Oly kurta volt az élet.
Oly csonka volt a szépség.
Oly ritka volt a béke - -
S minden fél-boldog percbe
Annyi fájdalom s félelem vegyült:
E szín-skálának kellene legyen
Emberentúli kékje:
Valahol egy ősz, hosszú és derült.
Ahonnan vissza-látva
Szükségszerű minden gondunk-hibánk.
Fénylik felénk értelme-felfedetten - -
De már többé nem tartozik reánk.

1936


Elemzések

Reményik Sándor "Emberentúli kék" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból lehetővé teszi a magyar és nemzetközi szépirodalom területén fellelhető lehetséges összefüggések és témák azonosítását.

Az első megfigyelhető összefüggés a versben az élet rövidségének és a szépség hiányának bemutatása. Ez az összefüggés az egész világirodalomban megtalálható témakör, hiszen a múlandóság és az emberi viszonyok változékonysága számos műben megjelenik.

A versben felmerül a béke hiányának és a fájdalomnak a problémája is. Ez a témakör szintén világirodalmi jellegzetesség, hiszen számos műben foglalkoznak a háborúk, konfliktusok és az emberi szenvedés témájával, amelyek mentén különféle irányzatok és stílusok alakultak ki.

Az emberentúli kék szín megjelenése a versben érdekes szimbolikával bír. Ezáltal Reményik Sándor új dimenziót vezet be a szépirodalomba, amely egy halhatatlanabb, mélységét és magasságát meghaladó tartományt jelent. Ezzel a szimbolikával a vers a transzcendenciával és a misztikummal foglalkozik, ami szintén nemzetközileg megfigyelhető témakör a világirodalomban.

A vers végén a költő közvetíti azt az érzést, hogy már nem tartozik a misztikus, emberentúli régióhoz. Ezzel az üzenettel a vers elmegy az emberi élettapasztalat megszokott kereteitől, új utakat nyitva a lírai költészet számára. Egy ilyen stílusú líra általános jellemzője a modernista irányzat, amely a 20. században a világirodalomban elterjedt.

Összességében Reményik Sándor "Emberentúli kék" verse számos elemet tömörít magába, amelyeknek hasonló jellegzetességeit megtalálhatjuk a magyar és nemzetközi szépirodalomban. A múlandóság, a szépség hiánya, a fájdalom, a béke hiánya, a misztikum és az új kifejezésmódok keresése mind olyan témák és stílusok, amelyek a világirodalomban széleskörűen fellelhetők.

A vers egy lírai megfogalmazása a természeti világ és az emberi élmények kapcsolatának. Az alábbiakban vázolok néhány olyan elemet, amelyek összekapcsolhatók a mai természettudományos felfedezésekkel:

1. Az élet rövidsége és a szépség hiánya: A modern természettudomány felfedezései között szerepelnek olyan kutatások, amelyek az élet csonkaságának és rövidségének okait vizsgálják, például az öregedést és a meghibásodott sejtek kialakulását. A versben megjelenik az élet rövidségének és a szépség hiányának tapasztalata, amelyet a természettudományos kutatások jobban meg tudnak érteni és esetleg korrigálni.

2. A béke ritkasága: A modern természettudomány felfedezései közé tartoznak azok a kutatások, amelyek a konfliktusok, háborúk és társadalmi problémák okait és leküzdési módjait vizsgálják. A versben a béke hiánya és a fájdalom és félelem jelenléte megjelenik, amelyekre a természettudományos felfedezések új perspektívákat és megoldásokat kínálhatnak.

3. Az emberi érzékek és a szín-tartományok: A természettudomány fejlődése lehetővé tette a szín-tartományok részletesebb vizsgálatát és értelmezését. A versben a "emberentúli kék" kifejezés arra utal, hogy létezik olyan szín, amit az ember nem tud érzékelni vagy megérteni. Ez rámutathat arra, hogy a természettudományi kutatások még mindig felfedezéseket tesznek a színek és más érzékelési területek terén.

4. Az értelmezés és az emberi tapasztalat: Az emberi tapasztalat értelmezése és megértése a modern természettudomány alapját képezi. A versben az "ősz, hosszú és derült" metaforikus megfogalmazása arra utal, hogy valahol van egy hely, ahonnan visszanézve minden emberi tapasztalatnak és gondolkodásnak megvan az értelme és felismerése. Ez azt sugallja, hogy a természettudományos felfedezések lehetővé tehetik számunkra az élet és a világ megértését, és elősegíthetik a boldogság és béke megtalálását.

5. Az ember és a természet kapcsolata: A modern természettudomány kutatási területei közé tartoznak olyan témák, amelyek az ember és a természet közötti kapcsolatot vizsgálják, például az ökoszisztéma-kutatás vagy az éghajlatváltozás hatásainak elemzése. A versben felmerül a gondolkodás arról, hogy az ember része a természeti világnak, és ez a kapcsolat meghatározza tapasztalatainkat és az emberi lét jellegét.

Összességében a Reményik Sándor verset azok a témák jelenítik meg, amelyeket a mai természettudomány és kutatások is vizsgálnak, például az élet és a szépség rövidsége, a béke hiánya, a színek és érzékelés, a tapasztalatok és a értelmezés, valamint az ember és a természet kapcsolata.

Reményik Sándor "Emberentúli kék" című verse teológiai szempontból számos értelmezési lehetőséget kínál. Az alábbiakban részletesen elemezzük a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is, de más szempontokat is figyelembe veszünk.

A vers első sorában az élet rövidsége és a szépség hiánya hangzik el. Ez a mondanivaló azon teológiai gondolatok közé tartozik, amelyek az emberi élettartamot és az idő múlását az isteni rendelkezésnek alárendelik. A Bibliában is található olyan részek, amelyek az élet múló természetére utalnak (pl. Zsoltárok 39:5: "Íme, a teremtettség megszámazhatatlan világossága előtt semmi részünknek, csak a lépcsőháznak egyik lépcsője az életünk"), illetve a szépség múlandóságára is utalnak (pl. Ézsaiás 40:6: "Fel szóla az Úr: Mily halk hang, hogy zeng, mily kedves hang az élet és a természet teljessége, és ők úgy forgatják szenvedő súlyukkal”) . Az ember szépségének és boldogságának elvétele az emberi tapasztalat része, amely által a költő azzal szembesül, hogy minden boldogság és fájdalom vegyül egymással. Ezt az öröm és fájdalom összefonódását patrisztikus teológusok is elemzik, akik az ember korlátozottságát és bűnösségét hangsúlyozzák. Augustinus, például, a "Confessiones" című művében részletesen elemzi az emberi boldogság, az Istennel való egység és a bűn kapcsolatát.

A vers továbbá utal arra, hogy az emberi értelem és megértés korlátozott. Az ember csak visszatekintve, az életét értelmezheti és valósíthatja meg, de az élet, amelyben benne él, már nem tartozik hozzá. Ez a gondolat a skolasztika által is kezelt téma, amely az ember intellektuális képességeinek korlátozottságát és az isteni kinyilatkoztatás szükségességét hangsúlyozza. Aquinói Szent Tamás, például, a "Summa Theologica" művében részletesen elemzi az emberi értelem és az isteni kinyilatkoztatás kapcsolatát.

Az "emberentúli kék" az emberi tapasztalatot meghaladó, isteni valóságra és természetfeletti szépségre utal. Ez a gondolat a bibliatudományban is fellelhető, amikor a mennyei lét és Isten dicsősége leírásra kerül (pl. Jelenések könyve 21:11: "Dicsősége hasonló az Isten dicsőségéhez, fénye azután hasonló bíborhoz, mint a drágakő"). Az ember fájdalmai, félelmei és korlátozott értelmei közepette Reményik Sándor olyan isteni szépséget képzel el, amelyet az ember nem tud megérteni vagy magáénak tudni.

Következtetésül, Reményik Sándor "Emberentúli kék" című verse számos teológiai szempontot érint. Az emberi élet múlandóságát, a boldogság és fájdalom összefonódását, az ember korlátozott értelmét és az isteni szépség meghaladását elemzi. Ezek a gondolatok összefüggenek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika tanításaival, melyek az emberi élet és tapasztalat korlátozottságát és az isteni kinyilatkoztatás szükségességét hangsúlyozzák.