Nagy Emma új versei elé

Te nagyon akartad az életet,
A lánghajú tavaszt.
S meg vagyon írva:
Aki nagyon akarja, elveszti azt.
És látod, mostan teljesedik be
Rajtad az Ige második fele:
Akit kifele gátol a világ,
Annak befele nő az élete.

Hogy megnőtt a tied!
Hogy megtaláltad szikla-magadat,
Gyönge leány, - acélba fürdetett,
Érc-zengésű szavad.
Elmélyült, "elszánt árvaságodat".
Az álmaid mind egyfelé sietnek:
Stoikus, büszke magasság felé,
S Achilles-sarka sincs a verseidnek.

S íme naplángú lelked szőttesében
A lemondás fonala feketéllik.
Ezen a fekete angyalhajon,
Ezen a sötét szálon szállsz az égig.
Egy szál ez a nagy gyászdrapériából,
Mely mindannyiunk lelkére terült,
Akiknek részünk lett a bujdosásból.


Elemzések

A Reményik Sándor által írt "Excelsior!" című vers a teológiai vonatkozásokat is felvillantja. A verset több szempontból is elemezhetjük, például a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai alapján.

Bibliai szempontból a vers első sora: "Te nagyon akartad az életet, A lánghajú tavaszt" utalhat az emberi vágyakra és törekvésekre az életben. Az emberi természetben benne van a vágy az élet, a boldogság és a tökéletesség iránt. Azonban a vers következő sora: "Aki nagyon akarja, elveszti azt" megmutatja, hogy az emberi vágyak végtelen terepen teret hagynak a csalódásoknak és a veszteségeknek.

Patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik az erkölcsi tökéletesség és az ember által felállított célok közötti ellentét. A versben szereplő "Akit kifele gátol a világ, Annak befele nő az élete" mondat arra utal, hogy ha az ember a külső akadályokat leküzdve, belső célok felé fordul, képes lehet a valódi életre és boldogságra. Ez az elvet a szentek életútjában is megtalálhatjuk, akiknek a megtartó erőt az isteni irányultság adta.

Skolasztika nézőpontjából a vers az emberi vágyak és az isteni terv közötti kapcsolatra utal. Az emberi vágyak a skolasztikus gondolkodásban az isteni tervvel való összehangoltsággal érhetik el valódi céljukat és tökéletességüket. A versben szereplő "Achilles-sarka sincs a verseidnek" mondat azt sugallja, hogy az emberi vágyak a magasság felé mutatnak, de csak az isteni terv által valósíthatók meg teljes egészében.

A versben megjelenik egy fekete angyalhaj, amely a bujdosással és a szenvedéssel is összefüggésbe hozható. Ez a téma a bibliatudományban is gyakran előfordul, például a bűnbeesés után Ádám és Éva bujdokoltak a paradicsomból. Az általunk átélt bujdoklás és szenvedés része lehet annak az általános bizonytalanságnak és törekvésnek, amit a vers ábrázol.

Ezen túlmenően, a vers által sugallt felfelé törekvés és a beteljesülő vágyak fontos témák számos vallási és filozófiai irányzatban, így számos más teológiai nézőpontból is értelmezhető lehet a szövegben megjelenő összefüggéseket.

A Reményik Sándor Excelsior! című vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár a költemény inkább az emberi életről, az elszántságról, és a sorsról szól.

Ahhoz hogy a verset természettudományos szempontból elemezzük, először is meg kell említenünk a lánghajú tavaszt, és a tavasz általánosságban történő megemlítését. A tavasz a természet újjászületésének ideje, amikor az állatok és a növények aktivitása felerősödik. A modern természettudományban már ismert, hogy a tavaszi változásokat az évszakokra jellemző hőmérséklet-változások és a nappalok hosszabbodása okozza.

A versben megemlített Ige második fele, miszerint aki nagyon akarja az életet, elveszti azt, részben kapcsolatban állhat az evolúciós biológiával. Az élőlények túlélésének egyik központi mechanizmusa az evolúció, amely során az egyedek életben maradási stratégiákat alakítanak ki a fajfenntartás és az ökológiai verseny miatt. Ha valaki túlságosan agresszív vagy túlfűtött az akaratában, akkor veszélybe sodorhatja saját túlélését.

A versben említett szikla-magad és acélba fürdettetés, valamint az elmélyült, elszánt árvaság, a karakter erősítésére utal, amely szintén kapcsolódhat az emberi test erejének és strapabírásának megértéséhez a modern természettudományban. Az emberi test egy rendkívül komplex és sokoldalú biológiai gépezet, amely képes alkalmazkodni és fejlődni az új környezeti kihívásokhoz.

A versek Achilles-sarkának hiányzik, vélhetően a sebezhetőségre utalva, ami a modern orvostudományban is fontos téma. Az emberi test egy sor genetikai hajlammal és sebezhetőséggel rendelkezik, amelyek hatással vannak az egészségre és a jóllétre. Az emberi test működésének és az egészség megőrzésének kutatása fontos része a modern biológiai kutatásoknak.

Végül, a versben megemlített gyászdrapériákra való utalás kapcsolatba hozható a halál és a halottak iránti tisztelettel. A modern természettudományban a halál és a haláltudatosság kutatása egyre inkább előtérbe kerül, és az emberi élet és az utána következő folyamatok mechanizmusainak megértése egyik központi célja lett.

Összességében a Reményik Sándor Excelsior! című vers természettudományos szempontból is érdekesen értelmezhető, és számos olyan témakört érint, amelyek a modern természettudományok legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

Reményik Sándor Excelsior című versének elemzése az irodalomtudományi szempontból azt mutatja, hogy a költemény számos összefüggést mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalomban.

1. Tematikai összefüggések:
- Az élet és a vágy témája: A vers az élet vágyával és annak elvesztésével foglalkozik, amely tematika számos más irodalmi műben is megjelenik, például Goethe Faustjában vagy Emily Dickinson verseiben.
- Az önmegvalósítás és az elszánt árvaság témája: A költemény a főszereplő karakterének önmegvalósításával és a nehézségekkel való küzdelemmel foglalkozik. Ez a téma sok irodalmi alkotásban visszaköszön, például Charles Dickens Nagy Remények című regényében.
- A bujdosás és a közös sors témája: A versben a bujdosásának tapasztalatai és következményei szerepelnek, amelyek az emberi sorsot és az általános helyzetet képviselik. Ez hasonló a József Attila A téridő kinyúlik című verseiben megjelenő bujdosás tématikájához.

2. Stilisztikai összefüggések:
- Nyelvi szépség és költői kifejezésmód: A versben Reményik Sándor gazdag és meglepő képekkel, valamint aprólékosan kidolgozott metaforákkal és hasonlatokkal dolgozik, ezáltal megidézve a költői képzelet világát. Ez a költői kifejezésmód és nyelvi szépség hasonló az angol költő, John Keats műveiben megfigyelhető stilisztikai megoldásokhoz.
- Versforma: A vers a szonett formájában íródott, amely az olasz reneszánszban népszerűvé vált, majd széles körben elterjedt a világirodalomban is. Így Reményik Sándor alkotása párhuzamot vonhat például William Shakespeare vagy Petrarcha szonettjeivel.

3. Műfaji összefüggések:
- Szimbolizmus: A versben számos szimbolikus elem és jelkép található, mint például a lánghajú tavasz, az acélba fürdetett leány vagy a fekete angyalhaj. Ezek a szimbólumok és jelképek hasonlóan működnek, mint a francia szimbolista költők, például Charles Baudelaire vagy Stéphane Mallarmé verseiben.
- Vagyonyozás: A versben az Ige második fele és a világtól való elzártság motívumai is megjelennek, amelyekre József Attila vagy Ady Endre műveiben is találhatunk példákat.

Ezért láthatjuk, hogy Reményik Sándor Excelsior című vers számos összefüggést mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalomban, mind tematikailag, mind stilisztikailag, mind műfajilag. A költeményben megjelenő témák és irodalmi megoldások hasonlóságot mutatnak más jelentős írók és költők munkáihoz, nyitva hagyva a lehetőséget a különböző irodalmi hagyományok és műfajok befolyásolására.