fogalmakat és jelenségeket tartalmaz, mint az éghajlatváltozás, a természeti ciklusok, az univerzum, az égitestek, az ökoszisztémák és az alapvető erők. Ezek a témák fontosak a mai természettudományban, és hozzájárulnak a világunk megértéséhez és fenntarthatóságához.

Reményik Sándor "Boldog vagyok" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból azt jelenti, hogy megvizsgáljuk a vers szerkezetét, tematikáját, nyelvezetét és közlési szándékát, valamint felkeressük azokat az irodalmi összefüggéseket, amelyeket a magyar és nemzetközi szépirodalom területén találhatunk.

A vers szerkezetére tekintve megfigyelhetjük, hogy 6 versszakból áll, amelyeket az alábbiakban tekintünk át:

1. szakasz: A versszakban felvetődik a kérdés, hogy van-e valaki, aki elég bátor ahhoz, hogy a "Boldog vagyok" kifejezést kimondja a világhervadásban. Ezzel a kérdéssel a boldogság lehetőségét, megélhetőségét veti fel.

2. szakasz: Ebben a részben a költő kéri a kislányt, hogy mondja még egyszer vagy írja le százszor, ezerszer a boldogság kifejezését. Ezzel a fejezetben a boldogság elterjedtének fontosságát hangsúlyozza.

3. szakasz: Ez a rész arról beszél, hogy ne törődjenek azzal, hogy illik-e vagy sem boldognak lenni egy ilyen agg világban. A költő azt mondja, hogy a boldogság nem irigységet kelt sem az emberekben, sem az istenekben, és azt kéri, hogy terjessze el ezt a "ragályt".

4. szakasz: Ebben a szakaszban a költő arról beszél, hogy vándorolva a végtelen temetőkben, a halottak között, mindenki egy szót próbált mondani, de nem találták meg. Az, aki ezt a szót megtalálja, vakmerő és ragyog az emberek zord estéjében.

5. szakasz: Ez a rész arról beszél, hogy bár a világ tele van bűnnel, bánattal és halállal, de mindig ott van valami szűz erő, ami a kertben gyomlál és az ifjúság és szerelem mellett virraszt.

6. szakasz: A vers záró részében Évának, a kis menyasszonynak mondja a költő, hogy ne féljen, és mondja büszkén, hogy boldog.

A vers tematikája a boldogság keresésével és megtalálásával foglalkozik a világ szenvedése és romlása közepette. A költő azt közvetíti, hogy bár a világ tele van problémákkal és nehézségekkel, mindig van hely a boldogság kifejezésének.

Nyelvezetében a vers átvesz hagyományos költői képeket és metaforákat, mint például a "szép, piros labda" vagy a "világhervadás". A nyelvezet sokszor rímekre és ritmusra építkezik, hogy kiemelje az érzelmeket és az üzenetet.

A vers kapcsolódik a magyar irodalmi hagyományhoz, ahol a boldogság keresése és az emberi szenvedés témája gyakran megjelenik. Emellett felidézi a világirodalom klasszikus műveit, amelyekben a boldogság és a szenvedés örök témái vannak.

Összességében a "Boldog vagyok" című vers Renényik Sándor által megfogalmazott boldogság keresésének kifejezése a világ szenvedése és zord légkör közepette. A vers tematikája és nyelvezete kapcsolódik a magyar irodalmi hagyományhoz és a világirodalom általánosabb témáihoz, ezzel mélyebb összefüggéseket építve a szerző és más költők között.